A kényszertörlési eljárás egy cégbíróság által elrendelt művelet, amely egy vállalat végső megszüntetését jelenti. Szorosan kapcsolódik a csődeljáráshoz, felszámolási eljáráshoz vagy éppen a végelszámoláshoz is. Mai blogbejegyzésünkben szeretnénk pontosítani, hogy milyen esetekben kell ügyvédhez fordulni kényszertörlés során és mik a legfontosabb tényezők, amikre figyelnünk kell, ha vállalatunk ilyen eljárás alá kerül.
A kényszertörlés jellemzői
Dióhéjban a kényszertörlési eljárás egy cég teljes megszüntetésekor következik be. Noha hosszan lehetne sorolni minden lehetséges szcenáriót, kötelezettséget és feltételt, szeretnénk ebben a cikkben csak a legfontosabb tudnivalókat leírni. A cégbíróság fogja elrendelni a következő főbb esetek egyikének a fennállása esetén:
- ha a céget megszűntnek nyilvánítják, így az véglegesen törölhetővé válik
- ha a cég végelszámolás alatt állt, de azt még nem fejezte be három éven keresztül
- ha a végelszámolás befejeződött, de a cég nem kérte a kényszertörlését
- ha a cég megszűnt és nem lett jogutódja. Ilyen esetekben már nem lehet végelszámolást kezdeményezni, így egyből a kényszertörlési eljárás indítása következik.
Ezeket az alapeseteket módosíthatják olyan helyzetek, amikor nem lehetséges a törlés. Ezek közül az első, amikor megállapították az adott cég fizetésképtelenségét és erről végzést is hoztak. Ezen kívül a cégbíróság ellenőrzi azt is az eljárás benyújtásakor, hogy a cég érintett-e valamilyen perben vagy a nyomozóhatóság és ügyészség tervezi ennek a megindítását.
Mit tehet egy vállalat a kényszertörlési eljárás alatt?
Mivel az eljárás nem kezdeményezhető a cég vagy annak tulajdonosa által, csak a cégbíróság rendelheti el, így a vállalat mozgástere jelentős mértékben beszűkül ebben az esetben. A gyakorlatban ez kevés hátráltató tényezőt jelent már egy cég életében, hiszen az eljárás megkezdéséhez szükséges feltételek alapján valódi tevékenység végzése már nem jellemző a megelőző időszakban.
Azonban érdemes megjegyeznünk és felhívnunk a figyelmet, hogy mi az, amit biztosan nem tehet a cég akkor, ha már kényszertörlés alatt áll:
- A vállalat nem folytathat semmilyen gazdasági tevékenységet
- Nem mehet szembe az eljárás során a cégbíróság által hozott döntésekkel
- A cég vezető szerve nem dönthet a működésről
- Nem lehet átalakítani a céget
- Mivel nem önkéntes a megszűnési forma, így az eljárás megszüntetéséről sem dönthet
- Fellebbezésnek, illetve felülvizsgálatnak ellenben van helye
Milyen kötelezettségei vannak a cégnek az eljárás alatt?
A cég vezetésének, illetve legfőképpen a vezető tisztségviselőnek, számos kötelezettsége akad egy kényszertörlés során.
Az adókötelezettségeket teljesítenie kell a cégnek. Ebbe beletartozik az adó és költségvetési támogatás megállapítása, bevallása és annak befizetése.
Szükséges még ezen kívül egy számviteli beszámolót is készíteni. Ennek a záródátuma az eljárást megelőző nap lesz és mérlegfordulónapnak fog számítani. A beszámolót letétbe kell helyezni és közzé kell tenni.
Amit fontos még megjegyeznünk, hogy a társasággal jogviszonyban lévő munkavállalóknak a bérét rendezni kell, méghozzá a végzés közzétételét követő 20 napon belül.
További információra van szüksége a témában?
A kényszertörlés eljárása kemény diónak tűnhet még a tapasztalt cégvezetők számára is, így érdemes felkeresni bennünket, ha ilyen végzést ad ki a vállalatára a bíróság. Kifejezetten büszkék vagyunk rá, hogy a cégügyek az egyik specializációnk, így bátran lépjen velünk kapcsolatba online vagy telefonon keresztül!
A pontos leírását az eljárásnak pedig megtalálhatja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal oldalán vagy a linkre kattintva közvetlenül letöltheti.