Az egyszerűsített végelszámolás menete
A jogi folyamatok gyakran végtelen útvesztőnek tűnhetnek a szakavatatlan szemnek, azonban ha mélyebben beleássa magát az ember, kiderül, hogy logikus lépések sorozata. Előző alkalommal a GDPR adatvédelmi rendelet működését mutattuk be, ezúttal pedig az egyszerűsített végelszámolás menete olvasható blogunkban.
1. Az egyszerűsített végelszámolás bejelentése
Az egyszerűsített végelszámolásra nem minden vállalkozónak van lehetősége, ezért érdemes tájékozódni a procedúra előtt az elérhető opciókról. Kizárólag a könyvvizsgálatra nem kötelezett cégek küldhetik be elektronikusan megszüntetési kérelmüket. A folyamat pedig csak abban az esetben érvényes jogilag, ha 150 napon belül megtörténik a cég eltörlése. A végelszámolás az adójog és a cégjog speciális kereszteződése, ezért a cégvezetőknek a törvényesség betartása érdekében érdemes ügyvédi és könyvelői tanácsadást igénybe venni.
Az ügyvéd alaposan kikérdezi az ügyfelét a végelszámolás megkezdése előtt az adóügyekről
2. A cég tevékenységét lezáró iratok összeállítása
Az egyszerűsített végelszámolás gördülékenységéhez az is nagyban hozzájárul, hogy a cég könyvelője, vagy a megbízott könyvelő milyen gyorsan tudja a cég működését lezáró papírmunkát előkészíteni. Szerencsére ehhez a procedúrához az ügyfelek közbenjárására már nincs szükség, hiszen a könyvelő és a megbízott ügyvéd intézi a folyamatot lépésről lépésre. Az egyszerűsített végelszámolás második állomása az adóbevallás és a V1 beszámolónak nevezett dokumentum kiállítása, mely a végelszámolás kezdő napját megelőző nappal lezárja a cég tevékenységét. Minderre a bejelentéstől számítva 30 napon belül van lehetőség.
3. Közzététel a cégközlönyben
Az egyszerűsített végelszámolás harmadik fázisában az ügyvéd közzéteszi a cég megszüntetéséről szóló hirdetményt a cégközlönyben. Az alapeseti végelszámolás és az egyszerűsített végelszámolás ebben a szakaszban válik el egymástól a leghangsúlyosabban. Hagyományos végelszámolás esetében ugyanis a cégbíróság hirdeti meg az előzetesen kért változásbejegyzés részeként. A közlönyben 40 napig lehet megtekinteni a végelszámolást, ezt 40 napos moratóriumnak nevezzük. Ilyenkor a cég korábbi hitelezői jelezhetik, ha a cégnek kielégítetlen tartozása van feléjük és még lehet intézkedéseket tenni az ügyek rendezésére.
4. A törlési kérelem elkészítése
A moratórium lejárta után a törlési kérelem elkészítése következik. Általában az ügyfeleknek személyesen is meg kell jelenniük az ügyvédi irodában, ugyanis a törlési kérelemhez a cégtulajdonos aláírására van szükség. Olykor viszont postai úton zajlik a kérelem hitelesítése. A cég hivatalos törlésének részét képezi rengeteg olyan dokumentum, amit az ügyvédi és a könyvelői oldal együtt állítanak össze. A záró V3 adóbevallás, záró beszámoló, változás bejelentés, záró vagyonleltár és a vagyonfelosztási javaslatok is ebbe az okiratkötegbe tartoznak.
5. Az egyszerűsített végelszámolás lezárása
Az egyszerűsített végelszámolás befejezéseként a cégbíróság a beérkezett törlési kérelmet továbbítja a NAV hivatalához jóváhagyásra. Sajnos ez a szakasz hónapokig is elhúzódhat, ugyanis az adóhivatali jóváhagyás rendkívül időigényes folyamat. Miután a Személyreszabott Ügyintézési Felületen (SZÜF portál) benyújtott törlési kérelem elfogadásra kerül, a cégbíróság törli a céget a cégjegyzékből és ezzel a lépéssel az egyszerűsített végelszámolás lezárul.
Ügyvédi segítségre van szüksége egyszerűsített végelszámolás lefolytatásához? Vegye fel velünk a kapcsolatot elérhetőségeink egyikén!
Legutóbbi bejegyzések
Osztatlan közös tulajdon: mit jelent és mit érdemes tudni róla?
Az osztatlan közös tulajdon kérdése és gyakorlása mind a magánembernek, mind a Földhivatalnak bonyolult és nehezen nyomon követhető folyamat. Sőt, jogi szempontból is különleges esetnek vehetjük. Ennek ellenére igen gyakori jelenség az ingatlanpiacon és a jogi...
Kaució: alapvető tudnivalók al- és főbérlőknek
Rengeteg magyar él albérletben és találkozott már a kaució fogalmával, sőt ki is fizette azt. Ennek ellenére sokak számára továbbra sem mindig egyértelmű néhány dolog ezzel kapcsolatban. Például, hogy mi az a kaució pontosan, miért fizetjük, vagy mi alapján számítja...
Haszonélvezeti jog: a leggyakoribb kérdések és legfontosabb tudnivalók
Bizonyára mindannyiunk számára ismerős a haszonélvezeti jog kifejezés. Sokan azonban nem vagyunk tisztában azzal, hogy pontosan mit is jelent ez a fogalom. Az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés, hogy miben különbözik a haszonélvező a tulajdonostól és miket tehet meg...
Fizetés nélküli szabadság: milyen esetekben és hogyan vehető igénybe?
Előfordulhatnak olyan élethelyzetek, amelyeket nem tudunk összeegyeztetni a munkával. Szerencsére az ilyen esetekben nem kell otthagynunk a munkahelyünket, hiszen van lehetőség fizetés nélküli szabadság igénylésére. Ez azt jelenti, hogy a munkaviszony él, azonban...
Az Európai Unió és a Nemzeti Organisation for Economic Co-operation and Development
Az Európai Unió és a Nemzeti Organisation for Economic Co-operation and Development (a továbbiakban OECD) hatóságai nagymértékű összetartása, szövetség, partnerség kialakítása vált szükségessé, mely megteremtéséhez a jogi szabályok, annak keretei már megszülettek....