Röviden: a haszonélvezeti jog alapján a haszonélvező más tulajdonában lévő dolgot – leggyakrabban ingatlant – használhat, és szedheti a hasznait (pl. bérleti díj). Eladni, megterhelni nem tudja. Természetes személy javára legfeljebb a haláláig áll fenn, nem örökölhető és nem ruházható át. Lemondással vagy megváltással még élete során is megszüntethető.
Sokan hallottak már a haszonélvezeti jogról, de kevesen tudják pontosan, mit jelent, és miben különbözik a haszonélvező helyzete a tulajdonosétól. Ebben a cikkben a leggyakoribb kérdésekre válaszolok – 2026-os illeték- és adószabályokkal együtt.
Mit jelent a haszonélvezeti jog?
A haszonélvezet vagyoni jog: aki ezzel rendelkezik, más tulajdonát birtokolhatja, használhatja, és szedheti a hasznait. Haszonélvező lehet természetes személy és jogi személy (cég) is. A haszonélvezet leggyakrabban ingatlanon áll fenn, de ingó dolgon – például járművön, berendezésen – is alapítható. Szabályait a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény, Ptk.) dologi jogi része tartalmazza.
Haszonélvezet keletkezhet szerződéssel (pl. a szülő a lakást a gyermekének ajándékozza, de magának haszonélvezetet tart fenn), végrendelettel, és törvény alapján – ez utóbbi a leggyakoribb példa az özvegyi haszonélvezet.
Holtig tartó haszonélvezeti jog
A természetes személy javára bejegyzett haszonélvezet legfeljebb a haszonélvező haláláig tart, mert nem örökölhető. Határozott időre is alapítható; ilyenkor a kikötött idő lejártával szűnik meg.
Javítás (2014 óta hatályos szabály): ha a házastárs leszármazó mellett örököl, az özvegyet holtig tartó haszonélvezet illeti meg a házastárssal közösen lakott lakáson és az ahhoz tartozó berendezési, felszerelési tárgyakon, a hagyaték többi részéből pedig egy gyermekrésznyi tulajdont örököl (Ptk. 7:58. § (1)). Az özvegyi haszonélvezet tehát nem a teljes hagyatékra, és nem általában „a közös ingóságokra” vonatkozik.
Ha cég a haszonélvező, a jog legfeljebb 50 évig állhat fenn – akkor is, ha határozatlan időre vagy hosszabb időre alapították.
Tulajdonos és haszonélvező: mi a különbség?
Röviden: a tulajdonos rendelkezhet a dologgal, a haszonélvező „csak” használja. A haszonélvező lakhat az ingatlanban, bérbe adhatja, és a bérleti díj az övé. Nem adhatja el, nem ajándékozhatja el, nem terhelheti meg jelzáloggal, és nem ronthatja az állagát. Az eladás, az ajándékozás és a megterhelés a tulajdonos joga – de a haszonélvezet a tulajdonosváltás után is megmarad.
Tulajdonos és haszonélvező: jogaik és kötelezettségeik
A tulajdonos jogai sem korlátlanok: amíg a haszonélvezet fennáll, ő maga nem használhatja az ingatlant, és a hasznok sem őt illetik.
Pontosítás a költségekről: a haszonélvező viseli a dologgal járó rendes terheket: a közterheket (pl. helyi adók), a rezsit, a karbantartást és a szokásos javításokat. A rendkívüli javítások és felújítások (pl. tetőcsere, statikai javítás) főszabály szerint a tulajdonost terhelik (Ptk. 5:149. § (3)). Ha a tulajdonos felszólításra sem végzi el, a haszonélvező elvégezheti, és a haszonélvezet megszűnésekor az értéknövekedés megtérítését követelheti (Ptk. 5:150. §). Mivel a vita jellemzően éppen ebből lesz, érdemes a haszonélvezetet alapító szerződésben a költségmegosztást tételesen rögzíteni.
Haszonélvezeti jogra vonatkozó jogszabályok
- Gyakorlás átengedése: a haszonélvező a jog gyakorlását átengedheti másnak (pl. bérbeadással), de magával a joggal nem rendelkezhet.
- Öröklés: a haszonélvezet nem örökölhető, a haszonélvező halálával megszűnik.
- Átruházás: a jog nem ruházható át, csak a gyakorlása engedhető át.
- Eladás: a haszonélvező a jogot nem adhatja el. Lemondhat róla – akár ellenérték fejében is (ez a gyakorlatban a „megváltás”, lásd lent) –, de a lemondás nem adásvétel. Ha egy harmadik személy javára kellene új haszonélvezet, azt külön jogügylettel kell alapítani és bejegyeztetni.
Lehet-e osztozni a haszonélvezeti jogon?
Igen. A haszonélvezők száma nem korlátozott. Gyakori megoldás, hogy a gyermeknek vett lakásra mindkét szülő javára haszonélvezetet jegyeznek be, például fele-fele arányban. Ilyenkor ajánlott szerződésben rögzíteni, mi történik, ha az egyik szülő meghal vagy lemond: a jog a másik szülőnél bővül, vagy a tulajdonosnál szűnik meg.
Több jog illet meg közvetlen hozzátartozót?
A haszonélvezet tartalma ugyanaz, akár egyenes ági rokon, akár barát vagy idegen a haszonélvező. A különbség a költségekben van.
Pontosítás: az egyenes ági rokonok (szülő–gyermek, nagyszülő–unoka) és a házastársak közötti vagyonszerzés – így a haszonélvezet alapítása és a haszonélvezet megszűnésével bekövetkező szerzés is – illetékmentes (Itv. 26. § (1) za)–zb) pont, NAV 19. sz. füzet). A földhivatali eljárás díját viszont ilyenkor is meg kell fizetni.
Haszonélvezeti jog: milyen költségekkel jár?
Alapításkor felmerülhet: vagyonszerzési illeték (ha nem mentes), ügyvédi díj (ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez ügyvéd által ellenjegyzett vagy közokirat kell), földhivatali eljárási díj, tulajdonilap-másolat díja.
Ha a haszonélvezetet az adásvételi szerződésben alapítják (pl. a gyermek veszi meg a lakást, a szülő haszonélvezetet kap), ugyanabban az okiratban rendezhető, külön szerződés nélkül.
A haszonélvezetről való lemondás ügyvédi okiratot és ingatlan-nyilvántartási törlést igényel. Ennek illetékkövetkezményeit lent, külön szakaszban írom le.
Mennyit ér a haszonélvezeti jog?
Az illetékszabályok (Itv. 72. §) szerint a haszonélvezet egyévi értéke a terhelt ingatlan forgalmi értékének egyhuszada. Az élethez kötött jog értéke ennek a haszonélvező életkora szerinti többszöröse (NAV 19. sz. füzet):
| Haszonélvező életkora | Szorzó | A forgalmi érték hány %-a |
|---|---|---|
| 25 év alatt | 10× | 50% |
| 25–50 év | 8× | 40% |
| 51–65 év | 6× | 30% |
| 65 év felett | 4× | 20% |
Határozott idejű jognál az egyévi érték szorozva a hátralévő évekkel (legfeljebb a 20-szoros), bizonytalan időtartamnál az egyévi érték ötszöröse.
Példa: 40 millió forintos lakás, 70 éves haszonélvező: 40 000 000 / 20 × 4 = 8 millió forint a haszonélvezet értéke.
Ezek az illetékalap számítási szabályai. Megváltásnál a felek ettől eltérő összegben is megállapodhatnak, de a 72. § szerinti érték jó kiindulópont, és a régi szabály (a haszonélvezet értéke nem haladja meg a tulajdon értékének felét) ebből a táblázatból is látszik.
Ingatlan eladás és vásárlás haszonélvezeti teherrel
A haszonélvezettel terhelt ingatlan eladható és megvehető. A tulajdonosváltás nem szünteti meg a haszonélvezetet: a haszonélvező ugyanúgy lakhat ott vagy adhatja bérbe, és továbbra is ő viseli a rendes terheket.
2026-os kiegészítés: a vevő a vagyonszerzési illetéket a haszonélvezet értékével csökkentett forgalmi érték után fizeti (NAV 19. sz. füzet). A fenti példában: 40 – 8 = 32 millió forint × 4% = 1,28 millió forint.
Kinek éri meg? A befektetőnek, aki ma kedvezőbb áron szerez tulajdont, és később teljes jogú tulajdonossá válik. Az eladónak, aki pénzhez akar jutni, de ott akar maradni. A banki finanszírozás a haszonélvezet miatt nehezebb, ezt a vevőnek előre tisztáznia kell.
Mikor szűnik meg a haszonélvezet?
- a haszonélvező halálával (természetes személynél),
- cég haszonélvezőnél a cég megszűnésével, illetve legkésőbb 50 év elteltével,
- határozott idő lejártával,
- lemondással – a haszonélvező egyoldalú nyilatkozatával, ingyenesen vagy ellenérték fejében,
- megváltással – a tulajdonos és a haszonélvező megállapodásával,
- ha a dolog elpusztul.
Ingatlannál a jogot az ingatlan-nyilvántartásból törölni is kell. Halál esetén ezt a tulajdonos a halotti anyakönyvi kivonattal kéri.
Megváltható-e a haszonélvezet?
Igen. A tulajdonos és a haszonélvező megállapodhat, hogy a haszonélvező pénzért lemond a jogáról. A gyakorlatban ez a leggyakoribb megoldás, ha a tulajdonos el akarja adni vagy fel akarja újítani az ingatlant, vagy ha a haszonélvező máshova költözik.
Az özvegyi haszonélvezet megváltását a törvény külön is lehetővé teszi: az özvegy a jövőre nézve bármikor igényelheti, és a megváltás fejében egy gyermekrész illeti meg (Ptk. 7:59. §); a közösen lakott lakás és berendezése haszonélvezete viszont az özvegy akarata ellenére nem váltható meg (Ptk. 7:58. § (2)).
Mennyi illetéket és adót kell fizetni, ha megszűnik a haszonélvezet?
A haszonélvezet megszűnésével a tulajdonos „tehermentes” tulajdont szerez, és ez illetékköteles lehet (NAV 19. sz. füzet):
- Haláleset: nem illetékköteles.
- Ellenérték fejében (megváltás): visszterhes vagyonátruházási illeték, a 72. § szerinti érték 4%-a.
- Ingyenes lemondás: ajándékozási illeték, általános mértéke 18%, lakásnál 9% (Itv. 12. § (1)–(2)).
- Egyenes ági rokonok, házastársak között: mindkét esetben illetékmentes.
A haszonélvezőnél a kapott ellenérték főszabály szerint ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem: 15% szja terheli, és a szerzés évét követő 5. évtől már nem keletkezik adóköteles jövedelem (Szja tv. 62. § (4), 8. § (1)). Közgazdászként és okleveles adószakértőként azt javaslom: a megváltás összegét és formáját ne csak jogi, hanem adózási szempontból is tervezd meg előre.
A gyakorlatban…
A haszonélvezeti ügyek többsége családon belül születik – szülő ajándékozza a lakást a gyereknek, és haszonélvezetet tart fenn –, és évekkel később családon belül is lesz belőle vita. A leggyakoribb okok: senki nem írta le, ki fizeti a tetőcserét; a gyermek el akarja adni a lakást, de a haszonélvező szülő nem költözik; vagy a haszonélvező bérbe adja az ingatlant, és a tulajdonos ezt nem tudta. Ezeket a vitákat jellemzően egy jól megírt, tételes alapító szerződés előzi meg – vagy egy időben megkötött, adózási szempontból is átgondolt megváltási megállapodás zárja le.
GYIK
Kiköltöztethető a haszonélvező a lakásból?
Nem. Amíg a haszonélvezet fennáll, a haszonélvező jogszerűen lakhat az ingatlanban, a tulajdonossal szemben is. Csak megállapodással (megváltás, lemondás) vagy a jog megszűnésével szűnik meg ez a joga.
Bérbe adhatja a haszonélvező az ingatlant?
Igen. A haszonélvezet gyakorlását átengedheti, a bérleti díj pedig őt illeti. A bérbeadásból származó jövedelem utáni adó is őt terheli.
Eladhatja a tulajdonos a haszonélvezettel terhelt lakást a haszonélvező beleegyezése nélkül?
Igen, a tulajdonjog eladható, de a vevő a haszonélvezettel terhelten szerzi meg. A haszonélvező joga a tulajdonosváltás után is megmarad.
Örökölhető a haszonélvezeti jog?
Nem. A haszonélvező halálával megszűnik, és a tulajdonos kérheti a törlését az ingatlan-nyilvántartásból. Ez illetékmentes.
Mennyit ér egy 70 éves haszonélvező joga egy 30 millió forintos lakáson?
Az illetékszabályok szerint 30 000 000 / 20 × 4 = 6 millió forint. Megváltásnál a felek ettől eltérő összegben is megegyezhetnek.
Kell ügyvéd a haszonélvezet alapításához vagy törléséhez?
Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez ügyvéd által ellenjegyzett okirat vagy közokirat kell. Halál miatti törlésnél elég a tulajdonos kérelme a halotti anyakönyvi kivonattal.
Haszonélvezettel terhelt ingatlant vennél vagy adnál el, megváltanád vagy rendeznéd a haszonélvezetet? Nézd meg az ingatlanügyvédi szolgáltatásunkat. Ingatlan-adásvételnél az ügyvédi díjunk a vételár 0,5%-a, minimum 195 000 Ft + áfa. Nyíregyházán (Dózsa György u. 27.) és Debrecenben (Péterfia u. 2.) várunk; hívj a +36 42 790 103-as számon, vagy írj a titkarsag@drbodo.hu címre.
Dr. Bodó Gergely ügyvéd, közgazdász, okleveles adószakértő · Nyíregyháza, Debrecen · Frissítve: 2026. október
Kérdésed van? Írd meg röviden!
Írd le pár mondatban, miben segíthetek, és 1 munkanapon belül jelentkezem.
