Bizonyára mindannyiunk számára ismerős a haszonélvezeti jog kifejezés. Sokan azonban nem vagyunk tisztában azzal, hogy pontosan mit is jelent ez a fogalom. Az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés, hogy miben különbözik a haszonélvező a tulajdonostól és miket tehet meg az egyik, amit a másik nem. Cikkünkben leírjuk a legfontosabb tudnivalókat és tisztázzuk a felmerülő bizonytalanságokat a haszonélvezeti jog kapcsán.
Mit jelent a haszonélvezeti jog?
Haszonélvezeti joggal jogi vagy természetes személy is rendelkezhet. Ez egy úgynevezett vagyoni jog, amely által haszonélvezőként használhatjuk és hasznait szedhetjük más tulajdonának. Ez a tulajdon általában egy ingatlan, de előfordulhat, hogy ingóságokra – gépjárműre vagy az ingatlanhoz tartozó berendezésekre – vonatkozóan is megillet valakit. Erre a leggyakoribb példa, amikor az özveggyé vált személy a közös ingóságok haszonélvezőjévé válik. Ilyen esetben holtig tartó haszonélvezeti jogról beszélünk.
Holtig tartó haszonélvezeti jog
A határozatlan időre bejegyzett haszonélvezet – mivel nem örökölhető – természetes személy esetén maximum annak haláláig szólhat. Elhunyt házastárs esetén a jog a jogszabály által jön létre és automatikusan az özvegyet illeti meg holtig a közös ingatlan és hozzá tartozó ingóságokra vonatkozóan. Ezekben az esetekben beszélünk holtig tartó haszonélvezeti jogról. Ha a haszonélvezeti joggal cég rendelkezik, úgy határozott és határozatlan időtartam esetén is maximum 50 évre szólhat.
Tulajdonos és haszonélvező: mi a különbség?
Nagyon gyakran felmerülő kérdés, hogy mi a különbség tulajdonos és haszonélvező jogai között. Erre a rövid és egyszerű válasz az, hogy a tulajdonos több joggal rendelkezik, mint a haszonélvező.
Részletesebben: a haszonélvező használhatja és hasznát élvezheti a tulajdonnak, de nem rendelkezhet felette. Ez azt jelenti, hogy nem károsíthatja vagy semmisítheti meg, nem értékesítheti és nem terhelheti kölcsönnel vagy hitellel sem. Ezeket mind csak a tulajdonos teheti meg. A tulajdonosnak van joga eladás vagy ajándékozás útján a tulajdonjog átruházásához is.
Tulajdonos és haszonélvező: jogaik és kötelezettségeik
A tulajdonosnak sincsenek azonban korlátlan jogai. A jogszabály szerint például nem élvezheti és szedheti az ingatlan hasznait, amíg a haszonélvező él ezekkel a jogaival. Cserébe az ingatlan költségei mind a haszonélvezőt terhelik, ilyenek például a közterhek megfizetése vagy a szükséges javítási munkálatok elvégeztetése és költségei.
Haszonélvezeti jogra vonatkozó jogszabályok
Rengeteg kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy a haszonélvező hogyan kezelheti jogát, miként rendelkezhet afelett. Habár a jog gyakorlása például átengedhető igény esetén egy másik személy részére, magával a joggal azonban nem rendelkezhet a jogosult. Hogy ez mit jelent pontosan?
Öröklés: A haszonélvezeti jog nem örökölhető, így a haszonélvező halálával megszűnik.
Átruházás: A haszonélvezeti jogot nem lehet átruházni másik személyre a jogszabály szerint, csak a használat és haszonszedés jogának gyakorlását lehet átengedni.
Eladás: A haszonélvező nem adhatja el haszonélvezeti jogát, legfeljebb lemondhat arról más személy javára. Ilyen esetben azonban nem eladásról beszélünk, mert az új személy részére teljesen új jogi ügymenetet kell indítani. Ez pedig a haszonélvezet bejegyzési illetékének megfizetését is magában foglalja.
Lehet-e osztozni a haszonélvezeti jogon?
A jogszabály nem korlátozza, hogy egy tulajdonnak hány haszonélvezője lehet. A jog több részre bontható, így például egy gyermek részére megvásárolt ingatlannak mindkét szülő haszonélvezője lehet fele-fele arányban. Ezt nevezzük részleges haszonélvezeti jognak.
Több jog illet meg közvetlen hozzátartozót?
A haszonélvezet joga minden esetben megegyezik függetlenül attól, hogy a haszonélvező egyenes ági rokon vagy esetleg barát. Van azonban különbség a bejegyzési illeték megfizetését illetően. Közvetlen hozzátartozó esetén ugyanis ezt az illetéket nem kell megfizetni a haszonélvezeti jog bejegyzésekor vagy megszüntetésekor.
Haszonélvezeti jog: milyen költségekkel jár?
A haszonélvezeti jog alapításának vannak bizonyos költségei, ugyanis meg kell fizetnünk a bejegyzési illetéket – amennyiben a haszonélvező nem közvetlen hozzátartozó, az ingatlan ügyvéd és közjegyző költségeit, valamint a földhivatali illetéket és a tulajdoni lap illetékét is. Ingatlanvásárlásnál díjmentesen megoldható, amennyiben a haszonélvezeti jogot belefoglaljuk az adásvételi szerződésbe.
A jog megszüntetésének is van díja, amennyiben lemondásról beszélünk, hiszen ebben az esetben a törlést ügyvédi okiratba kell foglalni.
Mennyit ér a haszonélvezeti jog?
Amennyiben a haszonélvező lemond jogáról, és ezt nem ingyen teszi, úgy megilleti annak értéke. Alapvetően az 1990. évi XCIII. törvény 72. §-a foglalja magában, hogy mennyit ér adott tényezőktől függően a haszonélvezeti jog. Ez az összeg függ a tulajdon árától és a haszonélvező korától. Ettől függetlenül azonban a felek szabadon is megegyezhetnek az összegről, ami viszont nem haladhatja meg a tulajdon értékének felét.
Ingatlan eladás és vásárlás haszonélvezeti teherrel
Egy ingatlan ugyanúgy árusítható és megvehető, ha haszonélvezeti teher van rajta. Amit viszont fontos tudni, hogy a tulajdonos személyének megváltozása nem teszi semmissé a haszonélvezeti jogot, ez pedig kissé körülményessé teheti a dolgokat. A haszonélvező a határidő lejártáig ugyanis még az ingatlan haszonélvezője, hacsak nem lemond jogáról.
Ez általában a befektetőknek éri meg, hiszen a tulajdonjog már az ő kezükben van, a haszonélvező azonban továbbra is köteles megóvni az ingatlan állapotát, ráadásul az esetleges javítási és ingatlannal kapcsolatos egyéb költségek is őt terhelik.
Eladni pedig olyannak éri meg haszonélvezettel terhelt ingatlant, akik rövid időn belül szeretnének nagyobb összeghez jutni, viszont az ingatlan használatára továbbra is igényt tartanak.