Irodáink:
4400 Nyíregyháza, Dózsa György utca 27.
4026 Debrecen, Péterfia utca 2.

CÉGALAPÍTÁS

Erre a 4 dologra van szüksége a cégalapításhoz

Minden kezdet nehéz. Ha vállalkozást szeretne indítani, akkor ezer és egy dolog nyomja most az Ön vállát (üzlethelyiség keresése, beszállítók keresése, jó könyvelőt találni, stb), így bizonyára nem abban mélyedt el, hogy a számos társasági forma közül lenne a legideálisabb az elképzeléseihez. Nem is szükséges erre nagy energiát szentelni, hiszen ebben is segítséget nyújtunk Önnek amikor a cégét meg akarja alapítani.

A legnépszerűbb cégalapítási formák között szerepel az egyéni vállalkozás megalapítása, amely a szezonális tevékenységet végzők számára szinte egyedüli választási lehetőséget jelent.

A másik legnépszerűbb vállalkozási forma a gazdasági társaságok közül a Bt, azaz betéti társaság megalapítása, amely a következő előnyökkel rendelkezik:

Lehetőség van a Kisadózók tételes adója (KATA) választása

Családi vállalkozás esetén érdemes választani ezt a társasági formát

Kis tőkeigényű, alacsony kockázatú

A betéti társaság mellett számos egyéb társasági forma létezik. Irodánk segít az Önnek leginkább megfelelő cégforma megtalálásában.

A cégalapítás egyszerű folyamat, ha megfelelő ügyvédi irodát választ annak lebonyolítására. Segítünk a kezdeti nehézségek legyűrésében, vegye fel vegyünk a kapcsolatot és alapítsuk meg együtt első vállalkozását.

A cégalapítás során rengeteg kérdés merülhet fel, amelyekre minden esetben érdemes személyre szabott válaszokat megfogalmazni. Az alábbiakban összeszedtünk minden fontos információt, ami eddigi tapasztalataink alapján hasznos lehet:

 

Mi kell az induláshoz? Cégalapítás lépésről lépésre

A cégalapítás előtt kötelezően felmerülő és megfontolandó kérdések

Milyen vállalkozási formát válasszunk?

  • Egyéni vállalkozás, egyéni cég
  • Gazdasági társaság alapítása

Mit kell tudni a törvény által meghatározott tőkeminimumról?

Cégalapítás utáni teendők

  • Bejelentési kötelezettségek
  • Telepengedély és működési engedély

Ha komolyan gondolkodik a cégalapításon, akkor azt javasoljuk, vegye igénybe egy felkészült jogi tanácsadó támogatását is, aki segít a fogalmak tisztázásában és a teendők maradéktalan ellátásában.

 

Mi kell az induláshoz? Cégalapítás lépésről lépésre

Adategyeztetés

A cégalapítás, változásbejegyzési eljárás megindításához mindössze néhány adat (cégnév, székhely, tagok, ügyvezető adatai, stb.) megadása szükséges, amelyet irodánk a kapcsolatfelvételkor egyeztet le Önnel akár e-mailben, vagy telefonon is.

 

Alapító okirat elkészítése és aláírása

Az adatok beérkezését követően, kiválasztjuk közösen az aláírás időpontját, valamint megválaszoljuk a még esetlegesen felmerülő kérdéseit is. Mire Ön megérkezik az irodánkba, az ügyvéd már előkészíti a szükséges okiratokat a megfelelő példányszámban, így az aláírás nem vesz többet igénybe 20-30 percnél.

Természetesen szükség esetén ez lehet hosszabb folyamat is, hiszen fontos, hogy minden esetben minden felmerülő kérdésére választ adjunk. Az aláíráson minden félnek jelen kell lennie, és személyi igazolvány, adókártya, valamint lakcímkártya bemutatásával kell igazolni a személyazonosságot. Ekkor kerül sor az ügyvédi munkadíj, illetve amennyiben szükséges, az eljárási illeték megfizetésére, számla ellenében

vállalkozás indítása cégalapítás

Bankszámlanyitás és cégbejegyzés

Irodánk szolgáltatása tartalmazza az aláírási minták elkészítését és hitelesítését is, ezért külön díjat nem számítunk fel. Az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-minták szinte valamennyi hatóság előtt használhatóak, hasonlóan a közjegyző által készített aláírási címpéldányhoz. Így a társaság bankszámlájának megnyitásakor is elfogadják a különböző pénzintézetek.

Az aláírást követően haladéktalanul benyújtásra kerülnek elektronikus úton a szükséges okiratok az illetékes cégbíróságra. Cégalapítás esetén a beadást és adóregisztrációs eljárást követően a cégbíróság azonnal megküldi az új társaság főbb adatait, valamint adószámát, statisztikai jelzőszámát tartalmazó ún. tanúsítványt, amelynek kiállításától kezdve a társaság érdemben is működhet előtársaságként, tevékenységet végezhet.

A bejegyző végzést a cégbíróság az ügyvéd részére küldi meg elektronikusan. A végzéseket haladéktalanul továbbítjuk ügyfeleink részére. Hiánypótlás, vagy elutasítás esetén pedig egyeztetünk a további teendőkről.

Cégalapítást követően a következő bejelentési kötelezettségekkel számolhatunk:

 

  • Bankszámlanyitás: cégbejegyzési eljárás során a Ctv. hatályos szabályai szerint már nem előírás bankszámla nyitása és azon a törzstőke elhelyezése. Erről az eljárásban az ügyvezető ügyvéd által ellenjegyzett okiratban írásban nyilatkozik, így az eljárás meggyorsítható. A cégbejegyzést követő 8 napon belül viszont köteles a társaság bankszámlát megnyitni és a törzstőke meghatározott hányadát arra befizetni.
  • NAV, KSH, Önkormányzati Adóosztály irányába történő bejelentések
  • Tevékenységtől függően hatósági és működése engedélyek, bejelentések megtétele

 

A cégalapítás előtt kötelezően felmerülő és megfontolandó kérdések

cégalapítás költségei

Cégalapítás előtt számos kérdés merülhet fel. Milyen vállalkozási formát válasszunk, egyáltalán ésszerű-e gazdasági társaságot alapítani, vagy egyéni vállalkozóként kezdjük meg a tevékenységet.

Milyen adózást kell választanunk? Alapítsunk Betéti társaságot, ami választhatja a KATA szerinti adózást, vagy maradjunk a Kft. alapításnál, mint a legtöbb vállalkozó? Ez utóbbi a korlátozott felelősség miatt mindenképpen előnyös, azonban a korábbi évek jogszabálymódosításai következtében, itt a minimális jegyzett tőke 3 000 000,- Ft összegre módosult, és nőtt az ügyvezető felelőssége is. Tehát nagyobb összeggel tudunk céget alapítani, de vajon mennyi időn belül kell a hárommillió forintot megfizetnünk? Amiről pedig nagyon kevés ügyvéd ad tájékoztatást, pedig sok esetben nagyon fontos, ha nem a legfontosabb megfontolás, hogy havonta, mekkora a fizetendő járulékok összege? Gyakori ugyanis, hogy egy vállalkozás alapítására vagy valamilyen meglévő vállalkozás (például egy egyéni vállalkozás), vagy munkaviszony mellett kerül sor. Ebben az esetben (is) nyilván az induló költségek elenyészőek a havi (esetenként fölösleges) kiadásokhoz képest.

A fenti számos kérdésre természetesen egyénre szabottan érdemes megválaszolni, ezért ajánlatos előre tájékozódni és felkészült jogi tanácsadót igénybe venni. Röviden megpróbáljuk összefoglalni az egyes vállalkozási formák jellemzőit.

 

Milyen vállalkozási formát válasszunk?

Az alábbiakban a következő vállalkozási formákat mutatjuk be:

A választás szempontjai lehetnek: a törvény által előírt tőkeminimum összege, az adózás lehetséges módja, a tagok felelősségi köre és a tevékenység jellege, illetve folytonossága. Amennyiben még nem egyértelmű, mely vállalkozási forma lenne az Ön számára ideális, kérje segítségünket a választásban.

 

Egyéni vállalkozás (e.v.)

Az egyéni vállalkozás egyik legvonzóbb előnye, hogy nincs törvényi tőkeminimum. A cégalapítás módja is egyszerű és akár elektronikus úton, vagy a Hatóságnál is megtehető, nem jár költséggel. A vállalkozói igazolvány kiváltására nem köteleznek, de kérhető és célszerű is beszereznünk, ennek díja 10.000,- Ft.

Az adózás módja egyéni vállalkozás esetében többféle lehet:

  • Vállalkozói jövedelem szerinti adózás (SZJA),
  • Átalányadózás (SZJA átalányadó),
  • Kisadózók tételes adója (KATA),
  • Egyszerűsített vállalkozási adó (EVA, amely 2018 év végétől kivezetésre kerül).

A felelősség korlátlan, azaz a vállalkozó teljes magánvagyonával felel a tevékenységéből adódó kötelezettségekért.

Fontos tudnivalók erről a vállalkozási formáról:

  • Az egyéni vállalkozás egyszemélyes vállalkozási forma, amely nem rendelkezik jogi személyiséggel.
  • Egy természetes személynek egyidejűleg egy egyéni vállalkozói jogviszonya állhat fenn, továbbá nem lehet más gazdasági társaságnak korlátlan felelősségű tagja.
  • Nem ruházható át, de örökölhető, illetve bármikor átalakulhat más gazdasági társasággá.
  • Az egyéni vállalkozó köteles személyesen közreműködni a tevékenység folytatásában, azzal, hogy közreműködőként alkalmazottat foglalkoztathat.

Előnyök és hátrányok

Előnye, hogy szabad mozgásteret biztosít az üzleti ötletek megvalósítására. Könnyen, gyorsan és gyakorlatilag ingyen alapítható. Egyik legnagyobb előnye, hogy a tevékenység végzése 1 hónaptól 2 évig terjedő időszakra szüneteltethető. Mivel ez más vállalkozási formánál nem lehetséges, így a szezonális tevékenységet végzők számára szinte egyedüli választási lehetőséget jelent.

Hátránya a korlátlan felelősség, azaz hogy a vállalkozó teljes magánvagyonával felel a tevékenységéből adódó kötelezettségekért. Közmegítélése általánosságban alulmarad a gazdasági társaságokéhoz képest.

 

Egyéni cég (e.c.)

Egyéni cég esetén a minimálisan közreműködő személyek száma 1 fő. Az alapító okiratban meghatározott jegyzett tőkének nincs törvényi minimuma, így bármekkora összeggel alapítható. A cégalapítás módja cégbírósági bejegyzéssel történik, így nem olyan egyszerű, mint az egyéni vállalkozás esetén. Az alapítás költségeként az ügyvédi díjjal kell számolni.

Az adózás módja egyéni cég esetén is többféle lehet:

  • Társasági adó (TA),
  • Kisvállalati adó (KIVA),
  • Kisadózók tételes adója (KATA),
  • Egyszerűsített vállalkozási adó (EVA)

A felelősség korlátlan, így a kötelezettségekért elsősorban az egyéni cég felel, ám ha vagyona a követelést nem fedezi, a tag saját vagyonával korlátlanul felel.

Fontos tudnivalók erről a vállalkozási formáról:

  • Az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy alapíthatja.
  • Egy természetes személy kizárólag egy egyéni cég tagja lehet, aki nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja.
  • Létrehozásához alapító okirat szükséges ügyvédi ellenjegyzéssel, majd a cégbírósági bejegyzéssel kezdheti meg tevékenységét a cég.
  • Jegyzett tőkéje kettőszázezer forintig csak pénzbeli hozzájárulásból állhat, e fölött pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulással is alapítható.
  • Képesítéshez kötött tevékenységet akkor folytathat, ha tagja a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeknek megfelel, vagy az egyéni cég által határozatlan időre foglalkoztatott személy rendelkezik az előírt képesítéssel.
  • Az egyéni cég a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával gazdasági társasággá alakulhat át.

Előnyök és hátrányok

Lehetőséget teremt a nagyra nőtt egyéni vállalkozások számára a cégszerű működés létrehozására és az abból történő, nagyobb vállalkozássá való átalakulásra. Az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy alapíthatja, így mivel az egyéni vállalkozás bejelentése gyors és egyszerű, gyakorlatilag már másnap létre lehet hozni az egyéni céget is. Itt viszont már alapító okirat szükséges, ügyvédi ellenjegyzéssel, majd a cégbírósági bejegyzéssel válik működőképessé a cég. A későbbiekben lehetőség van gazdasági társasággá való átalakulására is.

A gyakorlatban egyelőre nem terjedt el ez a cégforma.

egyéni cég alapítás gazdasági társaság alapítása

Gazdasági társaság alapítása

Gazdasági társaság alapításához egyaránt ügyvéd által készített létesítő okirat szükséges, amelynek tartalmaznia kell a cég által végezni kívánt tevékenységek listáját. A továbbiakban röviden végigvesszük a következő társasági formák jellemzőit: Közkereseti társaság (Kkt.), a Betéti társaság (Bt.), a Korlátolt felelősségű társaság (Kft.) és a Zártkörűen működő részvénytársaság (Zrt.).

 

Közkereseti társaság (Kkt.)

A közkereseti társaság megalapításához a minimális tagság 2 fő, a vagyoni hozzájárulásnak nincs meghatározott törvényi minimuma. Legfőbb szerve a tagok gyűlése. A cégalapítás cégbírósági bejegyzéssel történik, így itt alapítási költségként az ügyvédi díjjal kell számolni.

Az adózás módja közkereseti társaság esetén többféle lehet:

  • Társasági adó (TA),
  • Kisvállalati adó (KIVA),
  • Kisadózók tételes adója (KATA),
  • Egyszerűsített vállalkozási adó (EVA)

A felelősség korlátlan és egyetemleges, azaz minden tag felelős a társaság tartozásaiért, az bárkitől követelhető.

Fontos tudnivalók erről a vállalkozási formáról:

  • Társasági szerződéssel létrehozott jogi személynek minősülő gazdasági társaság.
  • Tagja nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja.
  • A közkereseti társaság betéti társasággá a gazdasági társaságok átalakulására vonatkozó szabályok alkalmazása nélkül, társasági szerződése módosításával alakulhat át

 

Betéti társaság (Bt.)

A betéti társaság megalapításához a minimális tagság 2 fő: minimum 1 beltag és 1 kültag. A beltag a társaság korlátlanul felelős tagja, míg a kültag, csak a vagyoni hozzájárulása rendelkezésre bocsátásáért felel. A vagyoni hozzájárulásnak nincs meghatározott törvényi minimuma. Ebben a társasági formában is a legfőbb szerv a tagok gyűlése. A cégalapítás betéti társaságok esetében is cégbírósági bejegyzéssel történik, alapítási költségként az ügyvédi díj merül fel.

Az adózás módja betéti társaság esetén többféle lehet:

  • Társasági adó (TA),
  • Kisvállalati adó (KIVA),
  • Kisadózók tételes adója (KATA),
  • Egyszerűsített vállalkozási adó (EVA)

A felelősség a beltag esetén korlátlan (továbbá több beltag esetén egyetemleges), kültag nem tartozik helytállással, csak a Társasági szerződésben vállalt vagyoni hozzájárulás rendelkezésre bocsátásával.

Fontos tudnivalók erről a vállalkozási formáról:

  • Társasági szerződéssel létrehozott jogi személynek minősülő gazdasági társaság.
  • Beltagja nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja.
  • A betéti társaság közkereseti társasággá a gazdasági társaságok átalakulására vonatkozó szabályok alkalmazása nélkül, társasági szerződése módosításával alakulhat át.

Előnyök és hátrányok

Kisebb tőkeigényű, alacsony kockázatú, valamint családi vállalkozás esetén érdemes választani ezt a társasági formát. A Kft-vel szemben előnyének tekinthető, hogy a tagok vagyoni hozzájárulásának nincs meghatározott törvényi minimuma, valamint hogy adózási szempontból itt lehetőség van a Kisadózók tételes adója (KATA) választására is. Hátránya viszont a beltag korlátlan felelőssége, valamint az alacsonyabb közmegítélés.

 

Korlátolt felelősségű társaság (Kft.)

A korlátolt felelősségű társaság esetén a minimális tagság 1 fő, a törvény által meghatározott tőkeminimum 3.000.000,- Ft. A társaság legfőbb szerve a taggyűlés. A cégalapítás cégbírósági bejegyzés útján történik, közjegyzői és ügyvédi díjjal kell számolni.

Az adózás módja korlátolt felelősségű társaság esetén többféle lehet:

  • Társasági adó (TA),
  • Kisvállalati adó (KIVA),
  • Egyszerűsített vállalkozási adó (EVA)

A felelősség korlátolt, törzstőke erejéig tart.

Fontos tudnivalók erről a vállalkozási formáról:

  • Társasági szerződéssel (egyszemélyes társaság esetén alapító okirattal) létrehozott jogi személynek minősülő gazdasági társaság, mely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, amely nem lehet kevesebb hárommillió forintnál.
  • Ha a törzstőke rendelkezésre bocsátása az alapítók részéről nem teljes körűen történik meg, úgy a teljes alapítói vagyon rendelkezésre bocsátásáig a tagokat nem illeti meg a korlátozott tagi felelősség, továbbá a társaság nem fizethet osztalékot a tagoknak.

Előnyök és hátrányok

Hosszú távú, nagyobb forgalmú, jelentős szerződésekkel operáló vállalkozási forma, mely többnyire pénzügyileg egyenrangú társak számára ideális. Előnye a magas közmegítélés, továbbá a korlátozott anyagi felelősség, mely szerint a felelősségvállalás a törzstőke erejéig terjed. Bár a törzstőke összege magasnak mondható (3 millió forint), azonban nem szükséges a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig befizetni, továbbá nem csak készpénzzel teljesíthető.

 

Zártkörűen működő részvénytársaság (Zrt.)

A zártkörűen működő részvénytársaság megalapításához a tagok minimális száma 1 fő, a törvény által meghatározott tőkeminimum 5.000.000,- Ft. A társaság legfőbb szerve a közgyűlés, a cégalapítás cégbírósági bejegyzéssel történik, közjegyzői és ügyvédi díjjal kell számolni.

Az adózás módja zártkörűen működő részvénytársaság esetén többféle lehet:

  • Társasági adó (TA),
  • Kisvállalati adó (KIVA),
  • Egyszerűsített vállalkozási adó (EVA)

A felelősség korlátolt.

Fontos tudnivalók erről a vállalkozási formáról:

  • Olyan alapszabállyal létrehozott, jogi személynek minősülő gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul, amely nem lehet kevesebb ötmillió forintnál.
  • Részvényei nem kerülnek nyilvános forgalomba hozatalra, azaz nincsenek bevezetve a tőzsdére.

Előnyök és hátrányok

Kezdő vállalkozási formaként ritkán javasolt, mivel alapítása és működése is bonyolultabb, mint a többi gazdasági társaságé. Nyilvánosan működő részvénytársaság minimum húszmillió, zártkörűen működő részvénytársaság minimum ötmillió forint alaptőkével alapítható.

 

Mit kell tudni a törvény által meghatározott tőkeminimumról?

A fentiek közül a Kft és Zrt, minimális jegyzett tőkével alapítható vállalkozási forma. De pontosan, hogyan is kell ezt érteni. A Praxisunk során nem azt látjuk (sajnos), hogy valaki alapításkor elhelyez 3 millió forintot a kft bankszámláján és ahhoz nem nyúl hozzá, hanem valóban a cég működésére fordítja, különösen igaz ez nem befektetés igényes vállalkozásoknál.

Cégalapításkor a következő kérdések szoktak felmerülni a jegyzett tőkével kapcsolatban:

Megfizethetem a jegyzett tőkét részletekben, vagy később is?

A válasz, hogy igen, Kft esetében a minimálisan rendelkezésre bocsátandó összeget nem szabályozza a Polgári Törvénykönyv, úgy ahogyan a rendelkezésre bocsátás legkésőbbi időpontját sem, azonban a gyakorlat az, hogy ezt egy éven belül célszerű megtenni. Zártkörűen Működő Részvénytársaság esetében a jegyzett tőke 25%-a az az összeg, amelyet azonnal be kell fizetni a társaság bankszámlájára.

Ha nincs meg induláskor a teljes tőkeminimum, mennyi időn belül kell a fennálló összeget rendeznem?

Mind Kft, mind pedig Zrt esetén általánosan elfogadott az egy éves működési időtartam, amelyet követően a jegyzett tőke teljes befizetése szükséges, azonban mint ahogyan fent is írtuk Kft esetében erre nincs külön Polgári Törvénykönyvben előírás.

Jár-e a jegyzett tőke megfizetése bármilyen hátránnyal?

Igen, ameddig nem fizettem ki a teljes összeget, addig nem vehetünk ki osztalékot. Azaz, vagy egyáltalán nem veszünk ki jövedelmet a vállalkozásból, vagy azt munkabérként tesszük meg, a munkabérre vonatkozó adózási szabályok szerint.

Betehetem-e az autót a vállalkozásba, annak milyen előnyei és hátrányai vannak?

Természetesen „betehetem” az autót, vagy irodát, egyéb tárgyi eszközöket a vállalkozásomba. Azaz jogi értelemben nincs annak akadálya, hogy ezek az eszközök, mint nem pénzbeli hozzájárulás a jegyzett tőke részét képezzék. Persze ebben az esetben az is igaz, hogy a társaság tulajdonát fogja képezni, így felmerülhet az illeték fizetésének kérdése. Járműnél értelem szerűen a hatósági nyilvántartásokban át kell vezettetni a jármű tulajdonjogát. Illetve ezeken a technikai kérdéseken felül a mindennapi működést esetleg nehezítheti a cég autóadó és a céges autó magáncélú használata után fizetendő járulékok.

Értelemszerűen kisebb – hatósági nyilvántartásban nem szereplő – eszközök esetében – például ha egy laptopot szeretnék apportálni – ez a folyamat sokkal egyszerűbb és kevesebb nehézséggel is jár.

Általános szabály, hogy amennyiben a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás eléri a jegyzett tőke felét, úgy alapításkor rendelkezésre kell bocsátani.

 

Cégalapítás utáni teendők

cégalapítás menete feltételei

A gyakorlatban számos esetben felmerül, hogy a cég bejegyzése megtörténik, azonban az ügyvezetés nem tudja, hogy utána pontosan még milyen teendői vannak. Az alábbiakban erről olvashat.

 

NAV bejelentkezés

A Cégalapítás „egyablakos” tevékenység, így a NAV-hoz történő bejelentkezésre nincsen szükség. A cégbíróság hivatalból továbbítja a NAV részére a bejegyzési kérelmünket, és a Cégbejegyzés nem is történik meg addig, amíg a társaság nem kapott a NAV-tól adószámot (persze az alapítók, a társaság tagjai, ebből semmit sem vesznek észre, mindent az ügyvéd és a cégbíróság intéz). A társaság NAV-hoz történő bejelentése nem jelenti azt azonban, hogy ne kellene adott esetben a képviselőnek bejelentkezni a NAV-hoz, a NAV ugyanis „automatikusan” regisztrálja a cég képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjét, azonban ha azt szeretnénk, hogy a NAV-os ügyeket más (is), például a pénzügyes, intézze, szükséges lehet ennek a másik személynek a NAV nyilvántartásába történő bejelentése.

 

Ügyfélkapu/cégkapu regisztráció

Manapság egyre elterjedtebb az ügyfélkapu használata, azonban ki kell emelnünk, hogy a társaság vezető tisztségviselőjének (ügyvezetőjének), mindenképpen célszerű ügyfélkaput nyitni, itt fog ugyanis kommunikálni a cég hivatalos ügyeivel kapcsolatban, illetve a saját ügyfélkapujából tud cégkapu regisztrációt indítani. Cégkapuval minden gazdasági társaságnak kötelező rendelkeznie!

 

Együttműködő partnerek kiválasztása

Nyilvánvalóan alapítást követően merül fel a megfelelő könyvelő, illetve adott esetben munka és tűzvédelmi előadó megbízása, amely együttműködő partnerek megválasztásának fontosságát nyilvánvalóan nem szükséges bemutatnunk.

 

Bejelentési kötelezettségek

További bejelentési kötelezettség az illetékes Önkormányzat adóosztályába történő bejelentkezés, amely általában az Önkormányzat honlapján is elérhető, erre rendszeresített nyomtatványon lehetséges.

Be kell jelentkeznünk továbbá a Központi Statisztikai Hivatalhoz, bár ők erre az alapítást követően a társaság részére megküldött levélben külön is felhívják a figyelmünket.

Illetve, szükség esetén, be kell szereznünk a megfelelő hatósági engedélyeket, amelyek a leggyakrabban a következők lehetnek:

 

Telepengedély

A telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet különbséget tesz a csak bejelentéshez kötött és a telepengedély-köteles ipari (és szolgáltató) tevékenységek között. A rendelet 1. melléklete a bejelentés-köteles tevékenységeket, míg 2. melléklete a telepengedély-köteles tevékenységeket sorolja fel.

A bejelentéshez kötött ipari tevékenységet az ipari tevékenység folytatója a telep fekvése szerint illetékes jegyzőnél jelenti be a rendelet 3. mellékletben meghatározott adattartalmú formanyomtatványon. Amennyiben a jegyző megállapítja, hogy a telepen az adott tevékenység végezhető, úgy haladéktalanul nyilvántartásba veszi.

A telepengedély kiadására irányuló kérelmet szintén a 3. mellékletben meghatározott adattartalmú formanyomtatványon kell a jegyzőhöz benyújtani. Amennyiben a jegyző megállapítja, hogy a telepen az adott tevékenység végezhető, úgy a telepengedély megadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi.

 

Bejelentési kötelezettség és működési engedély

A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet szerint vannak bejelentés-köteles, illetve engedély-köteles kereskedelmi tevékenységek.

Üzlet, ha meghatározott termék forgalmazása kizárólag üzletben megengedett – csak a kereskedelmi hatóság által, a jogszabály szerint kiadott működési engedéllyel, egyéb esetben az üzlet üzemeltetésére irányuló szándéknak a kereskedelmi hatóság részére történő bejelentését követően üzemeltethető.

A kizárólag üzletben forgalmazható termékek a következők:

  • a kémiai biztonságról szóló törvény szerinti veszélyes anyagok és keverékek, kivéve a jövedéki adóról szóló törvény szerinti tüzelő-, fűtőanyag célú gázolaj, LPG és az üzemanyag;
  • az egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó termékek;
  • állatgyógyászati készítmények és hatóanyagaik;
  • fegyver, lőszer, robbanó- és robbantószer, gázspray, pirotechnikai termék, a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről szóló kormányrendelet szerinti 1., 2. és 3. pirotechnikai osztályba tartozó termékek, az ott meghatározott kivételekkel;
  • növényvédő szerek és hatóanyagaik;
  • nem veszélyes hulladék;
  • az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag, kivéve a jövedéki adóról szóló törvény szerinti tüzelő-, fűtőanyag célú gázolaj, LPG és az üzemanyag.

Előfordulhat az is, hogy működési engedélyt ugyan nem kell igényelni, de bizonyos termékek forgalmazásához (például élelmiszer) külön hatóság engedélye szükséges. Ilyenkor a külön engedély iránti kérelmet – a tevékenység kötelező bejelentésével egyidejűleg – a jegyzőhöz is be lehet nyújtani, aki azt továbbítja a külön engedély kiadására hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz.

Reméljük, hogy hasznosnak találta összefoglalónkat, amennyiben további kérdése van a cégalapítás kapcsán, keressen minket megadott elérhetőségeinken.