Rengeteg magyar él albérletben és találkozott már a kaució fogalmával, sőt ki is fizette azt. Ennek ellenére sokak számára továbbra sem mindig egyértelmű néhány dolog ezzel kapcsolatban. Például, hogy mi az a kaució pontosan, miért fizetjük, vagy mi alapján számítja ki a főbérlő a mértékét. Ez akár konfliktushoz is vezethet a két fél között, így mindenképp érdemes tisztában lenni az ingatlan és nagy értékű ingóságok bérbeadásával kapcsolatos fogalmakkal és szabályokkal. Ebben a cikkben összegyűjtöttük az alapvető tudnivalókat a kaucióval kapcsolatban, hogy al- és főbérlő egyaránt tiszta képet kapjon az ezzel kapcsolatos jogairól és kötelezettségeiről.
Mi az a kaució?
Mindenekelőtt fontos tisztázni, hogy pontosan mi is az a kaució. Ingatlan bérlésekor a bérbeadó részére ki kell fizetnünk egy bizonyos összeget, a kaució összegét. Ezt sok esetben ingóságok, például személygépjármű bérlésekor is meg kell tennünk. Ez biztosítja, hogy a bérlés tárgyában keletkezett kár, például sérült bérautó vagy fizetési elmaradás, például közüzemi számlák esetén a főbérlőt, bérbeadót ne érje anyagi veszteség. A bérleti szerződés pontosan tartalmazza, hogy a főbérlő az összeget mire fordíthatja. Amennyiben semmilyen kár vagy fizetési elmaradás nem történik a bérlés során, úgy ez az összeg a bérleti szerződés lejáratával visszajár.
Kaució jelentése: óvadék vagy kaució?
Az óvadék szó gyakran képes összezavarni az embereket, ezért fontos tisztázni, hogy óvadék és kaució egy és ugyanaz. Az óvadék szót azért halljuk ritkábban, mert azt inkább a jogi nyelvben használják, míg a köznyelvben a kaució szó terjedt el. Ebből kifolyólag a Polgári Törvénykönyvben is óvadék szó alatt találjuk meg a kaucióra vonatkozó szabályokat.
Hogyan határozzuk meg a biztosíték összegét?
Hogy mekkora összeget kell letennünk biztosítékként adott tárgy bérlésekor, függ annak mivoltától. Albérlet esetén általában ez a bérleti díj 2-3-szorosa, de az ingatlan berendezésének értékétől függően ez akár magasabb összeg is lehet. Abban az esetben, ha az óvadék összege több, mint a havi bérleti díj 3-szorosa, a bérlőnek lehetősége van a bírósághoz fordulni. Ekkor megvizsgálnak minden olyan tényezőt, ami befolyással lehet a kaució mértékére és amennyiben ezek nem indokolják az átlagnál magasabb biztosítékot, úgy a bíróság mérsékelheti azt. Ellenkező esetben, az ingatlanban lévő értéktárgyak mennyisége alapján a bíróság jogszerűnek ítélheti meg a bérbeadó által meghatározott magasabb összeget, amelyet így a bérlő köteles kifizetni, ha aláírja a szerződést.
Óvadék visszafizetése: mikor kapja vissza az albérlő, bérlő a kauciót?
Szabály szerint amennyiben a bérlés tárgyában nem keletkezett kár, a bérlő megfelelő állapotban adja azt vissza, valamint minden fizetési kötelezettségének eleget tett, a kaució visszajár, annak teljes összegét visszakapja a bérleti szerződés lejártakor. Ha viszont a szerződésben foglaltaknak megfelelően az óvadék egy részét a bérbeadó felhasználta, pontosan el kell számolnia a bérlő felé.
Állapotromlás esetén visszatartható az óvadék?
Amennyiben a bérlő rendeletetésszerűen használja az ingatlant, úgy annak állapotromlására nem használható fel a kaució. A szerződéskötéskor ennek ellenkezőjéről is megállapodhat a két fél. Gyakran adódik konfliktus abból, hogy mi számít olyan állapotromlás, ami a rendeltetésszerű használatból ered. Ennek elkerülése érdekében érdemes a bérleti szerződés megkötésekor egy átadás-átvételi jegyzőkönyvet is írni, ami részletesen tartalmazza, hogy az ingatlan és ingóságok, vagy gépjármű milyen állapotban került átvételre.
Mi van akkor, ha a bérbeadó jogtalanul tartja vissza az óvadékot?
Sajnos nem ritka eset, hogy habár az ingatlanon vagy a bérelt tárgyon nem esett kár, a bérbeadó mondvacsinált okokból ragaszkodik hozzá, hogy megtartsa a kauciót. Mit tehet ilyen esetben a bérlő? Amennyiben biztos benne, hogy a bérlés tárgyát rendeltetésszerűen használta, abban kárt nem tett és megfelelő állapotban adta vissza, úgy joga van hatósági úton követelni a biztosíték összegét. Az ilyen esetek megelőzésében is egy részletes átadás-átvételi jegyzőkönyv segíthet, ami alapján a hatóságoknak is könnyebb dolga lesz az eljárás során.
Az albérlő lelakhatja a kauciót?
Nem gyakori, mégis előfordulhat, hogy az albérlő nem kéri vissza az óvadék összegét, hanem szeretné azt lelakni, hiszen megegyezik 2-3 havi bérleti díjával. Megteheti ezt? Nos, szabály nem tiltja, így a rövid válasz az, hogy igen. Nem minden esetben tanácsos azonban így eljárni, hiszen albérlő és főbérlő egyaránt rosszul járhat, vagy kellemetlen és nehéz helyzetbe kerülhet. Az ingatlant vagy annak berendezési tárgyait az utolsó hetekben vagy napokban is érheti olyan kár, ami jelentős költségekkel jár. Ha a kauciót az albérlő az utolsó 2-3 hónapban bérleti díjként lelakja, az esetlegesen keletkező károkat igencsak nehéz lenne kifizetni. Mindezt figyelembe véve akkor vállalkozzunk ilyenre, ha főbérlő és albérlő között nagyon bizalmas a viszony. Másképp viszont ajánlott a bérleti díjat végig fizetni, a kaucióval pedig a szerződés lejártával korrekt módon elszámolni.
Kaukció, avagy az egyik leggyakoribb nyelvi hiba
A kauciót sokan tévesen kaukciónak ejtik vagy írják. Ez a forma teljesen helytelen, ugyanis a fogalom a latin „cautio”, azaz óvatosság szóból származik. A tévedés valószínűleg abból ered, hogy a kaució szót könnyű félrehallanni.
Ha Önnek ingatlanügyekben, vagy egyéb jogi ügyekben, mint közbeszerzés vagy cégalapítás ügyvédre van szüksége, forduljon bizalommal a Dr. Bodó Gergely ügyvédi irodához. Szakképzett ügyvédeink igény esetén ellátják Önt tanáccsal, de a teljes ügymenetet is ránk bízhatja. Keressen minket elérhetőségeink egyikén!