Az adóhatóság által végzett ellenőrzések utolsó fázisaként szükséges az ellenőrzés folyamatáról, annak eredményességről, mely vonatkozásában ezt követően az adóhatóságot tájékoztatási kötelezettség terheli az adóalany felé.
A folyamatban az így elkészült jegyzőkönyv átnyújtása is szükséges. Amennyiben az ellenőrzés során bűncselekmény gyanúja merül fel a jegyzőkönyv megküldése kötelező lépés lesz, ekkor az adóalany felé fennálló tájékoztatási kötelezettség már nem áll fenn, a jegyzőkönyv közlésére már nem kerül sor. Ezen túl további eljárások megindítására is van mód, például jogszabálysértés gyanúja esetén.
A jegyzőkönyv alaki követelménye, hogy az írásba foglalta legyen, jogszabályban meghatározott esetben, mint például egy esetleges szemle, vagy mintavétel ide sorolható.
Ezen túl kérelemre és hatósági döntés alapján is készülhet jegyzőkönyv. Ilyen kérelem érkezhet:
- tanú
- ügyfél
- részéről.
Fontos, hogy az így készült feljegyzés, nem minősül bizonyítéknak.
Az adózó az így elkészült és arról értesült jegyzőkönyvre 156 napos jogvesztő határidővel észrevételt tehet, mely tartalom szabad, alakszerűséghez nem kötött.
Ehhez képest a bírósági felülvizsgálat kizárólag másodfokon született döntés ellen tehető meg.
Azonban nem alkalmazható:
- olyan döntés ellen mely a fizetés megkönnyítésére irányul illetve
- akkor, sem ha az az első fokon született döntés megszűntetéséről rendelkezik.
Érdekességként említeném meg, hogy az Adóhatóság nem csak nemzeti szinten végez együttműködést.
E szervek a nemzetközi szintéren is segítik egymást, a jogszabályok harmonizációjának megteremtése, adók meghatározása, a biztonság megteremtése érdekében.
Ennek egyik eszköze az Európai Unió Áfa- Információs Rendszer, mellet a 904/2010/ EU tanácsi rendelet, továbbá az Árt. is szabályoz.
Ha Önnek is kérdései merültek fel, forduljon szakembereinkhez bizalommal!