A vállalkozási Szerződésről általában
A vállalkozási szerződéseket a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szabályozza. Ahol a XV. Cím a Vállakozás típusú Szerződések elnevezést kapta és ezen belül a XXXVII. fejezet a Vállakozási Szerződés.
Szerződés a két vagy több fél egybehangzó akaratnyilatkozata. Ehhez képest a vállalkozási szerződés tartalmában találjuk a tevékenységgel élérhető eredmény, mű megvalósítását, mint az egyik fél kötelezettségét, míg a másik oldalon ezen elért eredmény, mű átvételét és díj fizetését a megrendelői oldalon.
Ebben az esetben tiszta eredménykötelem típusú a szerződés. Tehát a Vállakózót az eredmény elérését követően illeti meg a szerződésben kikötött vállalkozási díj.
Főszabály szerint két pólusú jogviszony. Mindkét pólusban a polgári jog bármely jogalanya megjelenhet. Viszont a Vállalkozói oldal gyakran szakképzetséghez, gyakorlathoz vagy hatóság által kiadott engedélyhez kötött, mivel a megfelelő, adott területet érintő szakmai tapasztalat, ismeret, jártasság elengedhetetlen az eredmény produkálásához.
A szerződés jellege szerint lehet ingyenes és visszterhes. Viszterhes vállalkozási szerződés esetében a Vállakozót vállalkozó díj illeti meg, amely a szerződés teljesítésekor esedékes.
Vállakozási Szerződés esetében a felelősség kérdése az általános szabályok szerint alakul. A Vállalkozó Vállakozási Szerződés esetében a maga ura.
A Felek Jogai és Kötelezettségei
Amennyiben a Vállakozási Szerződés létrejön, a Feleket különböző jogok illetik illetve kötelezettségek terhelik.
Így a Vállakozó köteles főként:
- teljesítés megszervezésésére
- a mű eléréséhez szükséges anyag beszerzésére, továbbá
- tájékoztatási kötelezettség és
- figyelmeztetési kötelezettség terheli
- az esetlegesen felmerülő többletmunka, pótmunka elvégzésére
- eredmény létrehozására és annak a Megrendelő részére törtétnő átadására
- utasítás megtartására
A felsorlásból kiemelve, részletezném a Megrendelő utasításához kapcsolódó kötelezettség egyes részleteit. A Vállakozó tevékenysége végzése során köteles a megrendelő utasításait betartani és eszerint eljárni, ez a Megrendelő utasítási joga. A Megrendelő utasításai főként a minőségi követelményekhez fűzhető, mivel a munka megszervezésére nem vonatkozhatnak. Ennek indoka, hogy a szakértelem csak a vállalkozói oldalon elvárható, így egyes esetekben előfordulhat, hogy a Megrendelő szakszerűtlen utasítást ad. Ebben az esetben a vállalkozó köteles felhíni a Megrendelő figyelmét az utasítás ezen voltára, mivel az elmulasztásából eredő kárért a felelőség a Vállakozót terheli. Kivételes a helyzet, amikor a megrendelő ennek ellenére is ragaszkodik a kiadott utasításhoz. Ebben az esetben a vállalkozót megilleti az elállási jog.
Érdekességként említeném, hogy a vállalkozónak nem csak joga van az elálláshoz, hanem kötelezettsége is, abban az esetben, ha az utasítás jogszabály, hatósági rendelkezés, élet, vagyonbiztonság veszélyeztetését eredményezné.
II.1. A Vállakozó jogai és kötelezettségei
A vállalkozó megilleti többek között:
- A vállalkozói díj, továbbá az ezen kívül felmerülő költségek
- A jogszabályban biztosított törvényes zálogjog
- Az elállás joga
- Közreműködő igénybevétele
A Vállakozónak joga van a közreműködő (al- szubalvállalkozó) igénybevételére. Ebben az esetben, a Vállakozó a közreműködő (al- szubalvállalkozó) tevékenységéért úgy felel, mintha maga járt volna el. Ekkor még a Vis major típusú károk bekövetkezéséért is felel, meghatározott esetekben.
Ám a Megrendelői oldalon fennálló, jogok és kötelezettségek sem mellékesek.
II.2. a Megrendelő jogai és kötelezettségei
Kiemelném a Megrendelő kötelezettségei közül:
- az iparjogvédelmi kötelezettséget
- együttműködési kötelezettséget
Az együttműködési kötelezettség különösen jelentős. Több vállalkozó együttműködése esetén irányadó lehet a kooperációs szerződés megkötése, alkalmazása.
A Megrendelőt megillető jogok közül kiemelten fontos az ellenőrzési jog.
A megrendelő ellenőrizheti mind a munkát, mind a munka elvégzéséhez felhasznált anyagot, viszont, ezen jog gyakorlásának elmaradása nem jelenti azt, hogy a vállalkozó mentesül a szerződésszegésből eredő kötelezettség alól.
A Vállakozási Szerződésben meghatározott ellenszolgáltatás lehet; a Felek választása szerint, általánydíj vagy a tételes elszámolási forma. Fontos kiemelni, hogy az általánydíjban történő megállapodás esetén a Vállakozó a pótmunka ellenértékét követelheti, míg a többletmunkáét nem. Így szintén fontos elhatárolni egymástól a két definíciót.
Összegezve a Vállalkozási Szerződés kiemelten részletes lehet, hiszen fontos eleme a fent említetteken túl a vállalkozói díj, a munkaterület, a többletmunka, a pótmunka szabályozása, lehetetlenülés vagy a felmondás részletei, illetve számos más kritérium is.
A Ptk. a Vállakozási Szerződéshez hasonló fontosságot tulajdonít a Kivitelezési, Tervezési vagy akár a Megbízási Szerződének, amelyet célszerű élesen elhatárolni a Vállakozási Szerződéstől, hiszen gyakran sor kerül a két szerződéstípus összetévesztésére.