Csődeljárás, felszámolás, végelszámolás, kényszertörlés: mi a különbség?

nov 8, 2026 | Követeléskezelés

A csődeljárás a fizetési nehézségbe került cég megmentésére szolgál: fizetési haladékot ad és egyezséget keres a hitelezőkkel (Cstv. 11. § (1)). A felszámolás a fizetésképtelen cég megszüntetése és vagyonának szétosztása. A végelszámolás a fizetőképes cég önkéntes, rendezett megszüntetése (Ctv. 94. § (1)). A kényszertörlést a cégbíróság rendeli el, ha a cég nem működik szabályosan (Ctv. 116. § (1)).

A hétköznapi nyelv a négy eljárást gyakran összemossa („csődbe ment a cég”), pedig más indítja őket, és mások a következményeik az ügyvezetőre és a tagokra.

Mi a különbség a négy eljárás között? (összehasonlító táblázat)

Szempont Csődeljárás Felszámolás Végelszámolás Kényszertörlés
Célja A cég megmentése, egyezség a hitelezőkkel (Cstv. 11. § (1)) A fizetésképtelen cég megszüntetése, a hitelezők kielégítése A fizetőképes cég rendezett megszüntetése (Ctv. 94. § (1)) A szabálytalanul működő vagy „elhagyott” cég törlése
A cég helyzete Fizetési nehézség, de még menthető Fizetésképtelen (Cstv. 27. § (2)) Nem fizetésképtelen (Ctv. 94. § (1)) Megszűntnek nyilvánították, vagy a végelszámolás 3 év alatt sem fejeződött be (Ctv. 116. § (1))
Ki indítja? Csak az adós, kötelező jogi képviselettel (Cstv. 7. § (1)) Adós, hitelező, végelszámoló, vagy a bíróság hivatalból (Cstv. 27. § (2)) A tagok, a legfőbb szerv döntésével A cégbíróság
Megszűnik-e a cég? Nem, ha az egyezség létrejön Igen Igen Igen
Ki irányít? Az adós vezetése, vagyonfelügyelő mellett A felszámoló; a vagyonnal kapcsolatos jognyilatkozatot csak ő teheti (Cstv. 34. § (2)) A végelszámoló (egyszerűsített eljárásban a vezető) A cégbíróság
Hitelezői bejelentés 30 nap a közzétételtől (Cstv. 10. § (2) f)) 40 nap a közzétételtől (Cstv. 28. § (2) f)) 40 nap a közzétételtől (Ctv. 106. § (1)) Az eljárásban bejelentett követelések az eltiltás mértékét is meghatározzák (Ctv. 9/C. § (3))
Időtartam Fizetési haladék 180 nap, hitelezői szavazással legfeljebb 365 napig hosszabbítható (Cstv. 10. § (4), 17. § (7)–(9)) Nincs fix határidő Általános: max. 3 év (Ctv. 105. § (1)); egyszerűsített: 150 nap (Ctv. 114. § (1)) Az eljárás végén a cégbíróság törli a céget
Illeték (jogi személy) 50 000 Ft (Itv. 44. § (1)) 80 000 Ft (Itv. 44. § (1)) A törlési kérelem illetékmentes (Ctv. 112. § (4)) Hivatalból indul
Vezető kockázata Alacsony, ha időben indul Felelősségi per a megelőző 3 év vezetői ellen (Cstv. 33/A. § (1)) A Ptk. 3:118. § nem alkalmazható Eltiltás 1–5 évre (Ctv. 9/C. §), Ptk. 3:118. § szerinti kártérítés
Kft.-tag külön kockázata Korlátlan felelősség, ha visszaélt a korlátolt felelősséggel (Ctv. 118/A. §)

Mi a csődeljárás, és kinek jó?

A csődeljárás az egyetlen a négy közül, amelynek célja a cég megtartása. Csak az adós cég vezetője kérheti, jogi képviselővel (Cstv. 7. § (1)). A bíróság fizetési haladékot (moratóriumot) ad, ami alatt a hitelezők és az adós is kötelesek tartózkodni a haladék célját meghiúsító lépésektől (Cstv. 11. § (1)).

A haladék főszabályként a közzétételt követő 180. napot követő második munkanapig tart (Cstv. 10. § (4)). A hitelezők szavazatával 240, majd legfeljebb 365 napig hosszabbítható (Cstv. 17. § (7)–(9)). A hitelezőknek 30 napon belül kell bejelenteniük a követelésüket, és a határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye (Cstv. 10. § (2) f)–g)).

A kockázat: ha az egyezség nem jön létre, a bíróság a csődeljárást megszünteti, hivatalból megállapítja a fizetésképtelenséget és elrendeli a felszámolást (Cstv. 21/B. §). A csődeljárás tehát csak akkor jó választás, ha van reális szanálási terv. Részletesen: csődeljárás: hogyan mentheti meg a céget.

Mikor indulhat felszámolás, és mekkora tartozás kell hozzá 2026-ban?

A felszámolás akkor indul, ha a bíróság megállapítja a cég fizetésképtelenségét. A leggyakoribb okok (Cstv. 27. § (2)):

  1. a cég a nem vitatott vagy elismert szerződéses tartozását a lejárat után 20 napon belül sem fizette ki vagy vitatta, és az írásbeli fizetési felszólításra sem teljesített;
  2. a jogerős bírósági határozatban vagy fizetési meghagyásban megállapított határidőn belül nem fizetett;
  3. a végrehajtás eredménytelen volt;
  4. a csődegyezséget nem teljesítette, vagy a korábbi csődeljárás egyezség nélkül zárult;
  5. saját vagy végelszámolói kérelemre: a tartozások meghaladják a vagyont, vagy a cég esedékességkor nem tudja kifizetni őket.

Az összeghatár 2026-ban: a Cstv. alapszabálya szerint az 1. és 2. pont esetében a hitelező akkor kérhet felszámolást, ha a követelése kamatok és járulékok nélkül meghaladja a 200 000 Ft-ot (Cstv. 27. § (2b)). Ezt egy átmeneti szabály felülírja: a 2026. december 31-ig benyújtott kérelmeknél a tőketartozásnak 1 000 000 Ft-ot kell meghaladnia (2021. évi XCIX. tv. 74. § (3)). Ennél kisebb tőketartozásnál tehát most nem a felszámolás, hanem például a fizetési meghagyás és a végrehajtás az út.

A felszámolás kezdő időpontja a jogerős végzés Cégközlönyben való közzétételének napja (Cstv. 28. § (2) e)), innen 40 nap a hitelezői bejelentésre (Cstv. 28. § (2) f)). A cég vezetőjének 30 napon belül át kell adnia a felszámolónak és az adóhatóságnak a lezáró mérleget, a zárómérleget és az adóbevallást (Cstv. 31. § (1) a)).

Mi a különbség a végelszámolás és a felszámolás között?

A döntő különbség a fizetőképesség. Végelszámolásnak csak akkor van helye, ha a cég nem fizetésképtelen (Ctv. 94. § (1)). Ha menet közben kiderül, hogy a vagyon nem elég a tartozásokra, és a tagok 30 napon belül nem pótolják a hiányt, a végelszámolónak felszámolást kell kérnie (Ctv. 108. § (1)). A végelszámolást a tagok indítják és irányítják, a felszámolást a bíróság rendeli el és a felszámoló irányítja. A megszüntetés lehetséges útjairól a vállalkozás megszüntetéséről szóló cikkünkben írunk.

Mi a kényszertörlés, és miért a legrosszabb kimenet?

A kényszertörlést a cégbíróság rendeli el, ha a céget megszűntnek nyilvánítja, vagy ha a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be és nem kérte a törlését (Ctv. 116. § (1)). Ha a cég fizetésképtelenségét már megállapították, kényszertörlésnek nincs helye (Ctv. 116. § (2)).

Azért ez a legrosszabb kimenet, mert itt kapcsolódnak be a legsúlyosabb személyes következmények:

  • Eltiltás: a cégbíróság eltiltja az eljárás indulásakor vagy az azt megelőző két évben bejegyzett vezető tisztségviselőt, kft.-nél a többségi befolyással rendelkező tagot is, a bejelentett követelések összegétől függően 1, 3 vagy 5 évre (Ctv. 9/C. § (1), (3)).
  • Korlátlan tagi felelősség: ha a tag visszaélt a korlátolt felelősségével (például tartósan hátrányos üzletpolitikát folytatott, vagy a cég vagyonával sajátjaként rendelkezett), a kielégítetlen követelésekért korlátlanul felel (Ctv. 118/A. § (1)–(2)).
  • Vezetői kártérítés: jogutód nélküli megszűnésnél a hitelezők a Ptk. 3:118. §-a alapján kártérítést követelhetnek a vezetőtől, ha az a fenyegető helyzet után nem vette figyelembe az érdekeiket. Végelszámolásnál ez a szabály nem alkalmazható.

Bővebben: mi a kényszertörlési eljárás.

A gyakorlatban…

Dr. Bodó Gergely ügyvéd tapasztalata szerint a legdrágább hiba a várakozás. A tipikus forgatókönyv: a cég veszteséges, a tulajdonosok nem foglalkoznak vele, a könyvelő felmond, a beszámoló elmarad. Ebből lesz előbb törvényességi felügyeleti eljárás, majd kényszertörlés és eltiltás, holott egy időben elindított végelszámolással vagy csődeljárással mindez elkerülhető lett volna.

Hitelezői oldalon a leggyakoribb tévedés 2026-ban az, hogy valaki 500 000 Ft-os tőketartozásra felszámolási kérelmet ad be. Ez a 2021. évi XCIX. tv. 74. § (3) miatt idén nem működik. Ilyenkor a fizetési meghagyás a gyorsabb és olcsóbb út, és ha a jogerős fizetési meghagyás után sem fizet az adós, a végrehajtás vagy később a felszámolás is nyitva áll.

Döntési szabályként azt javasoljuk:

  • menthető a cég, és van terv → csődeljárás;
  • nem menthető, de nincs tartozás vagy a tagok pótolják → végelszámolás;
  • nem menthető, és a vagyon nem fedezi a tartozásokat → saját kérelemre indított felszámolás, időben;
  • semmit nem teszel → kényszertörlés, eltiltással.

Gyakori kérdések a csőd, felszámolás, végelszámolás és kényszertörlés különbségéről

Mi a különbség a csődeljárás és a felszámolás között?

A csődeljárás célja a cég megmentése egyezséggel és fizetési haladékkal (Cstv. 11. § (1)), a felszámolás a fizetésképtelen cég megszüntetése. Ha a csődeljárásban nem jön létre egyezség, a bíróság hivatalból felszámolást rendel el (Cstv. 21/B. §).

Mekkora tartozás esetén kérhet a hitelező felszámolást 2026-ban?

A 2026. december 31-ig benyújtott kérelmeknél 1 000 000 Ft feletti tőketartozás kell, kamatok és járulékok nélkül (2021. évi XCIX. tv. 74. § (3)). A Cstv. alapszabálya 200 000 Ft (Cstv. 27. § (2b)).

Ki kérhet csődeljárást?

Csak az adós cég vezetője, kötelező jogi képviselettel (Cstv. 7. § (1)). A hitelező csődeljárást nem kezdeményezhet.

Mi a különbség a végelszámolás és a kényszertörlés között?

A végelszámolás a tagok döntésén alapuló, rendezett megszüntetés. A kényszertörlést a cégbíróság rendeli el, és eltiltással, valamint visszaélés esetén korlátlan tagi felelősséggel járhat (Ctv. 9/C. §, 118/A. §).

Mennyi ideig tart a csődeljárás alatti fizetési haladék?

Főszabályként 180 napig, a hitelezők szavazatával legfeljebb 365 napig hosszabbítható (Cstv. 10. § (4), 17. § (7)–(9)).


Hitelezőként behajtanád a követelésedet, vagy adósként kerülnéd el a legrosszabb kimenetet? Hitelezőknek a követeléskezelés 195 000 Ft + áfa fix díjjal és egyedi sikerdíjjal indul, bármilyen összegű követelésre; az ingyenes követelés-csekkel felmérjük az esélyeidet. Adósként a felszámolási képviselet díja 390 000 Ft + áfa, kényszertörlés esetén a kényszertörlés-mentés oldalon találsz segítséget. Elérsz a +36 42 790 103 számon vagy a titkarsag@drbodo.hu címen.

Dr. Bodó Gergely ügyvéd, közgazdász, okleveles adószakértő · Nyíregyháza, Debrecen · 2026. november

Kérdésed van? Írd meg röviden!

Írd le pár mondatban, miben segíthetek, és 1 munkanapon belül jelentkezem.

Legutóbbi bejegyzések

Vitás válás: mi történik, ha nincs megegyezés?

Ha nincs megegyezés, a bíróság akkor bontja fel a házasságot, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott (Ptk. 4:21. § (1)). Ilyenkor a gyermek elhelyezéséről, a kapcsolattartásról és a gyermektartásról a bíróság dönt, kérelem nélkül is (Pp. 459. § (1)). A...

Szóvédjegy vagy ábrás védjegy? Melyiket válaszd

Ha csak egyet választasz, általában a szóvédjegy a jobb: a nevet bármilyen betűtípusban, színben és formában védi. Az ábrás védjegy a konkrét grafikai megjelenést védi, ezért egy logócserénél gyengülhet. Erős, hosszú távú márkánál mindkettő indokolt, de az két külön...