Fizetési meghagyás
Mit jelent pontosan a fizetési meghagyás?
A fizetési meghagyás egy polgári nemperes eljárás, mely a közjegyző hatáskörébe tartozik. Szabályait a 2009. évi L. törvény határozza meg. Lényegében a pénzkövetelések behajtásának leggyorsabb és leghatékonyabb módja, mely során a peres eljárásokkal ellentétben gyorsan, akár néhány hét alatt is pénzhez juthat a fizetési meghagyás kezdeményezője.
Mikor alkalmazható és mikor nem a fizetési meghagyás?
Fizetési meghagyás indításának feltételei
Fizetési meghagyás szinte bármely esetben kezdeményezhető, azonban csak közjegyző által indítható el és csak a lejárt pénzkövetelésekre! Az eljárást kezdeményezheti magánszemély vagy jogi személyiség is különböző feltételekkel.
Mikor nem indítható fizetési meghagyás?
Szinte bármely pénzkövetelésre indítható, azonban adódik néhány eset, amikor nem alkalmazható ez a fajta eljárás. Ezek az esetek:
a) ha követelés munkaviszony jellegű jogviszonyból adódik, illetve ebben az esetben csak akkor indítható fizetési meghagyás, ha a követelés nem a munkaviszony keletkezése, módosulása, megszűnése, illetve a jogviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése miatt, illetve fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény. Ettől eltérő esetben a munkaügyi bírósághoz szükséges fordulni.
b) az érintett feleknek nincs ismert belföldi kézbesítési címe: előfordul, hogy az adós időközben címet változtat és „eltűnik a láthatárról”, ebben az esetben a szükséges adatok hiányában az eljárás sajnos nem folytatható le.
c) a követelés zálogjogi jogviszonyból ered: ha követelésünk zálogjoggal biztosítva van, nem is szükséges a fizetési meghagyás indítása, hiszen a zálogtárgyból már megtérülhet a követelésünk. Ha a követelés magasabb összegű mint a zálogtárgy akkor a zálogtárgy értékével csökken követelésünk értéke, a maradék összegre pedig már indítható fizetési meghagyás.
d) a követelés összege meghaladja a 30 millió forintot: abban az esetben ha a követelés nem éri el a 3 millió forintot, követelésünket csak közjegyzőnél érvényesíthetjük, 3 és 30 millió forint között választani lehet a fizetési meghagyás és a per között, azonban 30 millió forint feletti pénzkövetelés esetén már nem indítható fizetési meghagyás, az csak per útján érvényesíthető.
e) ha több jogosult és több kötelezett érintett az eljárásban, illetve több nem azonos eset áll fenn.
Lássuk, mit tehetünk, ha régóta fennálló követelésünket szeretnénk behajtani, vagy ellenkező esetben, ha mi kaptunk fizetési meghagyást.
Követelések behajtása fizetési eljárással
Hogyan indítható el a fizetési meghagyásos eljárás?
A cégek, jogi személyek, illetve jogi képviselővel rendelkező jogosultak kizárólag az erre kialakított, elektronikus felületen nyújthatják be a kérelmüket, míg magánszemélyek az országban bárhol, bármely közjegyzőnél közvetlenül is kezdeményezhetik az eljárást.
A fizetési meghagyásos eljárás indítását általában megelőzi egy ügyvéd által küldött fizetési felszólítás, mely az esetek 1/4 részében sikerrel jár és a tartozás megfizetésre kerül. Amennyiben ez a megoldás mégsem eredményes és a partner nem hajlandó kiegyenlíteni a tatozását, elindítható a közjegyző általi fizetési meghagyás.
Mi a menete a fizetési meghagyásos eljárásnak?
A kérelem benyújtását követően, a közjegyző rövid határidőn belül kibocsájtja a fizetési meghagyást, melyet kézbesít a kötelezett részére azzal a meghagyással, hogy a jogosult által követelt összeget 15 napon belül fizesse meg. Ezt követően a kötelezettnek 15 nap áll rendelkezésére, hogy megfizesse a jogosult által követelt összeget vagy ellentmondással éljen.
Bizonyos esetekben a közjegyző visszautasíthatja a kérelmet. Ilyen eset lehet, ha:
- a benyújtott kérelem hiányosan került beadásra,
- a jogosult elmulasztotta az eljárási díj megfizetését,
- a jogosult vagy a kötelezett belföldi kézbesítési címe időközben megszűnik,
- az ügyben külföldi bíróságnak van joghatósága,
- a követelés érvényesítése más hatóság körébe tartozik,
- stb.
Milyen határidővel kell számolni az eljárás során?
A fizetési meghagyás elindításához szükséges kérelem benyújtását követően, amennyiben elektronikus úton került beadásra, a közjegyző 3 munkanapon belül, szóban vagy papír alapon beadott kérelem esetén 15 munkanapon belül kibocsájtja a meghagyást.
A 16. naptól, amennyiben a kötelezett elismeri a tartozást és nem él ellentmondással, kérhető a fizetési meghagyás végrehajtása.
Mi történik, ha a partner ellentmond a fizetési meghagyásnak?
Amennyiben a kötelezett úgy dönt, hogy a jogosult által követelt összeg nem valós, a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított 15 napon belül ellentmondással élhet. Ebben az esetben azonban a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik és perré alakul, ezzel megindul a polgári peres eljárás. Erről a közjegyző értesíti a jogosultat, valamint felhívja a figyelmét, hogy az ügyre vonatkozó bizonyítékokat terjessze elő, ennek hiányában a bíróság ejti az ügyet.
Milyen anyagi vonzata van egy fizetési meghagyás indításának?
A fizetési meghagyás kezdeményezése eljárási díj köteles, melyet az eljárás elindításakor kell megfizetni a jogosultnak, majd a tartozás behajtásakor a kötelezettnek kell viselnie. Mértéke a járulék nélkül számított tartozás összegének 3%-a, de legalább 5000 Ft, maximum 300.000 Ft nagyságú összeg.
Ezen kívül számolni kell az ügyvédi munkadíjjal, melynek mértéke változó. Mi fontosnak tartjuk ügyfeleink sikerét, ezért sikerdíjas rendszert alkalmazunk, melyben csak akkor számítjuk fel az ügyvédi díjat, ha ügyfelünk megkapja a követelését!
Fizetési meghagyást kaptam, mit tehetek?
Előfordulhat, hogy például egy veszteséges projekt miatt Ön kerül olyan helyzetbe, hogy egy fennálló követelését nem tudja kiegyenlíteni, és emiatt fizetési meghagyást kap, melyben felszólítják a tartozás kiegyenlítésére, esetleg olyan tartozást követelnek Öntől amely nem valós.
Amennyiben fizetési meghagyást kap, három lehetősége van:
1. Nem vesz róla tudomást
Fontos tudni, hogy fizetési meghagyásról tájékoztató levelet csak közjegyzőtől kaphat, és a levél át nem vételével még nem mentesül a fizetési meghagyás alól. Az átvétel megtagadásával a levelet kézbesítettnek tekintik és megindul az eljárás, amennyiben a levelet második kézbesítés alkalmával sem veszi át, a kézbesítés napjától számított 5. napon kézbesítettnek tekintik azt!
Ha helyesen úgy dönt hogy átveszi a levelet, de helytelenül arra nem reagál semmilyen módon, a fizetési meghagyás ebben az esetben is jogerőre emelkedik és végrehajthatóvá válik!
2. Elismeri a szóban forgó követelést
Amennyiben egyetért a fizetési meghagyásban foglaltakkal, jelezni kell azt a közjegyző felé. A tartozást kiegyenlíthető egy összegben, illetve halasztást vagy részletfizetést is kérhető, amit azonban részletesen indokolni kell. Amennyiben a közjegyző engedélyezi a részletfizetést, azonban Ön időközben mégsem tud ennek eleget tenni, a fennálló tartozás teljes összegének megfizetése esedékessé válik!
3. Ellentmondással él
Abban az esetben, ha részben vagy esetleg teljes egészében nem ért egyet a fizetési meghagyásban foglaltakkal, lehetősége van ellentmondással élni. Az ellentmondást írásban vagy szóban a közjegyzőnél kell megtenni a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított 15 napon belül. Az írásos ellentmondás postai úton tértivevényes levélként is eljuttatható a közjegyzőhöz, ekkor a feladás napja a mérvadó, nem pedig hogy mikor érkezik meg a közjegyzőhöz.
Fontos, hogy amennyiben ellentmondással él, bizonyítania kell, hogy miért nem ért egyet a fizetési meghagyásban foglaltakkal!
A per költségét a pervesztes köteles fizetni, ami magába foglalja:
- az eljárási illetéket, ami az érvényesített követelés 6 %-a, de minimum 15.000 Ft. maximum 1.500.000 Ft,
- a szakértői díjat,
- a helyszíni tárgyalás és szemle díját,
- a levelezési díjat.
Ezek tudatában fontos először mérlegelni, és azután meghozni a döntést!
A fizetési meghagyás egy hatékony és viszonylag gyors eljárás, költsége pedig fele egy bírósági eljárásnak. Vannak bizonyos esetek, amikor a kötelezett a fizetési meghagyás ellenére sem egyenlíti ki tartozását, ekkor lehetőség van felszámolási vagy végrehajtási eljárás indítására a követelés behajtása érdekében.
Kérdés merült fel Önben?!
Fizetési meghagyással, felszámolással vagy végrehajtással kapcsolatban is forduljon hozzánk bizalommal!
Legutóbbi bejegyzések
Osztatlan közös tulajdon: mit jelent és mit érdemes tudni róla?
Az osztatlan közös tulajdon kérdése és gyakorlása mind a magánembernek, mind a Földhivatalnak bonyolult és nehezen nyomon követhető folyamat. Sőt, jogi szempontból is különleges esetnek vehetjük. Ennek ellenére igen gyakori jelenség az ingatlanpiacon és a jogi...
Kaució: alapvető tudnivalók al- és főbérlőknek
Rengeteg magyar él albérletben és találkozott már a kaució fogalmával, sőt ki is fizette azt. Ennek ellenére sokak számára továbbra sem mindig egyértelmű néhány dolog ezzel kapcsolatban. Például, hogy mi az a kaució pontosan, miért fizetjük, vagy mi alapján számítja...
Haszonélvezeti jog: a leggyakoribb kérdések és legfontosabb tudnivalók
Bizonyára mindannyiunk számára ismerős a haszonélvezeti jog kifejezés. Sokan azonban nem vagyunk tisztában azzal, hogy pontosan mit is jelent ez a fogalom. Az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés, hogy miben különbözik a haszonélvező a tulajdonostól és miket tehet meg...
Fizetés nélküli szabadság: milyen esetekben és hogyan vehető igénybe?
Előfordulhatnak olyan élethelyzetek, amelyeket nem tudunk összeegyeztetni a munkával. Szerencsére az ilyen esetekben nem kell otthagynunk a munkahelyünket, hiszen van lehetőség fizetés nélküli szabadság igénylésére. Ez azt jelenti, hogy a munkaviszony él, azonban...
Az Európai Unió és a Nemzeti Organisation for Economic Co-operation and Development
Az Európai Unió és a Nemzeti Organisation for Economic Co-operation and Development (a továbbiakban OECD) hatóságai nagymértékű összetartása, szövetség, partnerség kialakítása vált szükségessé, mely megteremtéséhez a jogi szabályok, annak keretei már megszülettek....