Eltiltás a cégvezetéstől felszámolás vagy kényszertörlés után

nov 16, 2026 | Követeléskezelés

Kényszertörlés után a cégbíróság a vezető tisztségviselőt és a kft. többségi tagját a bejelentett követelések összegétől függően 1, 3 vagy 5 évre eltiltja (Ctv. 9/C. § (3)). Felszámolás után 5 év jár, ha a vezető felelősségét jogerősen megállapították, és nem fizetett (Ctv. 9/B. § (1) a)). Az eltiltás a jogerőtől indul (Ctv. 9/D. § (1)).

Sok cégtulajdonos csak akkor szembesül az eltiltással, amikor egy új cég alapításánál vagy egy ügyvezetői tisztség bejegyzésénél a cégbíróság visszautasítja a kérelmet. Ekkor már késő. Ebben a cikkben megnézzük, mikor jár eltiltás, kit érint, és hogyan lehet megelőzni.

Mikor tiltja el a cégbíróság a cégvezetőt?

Két fő esetkör van: a kényszertörlés és a felszámolás, és a kettő feltételei különböznek.

Helyzet Kit érint Időtartam Jogszabályhely
Kényszertörlés, nincs bejelentett követelés vagy max. 500 000 Ft vezető tisztségviselő, kft. többségi tagja, korlátlanul felelős tag 1 év Ctv. 9/C. § (1), (3) a)
Kényszertörlés, 500 000 Ft feletti, de 3 millió Ft alatti bejelentett követelés ugyanők 3 év Ctv. 9/C. § (3) b)
Kényszertörlés, legalább 3 millió Ft bejelentett követelés ugyanők 5 év Ctv. 9/C. § (3) c)
Felszámolás, a vezető felelősségét jogerősen megállapították, nem fizetett, a végrehajtás eredménytelen az érintett vezető 5 év Ctv. 9/B. § (1) a)
Korlátlan tagi helytállás elmulasztása, eredménytelen végrehajtás a tag 5 év Ctv. 9/B. § (1) b)
Cégbírósági pénzbírság meg nem fizetése, eredménytelen végrehajtás a vezető tisztségviselő 5 év Ctv. 9/B. § (1) c)

A kényszertörlési szabályt akkor is alkalmazni kell, ha a cég törlésére felszámolás után kerül sor, de a felszámolást kényszertörlési eljárás előzte meg (Ctv. 9/C. § (1)).

Kit érint az eltiltás kényszertörlésnél?

A Ctv. 9/C. § (1) bekezdése szerint az eltiltás a cégnek

  • a kényszertörlési eljárás megindításakor vagy az azt megelőző két évben bejegyzett vezető tisztségviselőjét,
  • korlátlan tagi felelősséggel működő cégnél (például kkt.) a tagjait,
  • korlátolt felelősségű gazdasági társaságnál (kft., rt.) a többségi befolyással rendelkező tagját

érinti. A kétéves visszatekintés miatt nem véd az, ha valaki közvetlenül a kényszertörlés előtt lemond vagy eladja a cégét.

Mitől függ, hogy kényszertörlésnél lesz-e eltiltás?

A cégbíróság a kényszertörlés befejezésével egyidejűleg külön végzéssel dönt az eltiltásról, ha a törvénysértő működés vizsgálata alapján megállapítja, hogy az érintett (Ctv. 117/F. § (1)):

  1. nem tudja kétséget kizáróan igazolni, hogy minden elvárható intézkedést megtett a cég törvénysértő működésének, illetve mulasztásának megszüntetésére, vagy
  2. a törvényességi felügyeleti vagy a kényszertörlési eljárásban előírt kötelezettségének, illetve a bíróság felhívására az adatszolgáltatási és nyilatkozattételi kötelezettségének nem tett maradéktalanul eleget.

A bizonyítási teher tehát az érintetten van: neki kell igazolnia, hogy mindent megtett. Az eltiltásról szóló végzés ellen fellebbezésnek van helye (Ctv. 117/F. § (4)). A törvény bizonyos esetekben az eltiltás mellőzését is előírja, például ha követelést nem jelentettek be, és a cég vagyonával kapcsolatban sem érkezett bejelentés vagy adatszolgáltatás, a 118. § (1) bekezdésében meghatározott esetkörben.

Mi a helyzet a hitelezők követeléseivel?

A 117/F. § (1) a) pontja szerinti okból (mert nem tudta igazolni a megfelelő intézkedéseket) eltiltott személy korlátlanul felel a kényszertörlési eljárásban bejelentett, ki nem elégített hitelezői követelésekért (Ctv. 117/F. § (2)). A jogerősen vitatott követelésekre ez a felelősség nem terjed ki (117/F. § (3)). Az eltiltás tehát nem csak cégjogi tilalom, hanem komoly vagyoni kockázat is.

Hogyan vezet a felszámolás eltiltáshoz?

A felszámolás önmagában nem jár automatikus eltiltással. Az út a következő:

  1. A felszámolási eljárás alatt a hitelező vagy a felszámoló keresettel kérheti annak megállapítását, hogy a felszámolást megelőző három évben vezetői tisztséget betöltők a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet után nem a hitelezők érdekeit figyelembe véve jártak el, és ezzel a cég vagyona csökkent vagy a hitelezők kielégítése meghiúsulhat (Cstv. 33/A. § (1)).
  2. Ha a bíróság a vezető felelősségét jogerősen megállapítja, és ő a határozat szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesíti,
  3. és a vele szembeni végrehajtás eredménytelen,
  4. a cégbíróság öt évre eltiltja (Ctv. 9/B. § (1) a)).

Mit nem tehet az eltiltott személy?

Az eltiltás hatálya alatt az érintett nem szerezhet többségi befolyást gazdasági társaságban, nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja, egyéni cég tagja, és nem lehet cég vezető tisztségviselője, cégvezetője vagy felügyelőbizottsági tagja (Ctv. 9/C. § (4); 9/B. § (2)). A Ptk. is kimondja, hogy az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak (Ptk. 3:22. § (6)).

Gyakorlati következmények:

  • Más cégeidből is törölnek: a cégbíróság automatikus végzéssel törli az eltiltott személyt minden olyan cég adatai közül, ahol vezető tisztségviselőként, cégvezetőként vagy FB-tagként szerepel (Ctv. 9/D. § (4)). Ez ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak van helye.
  • Új bejegyzés nem megy át: a cégbíróság elektronikusan ellenőrzi az eltiltási bejegyzéseket, és ha talál, a kérelmet hiánypótlás nélkül visszautasítja (Ctv. 46. § (1)).
  • Nyilvános: az eltiltás hatálya alatt az eltiltási adatok teljes körűen nyilvánosak (Ctv. 10. § (3)), és az uniós cégnyilvántartási rendszeren keresztül más tagállamok is lekérdezhetik (Ctv. 63/A. § (1)).

Kisebbségi részesedést tehát az eltiltott is szerezhet, de irányítást nem.

Hogyan előzheted meg az eltiltást?

  1. Ne hagyd sodródni a céget. Ha a vállalkozást meg akarod szüntetni, válaszd a szabályos utat: végelszámolás vagy egyszerűsített végelszámolás.
  2. Válaszolj a cégbíróság minden felhívására a törvényességi felügyeleti eljárásban, és teljesítsd a beszámoló-letétbe helyezést, székhely- és adatváltozás-bejelentést.
  3. Kényszertörlésben teljesítsd az adatszolgáltatást, és őrizd meg annak bizonyítékait, hogy mit tettél a mulasztás megszüntetéséért.
  4. Fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben a hitelezők érdekeit helyezd előre, és dokumentáld a döntéseidet.
  5. Ha már elindult a kényszertörlés, kérj gyorsan szakértői segítséget: a kényszertörlésről szóló cikkünk összefoglalja a lehetőségeket.

A gyakorlatban…

Dr. Bodó Gergely ügyvéd tapasztalata szerint az eltiltások többsége nem csalárd szándékból, hanem elhanyagolásból fakad: egy kft.-t, amely már nem működik, egyszerűen „hagynak meghalni”, a cégbírósági leveleket senki nem veszi át, és a kényszertörlés végén jön az eltiltás. A leggyakoribb tévhitek, amikkel találkozunk:

  • „Eladtam a céget, már nem az enyém.” A kényszertörlés megindítása előtti két évben bejegyzett vezetőt is érinti az eltiltás.
  • „Csak tag voltam, nem ügyvezető.” A kft. többségi befolyással rendelkező tagja is érintett.
  • „Nem volt tartozás, nem lesz baj.” Bejelentett követelés hiányában is lehet egyéves eltiltás.

A megelőzés szinte mindig olcsóbb: egy szabályos végelszámolás vagy a kényszertörlés megállítása töredékébe kerül annak, amit egy ötéves eltiltás és a korlátlan felelősség okozhat. Ha a cég már fizetésképtelenséggel fenyegetett, olvasd el a felszámolás elkerüléséről szóló cikkünket is.

Gyakori kérdések az eltiltásról

Hány évre tiltanak el kényszertörlés után?

A bejelentett követelésektől függően: nincs bejelentett követelés vagy legfeljebb 500 000 Ft esetén 1, 3 millió Ft alatt 3, 3 millió Ft-tól 5 évre (Ctv. 9/C. § (3)).

Mikor kezdődik az eltiltás?

Az eltiltást kimondó határozat jogerőre emelkedése napjától (Ctv. 9/D. § (1)).

Lehetek tag egy másik cégben az eltiltás alatt?

Kisebbségi tag igen, de többségi befolyást nem szerezhetsz, és vezető tisztségviselő, cégvezető, FB-tag sem lehetsz (Ctv. 9/C. § (4)).

Felszámolás után mindig eltiltanak?

Nem. Felszámolás után akkor jár 5 év, ha a bíróság a felelősségedet jogerősen megállapította, nem fizettél, és a végrehajtás eredménytelen volt (Ctv. 9/B. § (1) a)).

Megtámadható az eltiltás?

Igen, a kényszertörlés utáni eltiltó végzés ellen fellebbezésnek van helye (Ctv. 117/F. § (4)).

Személyesen felelek a cég tartozásaiért is?

Ha azért tiltottak el, mert nem tudtad igazolni a megfelelő intézkedéseket, a kényszertörlésben bejelentett, ki nem elégített követelésekért korlátlanul felelsz, a jogerősen vitatott követelések kivételével (Ctv. 117/F. § (2)–(3)).


Kényszertörlés indult a cégeddel szemben, vagy csak tartasz tőle? Nézd meg a kényszertörlés-mentés szolgáltatásunkat, az ingyenes Kényszertörlés Kisokost, vagy kérj Pre-Checket a cég helyzetéről. Ha felszámolási eljárás indult, az adós oldali felszámolási képviselet díja 390 000 Ft + áfa. A szabályos megszüntetés útja a végelszámolás. Elérsz a +36 42 790 103 számon vagy a titkarsag@drbodo.hu címen.

Dr. Bodó Gergely ügyvéd, közgazdász, okleveles adószakértő · Nyíregyháza, Debrecen · 2026. november

Kérdésed van? Írd meg röviden!

Írd le pár mondatban, miben segíthetek, és 1 munkanapon belül jelentkezem.

Legutóbbi bejegyzések

Vitás válás: mi történik, ha nincs megegyezés?

Ha nincs megegyezés, a bíróság akkor bontja fel a házasságot, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott (Ptk. 4:21. § (1)). Ilyenkor a gyermek elhelyezéséről, a kapcsolattartásról és a gyermektartásról a bíróság dönt, kérelem nélkül is (Pp. 459. § (1)). A...

Szóvédjegy vagy ábrás védjegy? Melyiket válaszd

Ha csak egyet választasz, általában a szóvédjegy a jobb: a nevet bármilyen betűtípusban, színben és formában védi. Az ábrás védjegy a konkrét grafikai megjelenést védi, ezért egy logócserénél gyengülhet. Erős, hosszú távú márkánál mindkettő indokolt, de az két külön...