Tagi felelősség felszámolásnál: mikor felel a tulajdonos a saját vagyonával?

nov 12, 2026 | Követeléskezelés

Kft.-tagként főszabály szerint nem felelsz a cég tartozásaiért (Ptk. 3:2. § (1)). Saját vagyonoddal akkor felelsz korlátlanul, ha a korlátolt felelősségeddel visszaéltél, és emiatt a cég megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak (Ptk. 3:2. § (2)), vagy ha többségi tagként a felszámolás előtti három évben rosszhiszeműen adtad el a részesedésedet (Cstv. 63/A. §).

„Kft.-m van, nem a saját vagyonommal felelek.” Ez a mondat főszabályként igaz, de felszámolásnál éppen a kivételek számítanak. Ebben a cikkben áttekintjük, mikor törhető át a korlátolt felelősség, és mikor kerülhet a tulajdonos vagy a vezető magánvagyona veszélybe.

Mit jelent a korlátolt felelősség?

Azt, hogy a jogi személy a kötelezettségeiért a saját vagyonával felel, a tagjai és az alapítója pedig a jogi személy tartozásaiért nem felelnek (Ptk. 3:2. § (1)). Ha a kft. csődbe megy, a hitelezők főszabály szerint a cég vagyonából elégülhetnek ki, a tag pedig legfeljebb a cégbe tett vagyoni hozzájárulását veszíti el.

Ez a védelem azonban nem feltétlen. A jogrendszer több ponton „áttöri” a korlátot, ha a tag vagy a vezető visszaél vele.

Mikor felel a tag korlátlanul a Ptk. szerint?

A Ptk. 3:2. § (2) bekezdése szerint, ha a jogi személy tagja vagy alapítója korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt a jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e tartozásokért a tag vagy az alapító korlátlanul köteles helytállni.

Három feltételnek kell együtt teljesülnie:

  1. visszaélés a korlátolt felelősséggel,
  2. a cég jogutód nélküli megszűnése (például felszámolás vagy kényszertörlés után),
  3. okozati összefüggés: a kielégítetlen követelések a visszaélés miatt maradtak fenn.

A törvény nem sorolja fel, mi minősül visszaélésnek. Ilyen lehet például, ha a tag a cég vagyonát saját céljaira vonja el, a cég és a saját vagyonát összemossa, vagy a fizetésképtelenség közeledtével a vagyont más cégbe menti át, miközben a tartozások a régi cégben maradnak. A visszaélést minden esetben a hitelezőnek kell bizonyítania, és a bíróság a konkrét körülmények alapján dönt.

Kényszertörlésnél ugyanezt a szabályt a Ctv. 118/A. § (1) bekezdése is kimondja: a kényszertörlésben törölt cég volt tagja korlátlanul felel a hitelező kielégítetlen követeléséért, ha a korlátolt felelősségével visszaélt.

Felelsz-e, ha a felszámolás előtt eladtad az üzletrészedet?

Lehet. A Cstv. 63/A. §-a a „céget eladom, mielőtt bedől” helyzetekre szól. Ha az adósnak a bíróság által jóváhagyott közbenső mérleg (egyszerűsített eljárásban a vagyonfelosztási javaslat) szerint a jegyzett tőkéjének 50%-át meghaladó tartozása van, a hitelező keresetére a bíróság megállapítja, hogy a felszámolási eljárás megindítását megelőző három éven belül részesedését átruházó, többségi befolyással rendelkező volt tag korlátlanul felel a ki nem elégített kötelezettségekért.

A volt tag mentesül, ha bizonyítja, hogy:

  • az átruházáskor a cég még fizetőképes volt, és a fenyegető fizetésképtelenség csak ezt követően következett be, vagy
  • a cég ugyan már fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben volt vagy fizetésképtelen volt, de a tag az átruházás során jóhiszeműen és a hitelezők érdekeinek figyelembevételével járt el.

A keresetet legkésőbb a felszámolás jogerős lezárásáról szóló határozat Cégközlönyben való közzétételét követő 90 napos jogvesztő határidőn belül lehet benyújtani (Cstv. 63/A. §).

Itt fordított a bizonyítási teher: nem a hitelezőnek kell a rosszhiszeműséget bizonyítania, hanem a volt tagnak a kimentési okot.

Mikor felel a vezető (ügyvezető) a saját vagyonával?

Egyszemélyes kft.-ben a tulajdonos legtöbbször az ügyvezető is, ezért a vezetői felelősség gyakran ugyanazt az embert érinti.

  • Felszámolásban: a hitelező vagy a felszámoló keresettel kérheti annak megállapítását, hogy a felszámolás kezdetét megelőző három évben vezető tisztséget betöltő személy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte után nem a hitelezők érdekei szerint járt el, és ezzel csökkent a cég vagyona (Cstv. 33/A. § (1)). A fenyegető helyzet az az időpont, amikor a vezető előre látta vagy elvárható gondossággal látnia kellett, hogy a cég nem tudja esedékességkor kifizetni a tartozásait (Cstv. 33/A. § (3)).
  • Kényszertörlés után: a vezető az okozott hátrány erejéig felel a kielégítetlen hitelezői követelésekért, ha a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet után nem a hitelezői érdekek szerint járt el (Ctv. 118/B. § (1)).
  • Szándékos károkozásnál: a vezető tisztségviselő által harmadik személynek okozott kárért a jogi személy felel, de a vezető a jogi személlyel egyetemlegesen felel, ha a kárt szándékosan okozta (Ptk. 3:24. § (2)).

A vezető a Cstv. 33/A. § szerinti felelősség alól mentesül, ha bizonyítja, hogy nem vállalt a cég pénzügyi helyzetéhez képest indokolatlan üzleti kockázatot, és minden elvárható intézkedést megtett a hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése érdekében (Cstv. 33/A. § (4)).

Áttekintő táblázat: ki, mikor, milyen mértékben felel?

Ki? Mikor? Milyen mértékben? Jogszabály
Tag, alapító Visszaélt a korlátolt felelősségével, a cég jogutód nélkül megszűnt Korlátlanul, a kielégítetlen követelésekért Ptk. 3:2. § (2)
Volt tag (kényszertörlés) Visszaélt a korlátolt felelősségével Korlátlanul Ctv. 118/A. § (1)
Többségi befolyással rendelkező volt tag 3 éven belül eladta a részesedését, a tartozás > jegyzett tőke 50%-a, nem tudja kimenteni magát Korlátlanul Cstv. 63/A. §
Vezető (3 évre visszamenőleg) Fenyegető fizetésképtelenség után nem a hitelezői érdekek szerint járt el A vagyoncsökkenés, illetve a meghiúsult kielégítés erejéig Cstv. 33/A. §
Vezető (kényszertörlés) Ugyanez, kényszertörléssel megszűnt cégnél Az okozott hátrány erejéig Ctv. 118/B. § (1)

Lehet-e büntetőjogi következménye?

Igen. Csődbűncselekményt követ el, aki a cég fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetében a vagyont elrejti, eltitkolja, színlelt ügyletet köt, kétes követelést ismer el, vagy az ésszerű gazdálkodással ellentétes más módon csökkenti a vagyont, és ezzel a hitelezők kielégítését meghiúsítja. A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés (Btk. 404. § (1)). A cselekmény akkor büntethető, ha csődeljárás indult, felszámolást vagy kényszertörlést rendeltek el, vagy a felszámolás a törvény kötelező rendelkezése ellenére nem indult meg (Btk. 404. § (5)). Tettes az lehet, aki a vagyonnal rendelkezni jogosult vagy arra lehetősége van (Btk. 404. § (6)).

A felszámoló ezen felül a hitelezők kijátszására irányuló, a felszámolási kérelmet megelőző öt éven belül kötött szerződéseket a közzétételtől számított 1 éven belül megtámadhatja (Cstv. 40. § (1) a)). A „kimentett” vagyon tehát vissza is kerülhet.

A gyakorlatban…

A gyakorlatban a tulajdonosok többsége nem a jogszabályok ismeretén, hanem a pénzmozgások nyomán bukik el. Dr. Bodó Gergely ügyvéd tapasztalata szerint a felszámolók és a hitelezők elsőként a bankszámlakivonatokat nézik: milyen összegek mentek ki a tagnak vagy a tag más cégének az utolsó egy-két évben, és mi volt ezek jogcíme. A „tagi kölcsön visszafizetése” a fizetésképtelenség előtti hónapokban, vagy egy eszköz átadása egy újonnan alapított cégnek könyv szerinti érték alatt tipikusan olyan tétel, amelyet megkérdőjeleznek.

A másik visszatérő helyzet a bajba jutott cég üzletrészének gyors eladása egy ismeretlen vevőnek. Ez sokszor nem megoldás, hanem éppen a Cstv. 63/A. § szerinti felelősség forrása. Ha a cég már nehéz helyzetben van, a jó irány az időben megkezdett, dokumentált válságkezelés: a hitelezőkkel való tárgyalás, csődeljárás vagy szabályos felszámolás, amelyben a vezető és a tag a saját döntéseit később meg tudja védeni.

Gyakori kérdések a tagi felelősségről

Felel-e a kft. tagja a cég tartozásaiért?

Főszabály szerint nem (Ptk. 3:2. § (1)). Kivétel, ha visszaélt a korlátolt felelősségével, és emiatt maradtak kielégítetlen követelések a cég megszűnésekor (Ptk. 3:2. § (2)).

Mi számít a korlátolt felelősséggel való visszaélésnek?

A törvény nem sorolja fel. Ilyen lehet például a cég vagyonának saját célra való elvonása vagy a vagyon kimentése a fizetésképtelenség közeledtével. A bíróság a konkrét körülmények alapján dönt.

Megúszom a felelősséget, ha eladom az üzletrészemet?

Nem feltétlenül. Többségi tagként a felszámolás megindítása előtti három éven belüli eladásnál korlátlanul felelhetsz, ha nem tudod bizonyítani a cég akkori fizetőképességét vagy a jóhiszeműségedet (Cstv. 63/A. §).

Meddig lehet a volt tag ellen pert indítani?

A Cstv. 63/A. § szerinti keresetet a felszámolás jogerős lezárásáról szóló határozat közzétételétől számított 90 napos jogvesztő határidőn belül lehet benyújtani.

Az ügyvezető is felelhet a saját vagyonával?

Igen, ha a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet után nem a hitelezők érdekei szerint járt el (Cstv. 33/A. §), illetve kényszertörlés után az okozott hátrány erejéig (Ctv. 118/B. §).

Kell-e ügyvéd egy tagi felelősségi perben?

A per a cég pénzügyeinek és döntéseinek több évre visszamenő elemzésére épül, és a kimentési okokat neked kell bizonyítanod. Ezért érdemes már a felszámolás előtt jogi tanácsot kérni.


Felszámolás fenyegeti a cégedet, és tartasz attól, hogy a saját vagyonodat is érinti? A felszámolás adós oldali képviseletét országosan vállaljuk 390 000 Ft + áfa díjért, és már a válság korai szakaszában segítünk felmérni a tagi és vezetői felelősség kockázatait. Nézd meg a felszámolási képviselet részleteit és a cégjogi szolgáltatásainkat, töltsd le az ingyenes Felszámolás Kisokost, és olvasd el az egyszemélyes kft.-ről és a felszámolás elkerüléséről szóló cikkünket is. Elérsz a +36 42 790 103 számon vagy a titkarsag@drbodo.hu címen.

Dr. Bodó Gergely ügyvéd, közgazdász, okleveles adószakértő · Nyíregyháza, Debrecen · 2026. november

Kérdésed van? Írd meg röviden!

Írd le pár mondatban, miben segíthetek, és 1 munkanapon belül jelentkezem.

Legutóbbi bejegyzések

Vitás válás: mi történik, ha nincs megegyezés?

Ha nincs megegyezés, a bíróság akkor bontja fel a házasságot, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott (Ptk. 4:21. § (1)). Ilyenkor a gyermek elhelyezéséről, a kapcsolattartásról és a gyermektartásról a bíróság dönt, kérelem nélkül is (Pp. 459. § (1)). A...

Szóvédjegy vagy ábrás védjegy? Melyiket válaszd

Ha csak egyet választasz, általában a szóvédjegy a jobb: a nevet bármilyen betűtípusban, színben és formában védi. Az ábrás védjegy a konkrét grafikai megjelenést védi, ezért egy logócserénél gyengülhet. Erős, hosszú távú márkánál mindkettő indokolt, de az két külön...