Egy cég felszámolását akkor kérheted, ha szerződésen alapuló, nem vitatott, lejárt tartozását 20 napon belül nem fizette és nem vitatta, majd írásbeli felszólításodra sem teljesített (Cstv. 27. § (2) a)). A 2026. december 31-ig benyújtott kérelmeknél 1 000 000 forint feletti tőketartozás kell (2021. évi XCIX. tv. 74. § (3)). Az illeték 80 000 Ft.
A felszámolási kérelem a követeléskezelés egyik leghatékonyabb eszköze, de nem mindenre jó. Ebben a cikkben azt nézzük meg, mikor érdemes élni vele, mibe kerül, és mikor jobb inkább fizetési meghagyással vagy végrehajtással próbálkozni.
Miért működik a felszámolási kérelem behajtási eszközként?
Azért, mert egy működő cég számára a felszámolás a megszűnést jelenti, ezért a kérelem kézhezvétele után sokan inkább fizetnek. A bíróság az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 45 napos határidőt engedélyezhet (Cstv. 26. § (3)), és amíg ez nem telt le, a fizetésképtelenség nem állapítható meg (Cstv. 27. § (4)). Ha az adós ezalatt fizet, a cél teljesült.
Ha a felszámolást elrendelik, a bíróság a végzésben az adóst kötelezi a felmerült eljárási illeték, a közzétételi költségtérítés, valamint a hitelező jogi képviselőjének munkadíja és készkiadásai megfizetésére (Cstv. 27. § (1a)).
Milyen feltételekkel kérheted egy cég felszámolását?
A Cstv. 27. § (2) bekezdése több fizetésképtelenségi okot is felsorol. A hitelezők számára a két leggyakoribb:
| Feltétel | a) pont: felszólításos út | c) pont: jogerős határozat után |
|---|---|---|
| Tartozás jellege | szerződésen alapuló, nem vitatott vagy elismert | jogerős bírósági határozatban vagy fizetési meghagyásban megállapított |
| Előzmény | a lejárat után 20 napon belül nem fizetett és nem vitatta | a határozatban megállapított teljesítési határidőn belül nem fizetett |
| Felszólítás | kell: az ezt követő írásbeli hitelezői felszólításra sem teljesített | nem kell külön |
| Minimális tőke (2026. 12. 31-ig benyújtott kérelemnél) | 1 000 000 Ft felett | nincs ilyen küszöb a (2b) bekezdésben |
| Jogszabályhely | Cstv. 27. § (2) a); 2021. évi XCIX. tv. 74. § (3) | Cstv. 27. § (2) c) |
A Cstv. alapszabálya szerint az a)–b) pontok esetén 200 000 forint feletti tőke kell (Cstv. 27. § (2b)), ezt az átmeneti szabály a 2026. december 31-ig benyújtott kérelmeknél 1 000 000 forintra emeli (2021. évi XCIX. tv. 74. § (1), (3)). Az összeget kamatok és járulékok nélkül kell számítani. Hogy 2027-től melyik összeg lesz irányadó, az a jogalkotótól függ; a kérelem beadása előtt mindig a benyújtás napján hatályos szabályt nézd.
Az eredménytelen végrehajtás szintén önálló fizetésképtelenségi ok (Cstv. 27. § (2) c)).
Mit jelent pontosan, hogy a tartozás „nem vitatott”?
Azt, hogy az adós a lejárat előtt vagy a 20 napos határidőn belül nem kifogásolta érdemben a követelést. Ha az adós írásban, érdemi indokkal vitatta a számlát (például hibás teljesítésre hivatkozott), a felszólításos út általában nem járható, mert a felszámolási eljárás nem arra való, hogy a bíróság benne döntse el a jogvitát. Ilyenkor előbb fizetési meghagyással vagy perrel kell jogerős határozatot szerezni, és utána a c) pont alapján lehet felszámolást kérni.
Hogyan add be a felszámolási kérelmet? (lépések)
- Ellenőrizd a tőkét és a jogcímet: 1 000 000 forint feletti, szerződésen alapuló, lejárt követelés.
- Várd ki a 20 napot a lejárattól, és nézd meg, vitatta-e az adós.
- Küldj írásbeli fizetési felszólítást, kézbesítést igazoló módon.
- Ha nem fizet, készítsd elő a kérelmet: meg kell nevezni a tartozás jogcímét, a lejárat időpontját, és röviden azt, miért tartod fizetésképtelennek az adóst; csatolni kell az adós utoljára közzétett beszámolóját, ha elérhető (Cstv. 24. § (1)).
- Fizesd meg az illetéket és a közzétételi költségtérítést, és csatold az erről szóló elektronikus igazolást; elektronikus kapcsolattartásra kötelezett kérelmezőnél (cég, jogi képviselő) ennek hiányában a bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja (Cstv. 25. § (1) i)).
- A bíróság döntése: a felszámolást elrendelő végzést a kérelem beérkezését követő 60 napon belül hozza meg (Cstv. 27. § (1)).
Mennyibe kerül a felszámolási kérelem?
| Tétel | Összeg | Jogszabályhely |
|---|---|---|
| Eljárási illeték (jogi személy adós) | 80 000 Ft | Itv. 44. § (1) |
| Eljárási illeték (jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet) | 30 000 Ft | Itv. 44. § (1) |
| Közzétételi költségtérítés | a kérelemmel együtt fizetendő | Cstv. 25. § (1) i) |
| Nyilvántartásba vételi díj (elrendelés után, igénybejelentéskor) | a tőke 1%-a, min. 20 000, max. 400 000 Ft | Cstv. 46. § (7) |
| Költségátalány a felszámolónak | a tőke 0,5%-a, min. 5 000, max. 40 000 Ft | Cstv. 46. § (7a) |
| Ügyvédi díj | a követeléskezelési díjban | – |
Felszámolói díjelőleg: a hitelezők nyilvántartásba vételi díjai a bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt elkülönített számlára kerülnek, és ebből utalják ki a felszámolónak a díjelőleget a közbenső mérleg jóváhagyásakor (Cstv. 50. § (6)). A felszámoló díja a felszámolás során befolyt bevételek 6%-a, de legalább 500 000 forint + áfa (Cstv. 59. § (1)), és ez a felszámolási vagyont terheli, nem közvetlenül a kérelmező hitelezőt.
Mikor nem érdemes felszámolást kérni?
Nem érdemes, ha a cél valóban a pénz, és az adós cég már üres. A felszámolásban a hitelezők a Cstv. 57. §-a szerinti sorrendben, a felszámolási költségek után kapnak pénzt (Cstv. 57. § (1)), így egy vagyontalan cégnél a kielégítési arány nagyon alacsony lehet. Ilyenkor a felszámolás inkább azért hasznos, mert megnyitja az utat a vezetők felelősségre vonása felé: a hitelező keresettel kérheti annak megállapítását, hogy a felszámolást megelőző három évben a vezetők a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet után nem a hitelezők érdekeit szem előtt tartva jártak el (Cstv. 33/A. § (1)).
Akkor sem jó választás, ha a követelés vitatott, ha a tőke nem éri el a küszöböt, vagy ha az adós egyéni vállalkozó: a Cstv. hatálya a gazdálkodó szervezetekre (gazdasági társaság, egyéni cég, szövetkezet stb.) terjed ki, az egyéni vállalkozót nem nevesíti (Cstv. 3. § (1) a)).
Mi történik, ha az adós a kérelem után fizet?
Ha a kérelem elbírálása előtt fizet, a fizetésképtelenség nem állapítható meg, és a cél teljesült. Ha a felszámolást már elrendelték, az eljárás csak akkor szüntethető meg, ha az adós valamennyi nyilvántartásba vett, elismert vagy nem vitatott tartozását megfizette, a vitatott követelésekre és a felszámoló díjára pedig biztosítékot nyújt (Cstv. 45/A. § (1)). Ez az adósnak már sokkal drágább, ezért a kérelem kézhezvétele utáni napok a legalkalmasabbak az egyezségre.
A gyakorlatban…
Dr. Bodó Gergely ügyvéd tapasztalata szerint a felszámolási kérelem akkor a leghatékonyabb, ha egy működő, bevétellel rendelkező cég „kényelmi okból” nem fizet: az ilyen adósok jellemzően a kérelem kézhezvétele után rendezik a tartozást. A leggyakoribb hibák:
- Túl korai felszólítás: a lejárat utáni 20 napon belül kiküldött felszólítás nem felel meg a Cstv. 27. § (2) a) pontjának, mert a törvény a 20 nap utáni felszólítást kívánja meg.
- Vitatott követelés: az adós korábbi panaszleveleit nem veszi számba a hitelező, és a bíróság elutasítja a kérelmet.
- Küszöb alatti tőke: 2026-ban 1 000 000 forint vagy annál kevesebb tőkénél a felszólításos út nem járható; kamattal és költségátalánnyal sem lehet a határt átlépni, mert azok nem számítanak bele.
Kisebb vagy vitatott követelésnél a fizetési meghagyás a jó első lépés; ha ennek határidejét az adós elmulasztja, a jogerős meghagyás alapján később már a c) pont szerint kérhető a felszámolás. A teljes folyamatot a követeléskezelés folyamatáról szóló cikkünk mutatja be, a hitelezői felszámolás menetét pedig ez a cikk.
Gyakori kérdések a felszámolási kérelemről
Mennyi a minimális tartozás a felszámolási kérelemhez 2026-ban?
A Cstv. 27. § (2) a)–b) pontja szerinti esetekben a 2026. december 31-ig benyújtott kérelmeknél 1 000 000 forint feletti tőke kell, kamatok és járulékok nélkül.
Kérhetem egy egyéni vállalkozó felszámolását?
Nem, a Cstv. az egyéni vállalkozót nem sorolja a gazdálkodó szervezetek közé (Cstv. 3. § (1) a)); vele szemben fizetési meghagyás és végrehajtás a megfelelő út. Az egyéni cég viszont a Cstv. hatálya alá tartozik.
Mennyi idő alatt dönt a bíróság?
A felszámolást elrendelő végzést a kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül hozza meg (Cstv. 27. § (1)).
Visszakapom a felszámolási kérelem költségét?
Ha a felszámolást elrendelik, a bíróság az adóst kötelezi az illeték, a közzétételi költségtérítés és az ügyvédi díj megfizetésére (Cstv. 27. § (1a)); hogy ez ténylegesen megtérül-e, az adós vagyonán múlik.
Mi van, ha az adós vitatja a tartozást a kérelem után?
A Cstv. 27. § (2) a) pontja azt vizsgálja, hogy az adós a lejárat utáni 20 napon belül vitatta-e a tartozást; egy utólagos, érdemi alapot nélkülöző vitatás ezért nem feltétlenül akadály. Ha viszont már a 20 napos határidőn belül érdemben vitatta, előbb jogerős határozatot kell szerezni.
Nem fizet egy működő cég, és 1 000 000 forintnál nagyobb a tartozás? A követeléskezelés díja 195 000 Ft + áfa fix díj és egyedi sikerdíj, országosan; a felszólítástól a felszámolási kérelemig mindent intézünk. Az ingyenes követelés-csekk megmutatja, alkalmas-e az ügyed felszámolási kérelemre. Ha te vagy az adós, és felszámolási kérelmet kaptál, az adós oldali felszámolási képviselet díja 390 000 Ft + áfa. Elérsz a +36 42 790 103 számon vagy a titkarsag@drbodo.hu címen.
Dr. Bodó Gergely ügyvéd, közgazdász, okleveles adószakértő · Nyíregyháza, Debrecen · 2026. november
Kérdésed van? Írd meg röviden!
Írd le pár mondatban, miben segíthetek, és 1 munkanapon belül jelentkezem.
