Fizetésképtelen adós és a hitelező kérelmére megindított felszámolás

Felhalmozott tartozás

Adótartozás alapvetően két tőről fakadhat, szándékos vagy nem szándékos adóelkerülésből. Az esetek túlnyomó többségében inkább az utóbbi jellemző. A milliós tartozások mögött főképp a gazdasági ciklushoz kapcsolódó tévedések, könyvelési hibák állhatnak, így észrevétlenül, lassan, de biztosan dagad a NAV felé teljesítendő kötelezettségünk.

Az adótartozás tényét, legyen az néhány tízezer vagy több millió, nem lehet megmásítani. A tartozás kielégítésének módjáról a hatóság a financiális adottságokat, körülményeket figyelembe véve dönt.

Az egyik ilyen az egyedi elbíráláson alapuló részletfizetési lehetőség. Amennyiben ennek nincsenek meg a feltételei, úgy marad a behajtás. A likviditási képtelenség és a hitelezői igény érvényesítése felszámolás kezdeményezése is kezelhető.

Megcsinálni a lehetetlent: a behajthatatlan is behajtható!

Az adótartozásnál az adóhatóság akkor állapítja meg a behajthatatlanság tényét, ha az adótartozással rendelkező nem tud eleget tenni fizetési kötelezettségének, nincs végrehajtható vagyona. Ugyanakkor ez a minősítés nem zárja ki a későbbi teljesítés lehetőségét. A minősítést a behajtást támogató feltételek újbóli fennállása (vagyonra tesz szert) feloldja, amennyiben erre nem kerül sor, úgy a végrehajtáshoz való jog elévüléséig fennáll.

Ami kiemelten fontos, hogy a felszámolás indítása, pontosabban annak kezdő időpontja után sem bírósági, sem egyéb végrehajtási eljárás keretében vagyoni igény nem érvényesíthető.

Végrehajtó vagy behajtó, a kettő nem ugyanaz!

A behajtók nem tekinthetők közhatalmi személyeknek, vagyis megbízóikhoz hasonló jogokkal rendelkező nem hivatalos személyek. Az adótartozás jogszerűségének vizsgálata nem esik feladatkörükbe. A behajtást, mint szolgáltatást ellenérték fejében ajánlják, amit a megbízó elégíti ki. Ezzel szemben a végrehajtók az igazságszolgáltatást képviselik, bírói határozatok érvényre jutását támogatják, járandóságukat pedig fixen, rendelet határozza meg.

Sok kicsi sokra megy, főleg ha adótartozásról van szó

A végrehajtási jog és az elévülés

A Nemzeti Adó és Vámhivatal 2018 óta kibővítette végrehajtási jogkörét, így megbízók általi adó-, és járuléktartozás rendezéséhez is nyújt asszisztenciát. Lehet köztartozás, egyéb tartozás illetve adott cselekmények végrehajtása.

Az esedékességkori teljesítés elmaradása miatt tartozássá transzformált kötelezettség végrehajtására a megbízónak az egykori esedékesség naptári évének utolsó napjától számított 4 év elteltével évül el a joga. Kivéve akkor, ha az adóhatóság végrehajtási cselekményt rendel el. Ebben az esetben ugyanis az elévülés 6 hónappal kitolódik.

Felszámolás indítás hitelező kérelmére

A felszámolási eljárást azzal a céllal rendelnek el, hogy a fizetésképtelenné vált adós jogutód nélkül megszűnhessen, a hitelezői igények pedig válaszra találjanak.

A felszámolás kezdeményezése történhet hivatalból, a fizetésképtelenné vált adós vagy épp az igényét érvényesíteni igyekvő hitelező oldaláról, de végelszámoló kérelmén, vagy a cégbíróság értesítésén is alapulhat.

Ha a felszámolási eljárás hitelezői oldalról indul meg, a kérelemben pontosan rögzíteni kell, hogy mi a tartozás jogcíme valamint az elmulasztott esedékességi időpont. Mindezek mellett indokolni szükséges a fizetésképtelenség feltételezésének indokait is.

A felszámolás indítás ténye nem marad ismeretlen az adós előtt sem, illetve az értesítés kézhezvételét követően lehetőség nyílik fizetési haladék igénylésére.

Az eljárás lefolytatásához az adósnak meg kell osztani a kért adatokat, ami a számlavezető bankjának és számlái számának bejelentését jelenti. Amennyiben a nyilatkozattétel elmarad, úgy a fizetésképtelenség feltételezése elfogadott ténnyé módosul.

Egy apró hiba a könyvelésben és kész a baj

Fizetésképtelenség megállapítása

Amennyiben a fizetésképtelenség érvényt nyer, a felszámolás elrendelésére 60 napon belül sor kerül. A jogerős végzés pedig innen már zöld lámpát ad a felszámolásnak.

A felszámolási eljárást véletlenszerűen kiválasztott, felszámolói névjegyzékben bejegyzett felszámoló által kijelölt biztos vezényli le. Adott esetben, ha a körülmények megkövetelik a felszámolás sikeres lefolytatása érdekében ideiglenes vagyonfelügyelő is kirendelhető az adós gazdálkodásának felügyeletére. Ezzel kezdetét veszi az adós felszámolása.

A cég felszámolás csak három esetben szűnik meg. Ha megtörtént a teljesítés, ha a kérelmező visszalép, vagy ha a fizetésképtelenség, mint tény nem állapítható meg.

Mégsem korlátlan az a felelősség?

A Kft felszámolás menete egy külön kategória a felszámolások történetében. A korlátolt felelősség még nem jelenti azt, hogy kifizetetlen tartozásokkal együtt tűnhet el a cég a felszámolás süllyesztőjében.

A tartozás behajtása érdekében a hitelező ugyanis a felszámolási eljárás mellett, azzal egy időben pert is indít az ügyvezető, mint magánszemély ellen. Ez azt a célt szolgálja, hogy javítható legyen az egyszerű felszámolási eljárás során várható követelésteljesítés eredménye, hiszen ily módon a bíróság meg tudja állapítani a csalárdul eljárt ügyvezető mögöttes felelősségét, a korlátolt felelősség nem jelent kibúvót.

Ez egyre inkább bevett gyakorlat. Az ügyvezetőnek ilyen esetben bizonyítani kell, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet beálltát követően minden tőle telhetőt megtett annak érdekében, hogy mérsékelje, redukálja a hitelezők veszteségét.

Felszámolás indítása vagy fizetési meghagyásos eljárás?

A tartozás meghaladja a 200 ezer forintot? Vajon a kft felszámolása vagy a fizetési meghagyás lenne hatásosabb és költséghatékonyabb megoldás a probléma kezelésére? Nézzük meg röviden a két eljárás közötti lényegi különbségeket!

A fizetési meghagyásos eljárás legvonzóbb tulajdonságai közé tartozik, hogy gyors és költséghatékony megoldást kínál a tartozási kérdések rendezésénél. Az esedékesség elmulasztásából fakadó minden veszteség, vagyis járulékos költség érvényesíthető a fizetési meghagyásnál.

Az eljárási díj – általában 3%- megfizetése elegendő, hogy hangot adjunk követelésünknek, aminek rendezése sikeres behajtás esetén áthárul az adósra. Akkor remélhetjük, hogy a fizetési meghagyás eredményes lesz, ha a tartozást felhalmozónak van végrehajtás alá vonható ingó vagy ingatlan vagyona, bankszámlája.

Talán, ami a módszer egyetlen hátránya, hogy hatékonysága nagyban függ a tartozást felhalmozó adós személyiségbeli adottságaitól, vállalkozása életben tartási vágyától. A felszámolási eljárás ezzel szemben hosszadalmas, költségesebb és jogi képviselethez kötött.

Mindebből jól látszik, hogy a tartozás behajtása nem mindig reménytelen. A tartozás nem vész el, nem is alakul át, csupán a körülmények változékonyságától függően konzerválódik vagy hatásos beavatkozással és megfontolt lépések megtételével kiegyenlítésre jut.

Szeretne részletesen belelátni a felszámolási procedúrába? Kérjen ajánlatot!