Ajándékozás vagy adásvétel családon belül: illeték, adó, kockázat

nov 17, 2026 | Ingatlan ügyek

Egyenes ági rokonok (szülő, gyerek, unoka) és házastársak között az ajándékozás és az adásvétel is illetékmentes (Itv. 17. § (1) p), 26. § (1) z)). Testvérnek ajándékozni illetékmentes (Itv. 17. § (1) w)), eladni neki viszont 4% visszterhes illetékkel jár (Itv. 19. § (1)). A tíz éven belüli ajándék a köteles részbe beszámít (Ptk. 7:81. § (1) a)).

Ha a családon belül lakás, telek vagy cégrész cserél gazdát, a döntés nem csak érzelmi. A forma (ajándék vagy adásvétel) meghatározza, hogy kell-e illetéket fizetni, keletkezik-e személyijövedelemadó-kötelezettség, és hogy a többi örökös később követelhet-e valamit. Közgazdászként és okleveles adószakértőként azt látom, hogy a rossz forma ára gyakran csak évekkel később, egy hagyatéki eljárásban vagy egy eladásnál derül ki.

Kell-e illetéket fizetni, ha a gyerekemnek ajándékozom vagy adom el a lakást?

Nem. Egyenes ági rokonok (szülő, gyerek, nagyszülő, unoka, örökbefogadással létrejött rokoni kapcsolat is) és házastársak között az ajándékozás mentes az ajándékozási illeték alól (Itv. 17. § (1) p)), az adásvétel pedig a visszterhes vagyonátruházási illeték alól (Itv. 26. § (1) z) za)–zb)). Ugyanez a mentesség vonatkozik a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó szerzésre (Itv. 26. § (1) z) zc)).

Mennyi az illeték testvérek és más rokonok között?

Kapcsolat Ajándékozás Adásvétel
Szülő – gyerek, nagyszülő – unoka illetékmentes (Itv. 17. § (1) p)) illetékmentes (Itv. 26. § (1) z) za))
Házastársak illetékmentes (Itv. 17. § (1) p)) illetékmentes (Itv. 26. § (1) z) zb))
Testvérek illetékmentes (Itv. 17. § (1) w)) 4% a forgalmi érték után (Itv. 19. § (1))
Más rokon (unokaöcs, sógor, nagynéni), élettárs 18%, lakásnál 9% (Itv. 12. § (1)–(2)) 4% (Itv. 19. § (1))

A visszterhes illetékmentességek felsorolásában (Itv. 26. § (1) z)) a testvér nem szerepel, ezért testvérek között egy 40 millió forintos lakás eladása 1,6 millió forint illetékkel jár, ugyanennek az ajándékozása pedig illetékmentes. Ilyenkor az ajándékozás az illeték szempontjából egyértelműen kedvezőbb, a többi szempontot (lásd lent) viszont ilyenkor is mérlegelni kell. Bizonyos lakásszerzési illetékkedvezmények ettől függetlenül is alkalmazhatók lehetnek.

Ingó dolog okirat nélküli ajándékozása csak akkor illetékköteles, ha az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke meghaladja a 150 000 forintot (Itv. 11. § (2)).

Lehet-e jelképes áron eladni a lakást a testvéremnek, hogy kevesebb legyen az illeték?

Nem érdemes. A visszterhes illeték alapja a megszerzett vagyon forgalmi értéke (Itv. 19. § (1)), amelyet az állami adóhatóság állapít meg, elsősorban összehasonlító értékadatok alapján (Itv. 69. § (1), (3)). A szerződésben írt alacsony vételár tehát nem csökkenti az illetéket.

Ráadásul ha az „adásvétel” valójában ajándékozást takar, az színlelt szerződés: semmis, és a felek jogait a leplezett szerződés, vagyis az ajándékozás alapján kell megítélni (Ptk. 6:92. § (2)). Ennek a köteles résznél lesz komoly jelentősége.

Kell-e személyi jövedelemadót fizetni a családon belüli ajándék vagy kedvezményes vétel után?

A megajándékozottnak főszabály szerint nem. Az szja-törvény szerint adómentes a más magánszemély által ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott vagyoni értéket, kivéve, ha a juttatás termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra tekintettel vagy azzal összefüggésben történik (Szja tv. 1. számú melléklet 7.2. pont). Az örökség is adómentes (7.1. pont). Ha tehát a szülő a piaci ár alatt adja el a lakást a gyerekének, a gyereknél a kedvezmény nem adóköteles.

Az eladónál viszont az ingatlan átruházásából jövedelem keletkezhet. Ennek adóköteles része a szerzés évét követő évektől fokozatosan csökken: a szerzés évében és az azt követő évben 100%, a második évben 90%, a harmadikban 60%, a negyedikben 30%, az ötödik évtől 0% (Szja tv. 62. § (4)). Ha a szülő a lakást öt évnél régebben szerezte, az eladás szja-szempontból jellemzően nem okoz adót.

Mire kell figyelni, ha később a megajándékozott eladja az ingatlant?

Arra, hogy az ötéves számítás nála a saját szerzésétől, vagyis az ajándékozástól vagy a vételtől indul (Szja tv. 62. § (4)). Ha egy gyerek három évvel az ajándékozás után eladja a lakást, nála a számított jövedelem 60%-a adóköteles lehet, függetlenül attól, hogy a szülő évtizedek óta birtokolta. Ezért az ajándékozás időzítését érdemes a várható eladáshoz is igazítani.

Mi a köteles rész, és miért fontos az ajándékozásnál?

A köteles rész az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét illeti meg, ha törvényes örökös lenne (Ptk. 7:75. §). Mértéke annak harmada, ami a jogosultnak törvényes örökösként jutna (Ptk. 7:82. § (1)). Az alapjába nem csak a hagyaték tartozik, hanem az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értéke is (Ptk. 7:80. § (1)).

Nem tartozik a köteles rész alapjához (Ptk. 7:81. § (1)):

  • a halált megelőző tíz évnél régebben juttatott ajándék,
  • a szokásos mértéket meg nem haladó ajándék,
  • a házastárs, élettárs vagy leszármazó részére nyújtott tartás értéke.

Ha a hagyaték nem fedezi a köteles részt, a különbözetért a halált megelőző tíz éven belül megajándékozottak felelnek (Ptk. 7:84. § (1) b)). A köteles rész iránti igény öt év alatt évül el (Ptk. 7:76. §).

Példa: az édesanya egy 45 millió forintos lakást ajándékoz egyik gyerekének, és hat évvel később meghal; házastársa már nincs, más vagyona nem maradt, és két gyereke van. A másik gyerek köteles része az ő törvényes örökrészének (a 45 millió felének) harmada, 7,5 millió forint, amit a megajándékozott testvértől követelhet. Valódi, piaci áron kötött adásvételnél ez a kockázat nem áll fenn, mert nincs ingyenes adomány.

Ajándékozás vagy adásvétel? (összevetés)

Szempont Ajándékozás Adásvétel (valós áron)
Illeték egyenes ágon mentes mentes
Illeték testvérek között mentes 4%
Szja a szerzőnél nincs (1. sz. melléklet 7.2.) nincs
Szja az átruházónál nincs bevétel 5 éven belüli szerzésnél lehet (62. § (4))
Köteles rész 10 évig beszámít (Ptk. 7:81. § (1) a)) nem érinti
Visszakövetelés meghatározott esetekben lehetséges (Ptk. 6:237. §) nem
Pénzmozgás igazolása nem kell kell (vételár tényleges kifizetése)

Az ajándék visszakövetelhető, ha az ajándékozónak a létfenntartásához szüksége van rá, ha a megajándékozott súlyos jogsértést követ el az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására, vagy ha meghiúsul az a mindkét fél által ismert feltevés, amelyre tekintettel az ajándékozás történt (Ptk. 6:237. § (1)–(3)). Szokásos mértékű ajándék nem követelhető vissza (6:237. § (5)).

Hogyan döntsd el, melyik forma jó neked? (lépések)

  1. Tisztázd a rokoni kapcsolatot és az illetékkövetkezményt a fenti táblázat szerint.
  2. Nézd meg a szerzés időpontját: öt éven belüli szerzésnél az eladónak szja-kötelezettsége lehet.
  3. Gondold végig a többi örököst: ha több gyerek van, az ajándékozás tíz évig köteles részi kockázatot hordoz.
  4. Ha adásvétel, legyen valódi: a vételár ténylegesen, banki úton kerüljön kifizetésre.
  5. Számolj a későbbi eladással: a megajándékozottnál az öt év az ajándékozástól indul.
  6. Rögzítsd szerződésben a feltevéseket, és szükség esetén a többi gyerek hozzájáruló nyilatkozatát.

A gyakorlatban…

Dr. Bodó Gergely ügyvéd tapasztalata szerint a családi ingatlanátruházásoknál két hiba ismétlődik. Az első a „papíron adásvétel”: a felek adásvételi szerződést írnak, de a vételár sosem folyik be. Egy későbbi hagyatéki vitában a testvér ezt színlelt szerződésként támadja, és a bíróság ajándékozásként kezeli, a köteles résszel együtt. A második az, hogy a megajándékozott két-három éven belül eladja az ingatlant, és csak a bevallásnál derül ki, hogy szja-t kell fizetnie, pedig a szülő évtizedekig birtokolta.

Testvérek között pedig gyakran fordított a helyzet: a felek adásvételt kötnek, mert „úgy tisztességes”, holott ajándékozással elkerülhető lenne a 4% illeték. Ha a testvér kifizetné az árát, azt külön is lehet rendezni, de a jogi forma megválasztása előtt érdemes számolni.

Gyakori kérdések a családon belüli ajándékozásról és adásvételről

Kell illetéket fizetni, ha a szüleimtől kapok lakást?

Nem, egyenes ági rokonok között az ajándékozás illetékmentes (Itv. 17. § (1) p)).

Illetékmentes, ha a testvéremnek adom el a lakásomat?

Nem, testvérek közötti adásvételnél főszabály szerint 4% visszterhes illetéket kell fizetni a forgalmi érték után (Itv. 19. § (1)). Az ajándékozás viszont mentes (Itv. 17. § (1) w)).

Kell szja-t fizetnem, ha a szüleim olcsóbban adják el nekem a lakást?

A kedvezményes vétel a vevőnél főszabály szerint nem adóköteles (Szja tv. 1. számú melléklet 7.2. pont). Az eladónál öt éven belüli szerzésnél keletkezhet adóköteles jövedelem.

Meddig követelhetik a testvéreim a köteles részt az ajándék miatt?

A halált megelőző tíz évben adott ajándék számít bele a köteles rész alapjába (Ptk. 7:81. § (1) a)), az igény a halál után öt év alatt évül el (Ptk. 7:76. §).

Visszakérhetem a gyerekemnek ajándékozott lakást?

Csak a Ptk. 6:237. §-ában írt esetekben, például ha a létfenntartásodhoz szükséged van rá, vagy ha a megajándékozott súlyos jogsértést követ el ellened.


Lakást, telket vagy cégrészt adnál át a családon belül? Az ingatlanügyekben a szerződést, a földhivatali bejegyzést és az illetékbejelentést is intézzük. Ha az adókövetkezményeket (szja, illeték, későbbi eladás) is át akarod nézetni okleveles adószakértővel, nézd meg az adózási szolgáltatásainkat (egyedi ajánlat). Ha a vagyonátadás házasság megszűnésével függ össze, olvasd el a vagyonmegosztásról szóló cikkünket. Elérsz a +36 42 790 103 számon vagy a titkarsag@drbodo.hu címen.

Dr. Bodó Gergely ügyvéd, közgazdász, okleveles adószakértő · Nyíregyháza, Debrecen · 2026. november

Kérdésed van? Írd meg röviden!

Írd le pár mondatban, miben segíthetek, és 1 munkanapon belül jelentkezem.

Legutóbbi bejegyzések

Vitás válás: mi történik, ha nincs megegyezés?

Ha nincs megegyezés, a bíróság akkor bontja fel a házasságot, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott (Ptk. 4:21. § (1)). Ilyenkor a gyermek elhelyezéséről, a kapcsolattartásról és a gyermektartásról a bíróság dönt, kérelem nélkül is (Pp. 459. § (1)). A...

Szóvédjegy vagy ábrás védjegy? Melyiket válaszd

Ha csak egyet választasz, általában a szóvédjegy a jobb: a nevet bármilyen betűtípusban, színben és formában védi. Az ábrás védjegy a konkrét grafikai megjelenést védi, ezért egy logócserénél gyengülhet. Erős, hosszú távú márkánál mindkettő indokolt, de az két külön...