Sajnálatos módon előfordulhat, hogy az együtt töltött szép évek ellenére is felbomlik egy házasság. Ilyenkor kikerülhetetlenül felmerül a kérdés: hogy működik a vagyonmegosztás váláskor? Akik egy kicsit előrelátóbbak voltak, azok már a házasság előtt vagy alatt kötöttek szerződést, ami rendezi a sorokat. Ha a párok nem rendelkeznek ilyen okirattal, akkor rájuk a Polgári Törvénykönyv válásra vonatkozó rendelkezései vonatkoznak. Mindenekelőtt azonban érdemes tisztázni a házastársi közös-, illetve a különvagyon fogalmát.
Váláskor vagyonmegosztás: a házastársi közös vagyon
Miután a felek összeházasodtak, létrejön az úgynevezett házastársi vagyonközösség. A törvény alapelve szerint ez esetben a házastársak osztatlan közös vagyonába tartozik a házasság fennállása alatt bármilyen közösen vagy a felek által külön szerzett vagyontárgy. Ide tartozik – és a feleket egyenlő arányban illeti meg – minden ingatlan, ingóság, sőt még a felek által keresett munkabér, jutalom is. Ez alól csak azok a vagyontárgyak kivételek, amelyek különvagyonnak minősülnek.
A közös vagyon részét képezik még a szerzett javak mellett a közös vagyontárgyak terhei, valamint a házastársak valamelyike által vállalt kötelezettségből eredő tartozások is a házasság fennállása alatt. Ha például az egyik fél a vagyonközösség fennállása alatt személyi kölcsönt vett fel és még nem fizette vissza a válás idején, a tartozást mindkét fél köteles megfizetni. Ez fennáll akkor is, ha a szerződést csak az egyik fél kötötte meg, illetve kizárólag ő költötte el a felvett személyi kölcsönt.
Válás vagyonmegosztás: a különvagyon
- A törvényben lévő felsorolás alapján a különvagyon részét képezik:
- Azok a vagyontárgyak, amelyek már a házastárs tulajdonában voltak házasságkötéskor,
- A házasság ideje alatt a házastárs által megörökölt vagy ajándékba kapott vagyontárgyak,
- Azon vagyontárgyak, amelyekhez a házastárs a különvagyont felhasználva jutott hozzá,
- A házastársat, mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető jog, leszámítva a házasság fennállása alatt esedékes díjak,
- A házastárs személyét ért sérelemért kapott juttatások,
- Valamint a házastárs személyes használatra szolgáló, szokásos mértékű vagyontárgyai.
Vagyonmegosztás válás esetén példák:
Amikor például a feleség úgy lép be a vagyonközösségbe, hogy már előtte vásárolt magának egy ingatlant, az az ő különvagyona részét képezi. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, amikor már házastársként örököl az egyik fél mondjuk ingatlant, bútort vagy ékszereket.
A szellemi tulajdonnál, ha az egyik fél netán író és megjelentet egy könyvet, akkor az őt megillető szellemi jogok szintén a különvagyonba tartoznak. A személyes szükségleteket kielégítő, szokásos mértékű vagyontárgyak közé sorolható példának okáért a feleség hajvasalója. Különvagyonnak minősül továbbá az egyik fél személyiségi jogait sértő cselekmény miatt az ő részére fizetett sérelemdíj is.
Végezetül, a különvagyon értékén szerzett vagyontárgyak ugyanúgy az adott házastárs különvagyonához sorolható. Ha tehát a férj eladja a vagyonközösség során a házasság előtt már tulajdonában lévő autóját és a befolyó összegből vásárol egy másikat, az továbbra is az ő különvagyona marad.
A különvagyonnak azok az elemei, amelyek a közös életvitel szolgálatában állnak és a szokásos mértékű berendezési, felszerelési tárgyaknak a helyébe lépnek, 5 év házasság után a közös vagyonba kerülnek. A házasság alatt szerzett vagyontárgyakat a Ptk. 40. paragrafusa értelmében úgy kell vélelmezni, hogy azok a közös vagyon részét képezik.
Amikor megszűnik a vagyonközösség
Abban az esetben, amikor a házasság véget ér, vele együtt megszűnik a vagyonközösség is. Ezt mind a két fél kérelmezheti, emellett igényt tarthat az esetleges adósságok törlesztésére is. A vagyonközösség megszűnése háromféleképp történhet:
- ha a házasságra lépő felek vagyonjogi szerződésben a vagyonközösség kizárásáról rendelkeznek,
- ha a bíróság szünteti azt meg még a házasság időtartama alatt,
- a házasság felbomlásával.
Váláskor vagyonmegosztás: a szerződés
A szerződést a felek megköthetik akár a házasság ideje alatt, akár annak felbontásakor. A szerződéskötés során a házastársaknak megadatik a lehetőség, hogy kikössenek egyes vagyonrészekhez eltérő jogrendet. Az okiratban foglaltaktól csak abban az esetben engedélyezett eltérni, ha az nem ütközik törvénybe. Amint a megállapodást megkötötték a felek, a továbbiakban a szerződésben határozottak szerint kell eljárni. Amennyiben azt szeretnénk, hogy a dokumentum hatályos legyen egy harmadik személlyel szemben is, szükséges azt köz- vagy magánokiratba foglalni, illetve felvetetni a nyilvántartásba.
A vagyonmegosztás váláskor abban az esetben a legideálisabb, amikor a felek minden sértettség és bizalmatlanság nélkül meg tudnak egyezni a vagyoni viszonyokban. A szerződések nagyon megkönnyítik a vagyonkezelést, ezért mindenképpen érdemes ez ügyben egy tapasztalt ügyvédhez fordulni. Egy szakember ugyanis sokat segíthet abban, hogy mindkét fél megtalálhassa a számukra legmegfelelőbb vagyonközösségi formát.
Hasznosnak találta bejegyzésünket? Ez esetben érdekelheti Önt üzleti titokról írt cikkünk is!