Az ügyvezető főszabály szerint nem felel a saját vagyonával a cég tartozásaiért: kívülállónak okozott kárért a cég felel, a vezető csak szándékos károkozásnál egyetemlegesen (Ptk. 3:24. § (2)). Akkor felelhet saját vagyonával, ha a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet után nem a hitelezők érdekét nézte (Cstv. 33/A. §, Ptk. 3:118. §); ilyenkor a NAV is kötelezheti a cég adójának megfizetésére (Art. 59. § (1)).
A kft. sok vállalkozó szemében azt jelenti, hogy „baj esetén csak a cég pénze vész el”. Az ügyvezetőre ez csak addig igaz, amíg a cég fizetőképes. Amint közeledik a fizetésképtelenség, a vezető kötelességei megváltoznak, és ha ezt nem veszi észre, a saját vagyona is a hitelezők célpontjává válhat.
Felel-e az ügyvezető a cég tartozásaiért?
Főszabály szerint nem. A cég önálló jogi személy, a tartozásaiért a saját vagyonával felel. Az ügyvezető a céggel szemben felel: ha az ügyvezetési tevékenysége során kárt okoz a társaságnak, a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint kell helytállnia (Ptk. 3:24. § (1)). Ezt az igényt a cég, és nem a hitelező érvényesítheti.
Mi lett a Ptk. 6:541. §-sal?
A Ptk. 6:541. §-a korábban a vezető tisztségviselő harmadik személyekkel szembeni egyetemleges felelősségéről szólt. Ez a rendelkezés ma már nem hatályos: a hatályos Ptk.-ban a 6:540. § után a 6:541. § helye üres, mégis sok szerződésminta erre hivatkozik.
A ma hatályos szabály a Ptk. 3:24. § (2) bekezdése: a vezető tisztségviselő által e jogkörében harmadik személynek okozott kárért a jogi személy felel, a vezető pedig csak akkor felel vele egyetemlegesen, ha a kárt szándékosan okozta. A gondatlan ügyvezetői hiba tehát kifelé a cég kockázata, a szándékos károkozás viszont a vezetőé is.
Mikor felel az ügyvezető a saját vagyonával? Összefoglaló táblázat
| Helyzet | Jogalap | Ki érvényesítheti? | Fő feltétel |
|---|---|---|---|
| Kárt okoz a cégnek | Ptk. 3:24. § (1) | A cég | Szerződésszegési felelősség szabályai |
| Szándékosan kárt okoz kívülállónak | Ptk. 3:24. § (2) | A károsult | Szándékosság, egyetemleges felelősség a céggel |
| Felszámolás: hitelezői érdekek figyelmen kívül hagyása | Cstv. 33/A. § | Hitelező vagy a felszámoló | A felszámolás előtti 3 évben vezető volt, a fenyegető helyzet után nem a hitelezők érdekét nézte |
| A cég jogutód nélkül megszűnik (nem végelszámolással) | Ptk. 3:118. § | A hitelező | A fenyegető helyzet után nem vette figyelembe a hitelezői érdekeket |
| Behajthatatlan adótartozás | Art. 59. § (1) e) | NAV, határozattal | Az anyagi jogi szabályok szerint helytállásra köteles |
| Kényszertörlés | Ctv. 9/C. § | Cégbíróság (eltiltás) | Az eljárás indulásakor vagy az azt megelőző 2 évben bejegyzett vezető |
Mi a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet?
Az az időpont, amelytől kezdve a vezetők előre látták, vagy az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondossággal előre kellett látniuk, hogy a cég nem lesz képes esedékességkor kifizetni a tartozásait (Cstv. 33/A. § (3)). Nem kell hozzá felszámolási kérelem vagy végrehajtás. Elég, ha a számokból látszik, hogy a bevételek nem fogják fedezni a lejáró kötelezettségeket.
Ettől a naptól az ügyvezetőnek elsősorban a hitelezők érdekét kell szem előtt tartania, nem a tagokét és nem a sajátját.
Hogyan működik a Cstv. 33/A. § szerinti felelősség?
Ha a cég felszámolás alá kerül, a hitelező vagy a felszámoló a felszámolás alatt keresetet indíthat annak megállapítására, hogy azok, akik a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben vezetők voltak, a fenyegető helyzet bekövetkezése után nem a hitelezők érdekeit figyelembe véve jártak el, és emiatt csökkent a cég vagyona, vagy meghiúsulhat a hitelezők teljes kielégítése (Cstv. 33/A. § (1)). Több vezető felelőssége egyetemleges.
Fontos részletek:
- Vezető az is, aki ténylegesen irányított. A szabály arra is kiterjed, aki a cég döntéseire ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt (Cstv. 33/A. § (2)). A „strómanos” megoldás tehát a háttérben döntő tulajdonost sem védi.
- Biztosíték kérhető. A perben a hitelezők követelésének kielégítésére biztosíték nyújtása is kérhető (Cstv. 33/A. § (9)).
- A hitelezők értesülnek. A felszámoló köteles tájékoztatni a hitelezőket az ilyen körülményekről és a perek megindításáról (Cstv. 33/A. § (6)).
Ha a bíróság megállapítja a felelősséget, a vezető a hitelezők kielégítetlenül maradt követeléséért a saját vagyonával kerülhet helytállási helyzetbe.
Hogyan mentesülhet az ügyvezető?
A vezető mentesül, ha bizonyítja, hogy a fenyegető helyzet után nem vállalt a cég pénzügyi helyzetéhez képest indokolatlan üzleti kockázatot, és megtett minden tőle elvárható intézkedést a hitelezői veszteségek elkerülésére, csökkentésére, valamint a legfőbb szerv intézkedéseinek kezdeményezésére (Cstv. 33/A. § (4)). A bizonyítási teher a vezetőn van, ezért a gyakorlatban a dokumentáció dönt. Ha baj közeleg, ezt a hat lépést javasoljuk:
- Készíts friss likviditási kimutatást (lejáró tartozások és várható bevételek 3–6 hónapra), és őrizd meg dátummal.
- Hívd össze a taggyűlést, tárd fel írásban a helyzetet, és kérj döntést (tőkepótlás, tagi kölcsön, szanálás, csődeljárás, megszüntetés).
- Ne vállalj új, fedezetlen kötelezettséget, és ne köss a cég helyzetéhez képest kockázatos ügyletet.
- Ne részesíts előnyben egyes hitelezőket, főleg ne a tagokat vagy a saját érdekeltségedet (tagi kölcsön visszafizetése, vagyon kivitele).
- Tartsd rendben a könyvelést és a bevallásokat. Az elmaradt bevallás és a hiányos könyvelés a felelősségi perben a vezető ellen szól.
- Kérj időben jogi segítséget: a csődeljárás vagy a saját kérelemre indított felszámolás sokszor a vezető legjobb védekezése.
Felel-e az ügyvezető a cég adótartozásáért?
Közvetlenül nem, de a NAV határozattal kötelezheti az adó megfizetésére azt a vezető tisztségviselőt, aki a rá vonatkozó anyagi jogi szabályok szerint helytállásra köteles, ha az adót a cégtől nem lehet behajtani (Art. 59. § (1) e)). Ez tipikusan a fenti Ptk. 3:118. § és Cstv. 33/A. § szerinti helyzetekhez kapcsolódik.
Ehhez jönnek a közvetett következmények: a NAV megtagadja az új cég adószámát, ha annak vezetője vagy tagja olyan cég jelenlegi vagy volt vezetője, tagja, amelynek 180 napon át folyamatosan fennálló, 5 millió Ft feletti adótartozása van, vagy amely az elmúlt öt évben ekkora adótartozással szűnt meg jogutód nélkül (Art. 19. § (2) a)). Végelszámolásnál és felszámolásnál pedig a mulasztási bírság a végelszámolót, illetve a felszámolót terheli, egyszerűsített végelszámolásnál és kényszertörlésnél a vezető tisztségviselőt (Art. 12. § (2)). A szándékos adóelkerülés már büntetőjogi kérdés, erről az adózás oldalunkon olvashatsz.
Mit jelent a kényszertörlési eltiltás?
Ha a céget kényszertörlik, a cégbíróság eltiltja az eljárás indulásakor vagy az azt megelőző két évben bejegyzett vezető tisztségviselőt (Ctv. 9/C. § (1)). Az eltiltás 1, 3 vagy 5 év, a kényszertörlési eljárásban bejelentett követelések összértékétől függően: bejelentett követelés hiányában vagy 500 000 Ft-ig 1 év, 500 000 Ft felett és 3 millió Ft alatt 3 év, 3 millió Ft-tól 5 év (Ctv. 9/C. § (3)). Ezalatt nem lehet cég vezető tisztségviselője, cégvezetője, felügyelőbizottsági tagja, és nem szerezhet többségi befolyást gazdasági társaságban (Ctv. 9/C. § (4)).
A gyakorlatban…
Dr. Bodó Gergely ügyvéd tapasztalata szerint a felelősségi perek többsége nem csalásról szól, hanem halogatásról. A tipikus kép: a cég egy-két éve veszteséges, az ügyvezető „kihúzza még pár hónapig”, közben a tagi kölcsönt visszafizeti magának, a beszállítókat pedig nem. A felszámoló ezt a bankszámlakivonatokból visszakövetheti.
A másik gyakori minta a névleges ügyvezető: valaki szívességből elvállalja a tisztséget, de semmibe nem lát bele. A törvény szerint ő is vezető, és mellette a ténylegesen irányító tulajdonos is felelhet (Cstv. 33/A. § (2)). Az ügyvezetői tisztség nem formalitás.
A jó hír: aki időben lép, dokumentál és szakszerű tanácsot kér, az a 33/A. § (4) szerinti mentesülést jó eséllyel igazolni tudja. A felszámolás elkerülésének lehetőségeiről ebben a cikkben, a csődeljárásról itt írtunk.
Gyakori kérdések az ügyvezető felelősségéről
Felel-e a kft. ügyvezetője a saját vagyonával?
Főszabály szerint nem, csak szándékos károkozásnál (Ptk. 3:24. § (2)), illetve ha a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet után nem a hitelezők érdekei szerint járt el (Cstv. 33/A. §, Ptk. 3:118. §).
Hatályos még a Ptk. 6:541. §?
Nem. A § helye a hatályos Ptk.-ban üres; a vezető harmadik személlyel szembeni felelősségét a Ptk. 3:24. § (2) rendezi.
Visszamenőleg hány évig vizsgálható az ügyvezető felelőssége felszámolásban?
A felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben vezetői tisztséget betöltők felelőssége vizsgálható (Cstv. 33/A. § (1)).
Véd-e, ha időközben lemondtam az ügyvezetésről?
Nem feltétlenül. A Cstv. 33/A. §-a a felszámolás előtti három év vezetőire vonatkozik, a kényszertörlési eltiltás pedig a megelőző két évben bejegyzett vezetőt is érinti (Ctv. 9/C. § (1)).
Felel-e a végelszámolással megszűnt cég volt ügyvezetője a hitelezőknek?
A Ptk. 3:118. §-a szerinti felelősség végelszámolással történő megszűnés esetén kifejezetten nem alkalmazható. A korábbi vezető a végelszámolás kezdetén rá háruló feladatok elmulasztásáért viszont kártérítési felelősséggel tartozik (Ctv. 98. § (5)).
Mikor kötelezheti a NAV az ügyvezetőt a cég adójának megfizetésére?
Ha az adó a cégtől nem hajtható be, és a vezető az anyagi jogi szabályok szerint helytállásra köteles (Art. 59. § (1) e)).
Bajban van a céged, és tudni szeretnéd, mi a teendőd ügyvezetőként, mielőtt késő? A felszámolás Pre-Check segít felmérni a helyzetet. Ha már folyik az eljárás, az adós oldali felszámolási képviselet díja 390 000 Ft + áfa. Az alapokat az ingyenes Felszámolás Kisokosban is végigveheted. Elérsz a +36 42 790 103 számon vagy a titkarsag@drbodo.hu címen.
Dr. Bodó Gergely ügyvéd, közgazdász, okleveles adószakértő · Nyíregyháza, Debrecen · 2026. november
Kérdésed van? Írd meg röviden!
Írd le pár mondatban, miben segíthetek, és 1 munkanapon belül jelentkezem.
