Kft.-tagként főszabály szerint nem felelsz a cég tartozásaiért (Ptk. 3:2. § (1)). Saját vagyonoddal akkor felelsz korlátlanul, ha a korlátolt felelősségeddel visszaéltél, és emiatt a cég megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak (Ptk. 3:2. § (2)), vagy ha többségi tagként a felszámolás előtti három évben rosszhiszeműen adtad el a részesedésedet (Cstv. 63/A. §).
„Kft.-m van, nem a saját vagyonommal felelek.” Ez a mondat főszabályként igaz, de felszámolásnál éppen a kivételek számítanak. Ebben a cikkben áttekintjük, mikor törhető át a korlátolt felelősség, és mikor kerülhet a tulajdonos vagy a vezető magánvagyona veszélybe.
Mit jelent a korlátolt felelősség?
Azt, hogy a jogi személy a kötelezettségeiért a saját vagyonával felel, a tagjai és az alapítója pedig a jogi személy tartozásaiért nem felelnek (Ptk. 3:2. § (1)). Ha a kft. csődbe megy, a hitelezők főszabály szerint a cég vagyonából elégülhetnek ki, a tag pedig legfeljebb a cégbe tett vagyoni hozzájárulását veszíti el.
Ez a védelem azonban nem feltétlen. A jogrendszer több ponton „áttöri” a korlátot, ha a tag vagy a vezető visszaél vele.
Mikor felel a tag korlátlanul a Ptk. szerint?
A Ptk. 3:2. § (2) bekezdése szerint, ha a jogi személy tagja vagy alapítója korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt a jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e tartozásokért a tag vagy az alapító korlátlanul köteles helytállni.
Három feltételnek kell együtt teljesülnie:
- visszaélés a korlátolt felelősséggel,
- a cég jogutód nélküli megszűnése (például felszámolás vagy kényszertörlés után),
- okozati összefüggés: a kielégítetlen követelések a visszaélés miatt maradtak fenn.
A törvény nem sorolja fel, mi minősül visszaélésnek. Ilyen lehet például, ha a tag a cég vagyonát saját céljaira vonja el, a cég és a saját vagyonát összemossa, vagy a fizetésképtelenség közeledtével a vagyont más cégbe menti át, miközben a tartozások a régi cégben maradnak. A visszaélést minden esetben a hitelezőnek kell bizonyítania, és a bíróság a konkrét körülmények alapján dönt.
Kényszertörlésnél ugyanezt a szabályt a Ctv. 118/A. § (1) bekezdése is kimondja: a kényszertörlésben törölt cég volt tagja korlátlanul felel a hitelező kielégítetlen követeléséért, ha a korlátolt felelősségével visszaélt.
Felelsz-e, ha a felszámolás előtt eladtad az üzletrészedet?
Lehet. A Cstv. 63/A. §-a a „céget eladom, mielőtt bedől” helyzetekre szól. Ha az adósnak a bíróság által jóváhagyott közbenső mérleg (egyszerűsített eljárásban a vagyonfelosztási javaslat) szerint a jegyzett tőkéjének 50%-át meghaladó tartozása van, a hitelező keresetére a bíróság megállapítja, hogy a felszámolási eljárás megindítását megelőző három éven belül részesedését átruházó, többségi befolyással rendelkező volt tag korlátlanul felel a ki nem elégített kötelezettségekért.
A volt tag mentesül, ha bizonyítja, hogy:
- az átruházáskor a cég még fizetőképes volt, és a fenyegető fizetésképtelenség csak ezt követően következett be, vagy
- a cég ugyan már fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben volt vagy fizetésképtelen volt, de a tag az átruházás során jóhiszeműen és a hitelezők érdekeinek figyelembevételével járt el.
A keresetet legkésőbb a felszámolás jogerős lezárásáról szóló határozat Cégközlönyben való közzétételét követő 90 napos jogvesztő határidőn belül lehet benyújtani (Cstv. 63/A. §).
Itt fordított a bizonyítási teher: nem a hitelezőnek kell a rosszhiszeműséget bizonyítania, hanem a volt tagnak a kimentési okot.
Mikor felel a vezető (ügyvezető) a saját vagyonával?
Egyszemélyes kft.-ben a tulajdonos legtöbbször az ügyvezető is, ezért a vezetői felelősség gyakran ugyanazt az embert érinti.
- Felszámolásban: a hitelező vagy a felszámoló keresettel kérheti annak megállapítását, hogy a felszámolás kezdetét megelőző három évben vezető tisztséget betöltő személy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte után nem a hitelezők érdekei szerint járt el, és ezzel csökkent a cég vagyona (Cstv. 33/A. § (1)). A fenyegető helyzet az az időpont, amikor a vezető előre látta vagy elvárható gondossággal látnia kellett, hogy a cég nem tudja esedékességkor kifizetni a tartozásait (Cstv. 33/A. § (3)).
- Kényszertörlés után: a vezető az okozott hátrány erejéig felel a kielégítetlen hitelezői követelésekért, ha a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet után nem a hitelezői érdekek szerint járt el (Ctv. 118/B. § (1)).
- Szándékos károkozásnál: a vezető tisztségviselő által harmadik személynek okozott kárért a jogi személy felel, de a vezető a jogi személlyel egyetemlegesen felel, ha a kárt szándékosan okozta (Ptk. 3:24. § (2)).
A vezető a Cstv. 33/A. § szerinti felelősség alól mentesül, ha bizonyítja, hogy nem vállalt a cég pénzügyi helyzetéhez képest indokolatlan üzleti kockázatot, és minden elvárható intézkedést megtett a hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése érdekében (Cstv. 33/A. § (4)).
Áttekintő táblázat: ki, mikor, milyen mértékben felel?
| Ki? | Mikor? | Milyen mértékben? | Jogszabály |
|---|---|---|---|
| Tag, alapító | Visszaélt a korlátolt felelősségével, a cég jogutód nélkül megszűnt | Korlátlanul, a kielégítetlen követelésekért | Ptk. 3:2. § (2) |
| Volt tag (kényszertörlés) | Visszaélt a korlátolt felelősségével | Korlátlanul | Ctv. 118/A. § (1) |
| Többségi befolyással rendelkező volt tag | 3 éven belül eladta a részesedését, a tartozás > jegyzett tőke 50%-a, nem tudja kimenteni magát | Korlátlanul | Cstv. 63/A. § |
| Vezető (3 évre visszamenőleg) | Fenyegető fizetésképtelenség után nem a hitelezői érdekek szerint járt el | A vagyoncsökkenés, illetve a meghiúsult kielégítés erejéig | Cstv. 33/A. § |
| Vezető (kényszertörlés) | Ugyanez, kényszertörléssel megszűnt cégnél | Az okozott hátrány erejéig | Ctv. 118/B. § (1) |
Lehet-e büntetőjogi következménye?
Igen. Csődbűncselekményt követ el, aki a cég fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetében a vagyont elrejti, eltitkolja, színlelt ügyletet köt, kétes követelést ismer el, vagy az ésszerű gazdálkodással ellentétes más módon csökkenti a vagyont, és ezzel a hitelezők kielégítését meghiúsítja. A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés (Btk. 404. § (1)). A cselekmény akkor büntethető, ha csődeljárás indult, felszámolást vagy kényszertörlést rendeltek el, vagy a felszámolás a törvény kötelező rendelkezése ellenére nem indult meg (Btk. 404. § (5)). Tettes az lehet, aki a vagyonnal rendelkezni jogosult vagy arra lehetősége van (Btk. 404. § (6)).
A felszámoló ezen felül a hitelezők kijátszására irányuló, a felszámolási kérelmet megelőző öt éven belül kötött szerződéseket a közzétételtől számított 1 éven belül megtámadhatja (Cstv. 40. § (1) a)). A „kimentett” vagyon tehát vissza is kerülhet.
A gyakorlatban…
A gyakorlatban a tulajdonosok többsége nem a jogszabályok ismeretén, hanem a pénzmozgások nyomán bukik el. Dr. Bodó Gergely ügyvéd tapasztalata szerint a felszámolók és a hitelezők elsőként a bankszámlakivonatokat nézik: milyen összegek mentek ki a tagnak vagy a tag más cégének az utolsó egy-két évben, és mi volt ezek jogcíme. A „tagi kölcsön visszafizetése” a fizetésképtelenség előtti hónapokban, vagy egy eszköz átadása egy újonnan alapított cégnek könyv szerinti érték alatt tipikusan olyan tétel, amelyet megkérdőjeleznek.
A másik visszatérő helyzet a bajba jutott cég üzletrészének gyors eladása egy ismeretlen vevőnek. Ez sokszor nem megoldás, hanem éppen a Cstv. 63/A. § szerinti felelősség forrása. Ha a cég már nehéz helyzetben van, a jó irány az időben megkezdett, dokumentált válságkezelés: a hitelezőkkel való tárgyalás, csődeljárás vagy szabályos felszámolás, amelyben a vezető és a tag a saját döntéseit később meg tudja védeni.
Gyakori kérdések a tagi felelősségről
Felel-e a kft. tagja a cég tartozásaiért?
Főszabály szerint nem (Ptk. 3:2. § (1)). Kivétel, ha visszaélt a korlátolt felelősségével, és emiatt maradtak kielégítetlen követelések a cég megszűnésekor (Ptk. 3:2. § (2)).
Mi számít a korlátolt felelősséggel való visszaélésnek?
A törvény nem sorolja fel. Ilyen lehet például a cég vagyonának saját célra való elvonása vagy a vagyon kimentése a fizetésképtelenség közeledtével. A bíróság a konkrét körülmények alapján dönt.
Megúszom a felelősséget, ha eladom az üzletrészemet?
Nem feltétlenül. Többségi tagként a felszámolás megindítása előtti három éven belüli eladásnál korlátlanul felelhetsz, ha nem tudod bizonyítani a cég akkori fizetőképességét vagy a jóhiszeműségedet (Cstv. 63/A. §).
Meddig lehet a volt tag ellen pert indítani?
A Cstv. 63/A. § szerinti keresetet a felszámolás jogerős lezárásáról szóló határozat közzétételétől számított 90 napos jogvesztő határidőn belül lehet benyújtani.
Az ügyvezető is felelhet a saját vagyonával?
Igen, ha a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet után nem a hitelezők érdekei szerint járt el (Cstv. 33/A. §), illetve kényszertörlés után az okozott hátrány erejéig (Ctv. 118/B. §).
Kell-e ügyvéd egy tagi felelősségi perben?
A per a cég pénzügyeinek és döntéseinek több évre visszamenő elemzésére épül, és a kimentési okokat neked kell bizonyítanod. Ezért érdemes már a felszámolás előtt jogi tanácsot kérni.
Felszámolás fenyegeti a cégedet, és tartasz attól, hogy a saját vagyonodat is érinti? A felszámolás adós oldali képviseletét országosan vállaljuk 390 000 Ft + áfa díjért, és már a válság korai szakaszában segítünk felmérni a tagi és vezetői felelősség kockázatait. Nézd meg a felszámolási képviselet részleteit és a cégjogi szolgáltatásainkat, töltsd le az ingyenes Felszámolás Kisokost, és olvasd el az egyszemélyes kft.-ről és a felszámolás elkerüléséről szóló cikkünket is. Elérsz a +36 42 790 103 számon vagy a titkarsag@drbodo.hu címen.
Dr. Bodó Gergely ügyvéd, közgazdász, okleveles adószakértő · Nyíregyháza, Debrecen · 2026. november
Kérdésed van? Írd meg röviden!
Írd le pár mondatban, miben segíthetek, és 1 munkanapon belül jelentkezem.
