Szóvédjegy vagy ábrás védjegy? Melyiket válaszd

nov 17, 2026 | Egyéb

Ha csak egyet választasz, általában a szóvédjegy a jobb: a nevet bármilyen betűtípusban, színben és formában védi. Az ábrás védjegy a konkrét grafikai megjelenést védi, ezért egy logócserénél gyengülhet. Erős, hosszú távú márkánál mindkettő indokolt, de az két külön bejelentés, két hivatali díjjal (Vt. 52. § (1)).

A kérdés gyakoribb, mint gondolnád, és a rossz döntés évekkel később derül ki: amikor valaki ugyanazt a nevet más logóval kezdi használni, vagy amikor te frissítenéd az arculatodat. Nézzük, mi a különbség, és mikor melyik a jó választás.

Mi a különbség a szóvédjegy és az ábrás védjegy között?

A szóvédjegy magát a szót, betű- vagy számsort védi, grafika nélkül, szabványos betűkkel bejelentve. Az ábrás védjegy egy képet véd: lehet tisztán grafikai jel (például egy embléma), vagy grafikusan megformált szó, illetve szó és ábra együtt (ezt a gyakorlat gyakran kombinált védjegynek hívja).

A törvény szempontjából mindkettő ugyanolyan védjegy: olyan megjelölés, amely alkalmas az áruk, szolgáltatások megkülönböztetésére, és a lajstromban egyértelműen ábrázolható (Vt. 1. § (1)). A különbség abban van, mire terjed ki a kizárólagos jogod.

Szempont Szóvédjegy Ábrás védjegy (logó)
Mit véd? a szót, bármilyen megjelenésben a lajstromozott grafikai megjelenést, összbenyomásként
Betűtípus-, színváltás nem érinti lényeges változásnál már nem ugyanaz a jel
Ha más ugyanazt a nevet más logóval használja jellemzően felléphetsz csak akkor, ha az összbenyomás hasonló
Ha más hasonló logót használ más névvel nem véd felléphetsz, ha az ábrás elem hasonló
Leíró vagy gyenge szónál gyakran nem lajstromozható lajstromozható lehet, de szűk a védelem
Hivatali díj (SZTNH, 1 osztály) 81 000 Ft 81 000 Ft
Arculatfrissítés után marad új bejelentés kellhet

A díj nem függ a megjelölés fajtájától (19/2005. GKM rendelet 11. § (1)), tehát a döntés nem pénzkérdés, hanem stratégiai.

Miért ad a szóvédjegy általában szélesebb védelmet?

Mert a vásárlók a márkát jellemzően a nevén keresik, kérik és ajánlják. Ha a név védett, nem számít, hogy a versenytárs milyen betűtípussal, színnel vagy logóval használja: a védjegyjogosult felléphet az azonos vagy összetéveszthetően hasonló megjelölés használója ellen (Vt. 12. § (2), 4. § (1) b)).

Az ábrás védjegynél az ütközést a teljes kép alapján ítélik meg. Az uniós bírósági gyakorlat szerint az összetéveszthetőséget a megjelölések keltette összbenyomás alapján kell értékelni, a vizuális, hangzásbeli és fogalmi hasonlóság figyelembevételével (C-251/95. sz. SABEL-ügy, 23. pont, amelyre a Törvényszék T-34/04. sz. ítélete is hivatkozik). A Törvényszék azt is kimondta, hogy egy szó- és ábrás elemet tartalmazó jelnél nem a szóelem automatikusan a meghatározó: az ábrás elem egyenrangú lehet vele (T-3/04., KINJI by SPA). Egy jellegzetes logó tehát erős lehet, de a védelme a konkrét képhez kötődik.

Megmenti-e a logó a leíró nevet?

Csak látszólag. Ha a név önmagában leíró, például az áru fajtáját, minőségét vagy rendeltetését jelöli, szóvédjegyként nem lajstromozható (Vt. 2. § (2) a)). Ilyenkor sokan a logóba „csomagolják” a szót, és ábrás védjegyként a bejelentés átmehet.

A csapda az, hogy a védelem ilyenkor a grafikára vonatkozik, nem a szóra. A leíró szót a versenytársak továbbra is szabadon használhatják, csak a te logódat nem másolhatják. Ha egy „Friss Pékáru” logót lajstromoznak, attól más még kiírhatja a cégtáblájára, hogy friss pékáru.

Kivétel, ha a név használat révén szerzett megkülönböztető képességet, vagyis a vásárlók már a te vállalkozásodhoz kötik (Vt. 2. § (3)). Ezt azonban bizonyítani kell, és ez kisvállalkozásnál ritkán sikerül.

Mikor elég a szóvédjegy, és mikor kell az ábrás is?

Csak szóvédjegy jellemzően akkor elég, ha:

  1. a név erős, fantázia jellegű (kitalált szó, vagy olyan szó, amely nem írja le az árut);
  2. a logód még alakul, vagy várhatóan frissíteni fogod;
  3. szűk a költségkeret, és egyetlen bejelentést teszel.

Ábrás védjegy is indokolt, ha:

  1. a logó önállóan is felismerhető (például az ikon név nélkül is megjelenik a termékeken, az appikonon, a közösségi profilképen);
  2. a név gyenge vagy leíró, és szóvédjegyként nem lajstromozható;
  3. sok a másolás a piacodon (ruházat, kozmetikum, élelmiszer), ahol a hamisítók a kinézetet utánozzák.

Mindkettő ajánlott a hosszú távra épített, értékes márkáknál, franchise-nál, licencelésnél, és ha befektetőt vagy vevőt keresel a cégnek.

Mire figyelj a bejelentésnél?

  1. Egy bejelentés egy megjelölés (Vt. 52. § (1)). A név és a logó két bejelentés, két díj.
  2. A bejelentett jel utólag nem módosítható (Vt. 62. § (1) a)). Ha a logó változik, új bejelentés kell.
  3. A használatnak a lajstromozott formához kell igazodnia. Az öt éven belüli tényleges használatba beleszámít a lajstromozottól eltérő alakú használat is, de csak ha az eltérés a megkülönböztető képességet nem érinti (Vt. 18. §). Egy teljesen új logó ezt már nem feltétlenül teljesíti.
  4. Ábrás védjegynél gondold át a színt. A bejelentett színvilág része lehet a jelnek; ha rugalmasságot akarsz, beszéld meg, milyen változatot érdemes bejelenteni.
  5. Nézd meg a díjtámogatást: az NKFIH IPARJOG pályázat a szó- és az ábrás bejelentést is támogathatja, mindegyiket külön kérelemmel.

A gyakorlatban…

Dr. Bodó Gergely ügyvéd tapasztalata szerint a leggyakoribb hiba az, hogy a vállalkozás a grafikustól megkapott logót jelenti be, mert „az a márka”, a nevet pedig nem. Két év múlva jön az arculatfrissítés, és kiderül, hogy az új logóra nincs oltalom, a régit pedig már nem használják. A név közben védtelen maradt.

A másik tipikus helyzet a leíró név: a bejelentő örül, hogy az ábrás védjegy átment, aztán meglepődik, hogy a versenytárs ugyanazt a szót használja egy másik logóval, és ez ellen nincs mit tenni. Évente több mint 250 védjegyügyünkben ezért a bejelentés előtt mindig megnézzük, hogy a név önmagában megállja-e a helyét. Ha igen, a szóvédjegy az alap, a logó a kiegészítés.

Gyakori kérdések a szó- és ábrás védjegyről

Ha levédem a logót, védett a benne lévő név is?

Csak a logó részeként, az összbenyomás szerint. Ha más ugyanazt a nevet egészen más grafikával használja, az ábrás védjegy alapján nehezebb fellépni, mint szóvédjegy alapján.

Melyik az olcsóbb: szóvédjegy vagy ábrás védjegy?

A hivatali díj ugyanaz: az SZTNH-nál egy osztályra 81 000 Ft. Ha mindkettőt véded, az két bejelentés, két díjjal.

Megváltoztathatom a logót a bejelentés után?

A bejelentett jelet nem (Vt. 62. § (1) a)). Kisebb, a megkülönböztető képességet nem érintő eltérésekkel a használat még a védjegyhez számíthat, lényeges változásnál új bejelentés kell.

Leíró név esetén mit tegyek?

Gondold át, hogy érdemes-e egy megkülönböztetőbb nevet választani. Az ábrás védjegy a leíró szót nem teszi a te kizárólagos tulajdonoddá.

A szlogent melyik formában érdemes védeni?

Általában szóvédjegyként, ha önmagában is megkülönböztető. A pusztán dicsérő, reklámízű szlogenek lajstromozása nehéz.

Mi az a kombinált védjegy?

A gyakorlatban így hívják a szót és ábrát együtt tartalmazó ábrás védjegyet. Jogilag ábrás védjegy, a védelem a teljes képre vonatkozik.


Nem tudod, melyiket jelentsd be? Csináld végig a Védjegy Pre-Checket, vagy kérd az ingyenes védjegy-csekket, és megmondjuk, megáll-e a neved szóvédjegyként. A védjegy szolgáltatásunk ügyvédi díja magyar bejelentésnél Alapcsomagban 149 000 Ft + áfa, Prémiumban 195 000 Ft + áfa, a hivatali díj külön. Ha a nevet, a logót és a szlogent együtt védenéd, nézd meg a komplex brandvédelem csomagot. Az alapokról a védjegyről szóló összefoglalónkban olvashatsz. Elérsz a +36 42 790 103 számon vagy a titkarsag@drbodo.hu címen.

Dr. Bodó Gergely ügyvéd, közgazdász, okleveles adószakértő · Nyíregyháza, Debrecen · 2026. november

Kérdésed van? Írd meg röviden!

Írd le pár mondatban, miben segíthetek, és 1 munkanapon belül jelentkezem.

Legutóbbi bejegyzések

Vitás válás: mi történik, ha nincs megegyezés?

Ha nincs megegyezés, a bíróság akkor bontja fel a házasságot, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott (Ptk. 4:21. § (1)). Ilyenkor a gyermek elhelyezéséről, a kapcsolattartásról és a gyermektartásról a bíróság dönt, kérelem nélkül is (Pp. 459. § (1)). A...