Ha csak egyet választasz, általában a szóvédjegy a jobb: a nevet bármilyen betűtípusban, színben és formában védi. Az ábrás védjegy a konkrét grafikai megjelenést védi, ezért egy logócserénél gyengülhet. Erős, hosszú távú márkánál mindkettő indokolt, de az két külön bejelentés, két hivatali díjjal (Vt. 52. § (1)).
A kérdés gyakoribb, mint gondolnád, és a rossz döntés évekkel később derül ki: amikor valaki ugyanazt a nevet más logóval kezdi használni, vagy amikor te frissítenéd az arculatodat. Nézzük, mi a különbség, és mikor melyik a jó választás.
Mi a különbség a szóvédjegy és az ábrás védjegy között?
A szóvédjegy magát a szót, betű- vagy számsort védi, grafika nélkül, szabványos betűkkel bejelentve. Az ábrás védjegy egy képet véd: lehet tisztán grafikai jel (például egy embléma), vagy grafikusan megformált szó, illetve szó és ábra együtt (ezt a gyakorlat gyakran kombinált védjegynek hívja).
A törvény szempontjából mindkettő ugyanolyan védjegy: olyan megjelölés, amely alkalmas az áruk, szolgáltatások megkülönböztetésére, és a lajstromban egyértelműen ábrázolható (Vt. 1. § (1)). A különbség abban van, mire terjed ki a kizárólagos jogod.
| Szempont | Szóvédjegy | Ábrás védjegy (logó) |
|---|---|---|
| Mit véd? | a szót, bármilyen megjelenésben | a lajstromozott grafikai megjelenést, összbenyomásként |
| Betűtípus-, színváltás | nem érinti | lényeges változásnál már nem ugyanaz a jel |
| Ha más ugyanazt a nevet más logóval használja | jellemzően felléphetsz | csak akkor, ha az összbenyomás hasonló |
| Ha más hasonló logót használ más névvel | nem véd | felléphetsz, ha az ábrás elem hasonló |
| Leíró vagy gyenge szónál | gyakran nem lajstromozható | lajstromozható lehet, de szűk a védelem |
| Hivatali díj (SZTNH, 1 osztály) | 81 000 Ft | 81 000 Ft |
| Arculatfrissítés után | marad | új bejelentés kellhet |
A díj nem függ a megjelölés fajtájától (19/2005. GKM rendelet 11. § (1)), tehát a döntés nem pénzkérdés, hanem stratégiai.
Miért ad a szóvédjegy általában szélesebb védelmet?
Mert a vásárlók a márkát jellemzően a nevén keresik, kérik és ajánlják. Ha a név védett, nem számít, hogy a versenytárs milyen betűtípussal, színnel vagy logóval használja: a védjegyjogosult felléphet az azonos vagy összetéveszthetően hasonló megjelölés használója ellen (Vt. 12. § (2), 4. § (1) b)).
Az ábrás védjegynél az ütközést a teljes kép alapján ítélik meg. Az uniós bírósági gyakorlat szerint az összetéveszthetőséget a megjelölések keltette összbenyomás alapján kell értékelni, a vizuális, hangzásbeli és fogalmi hasonlóság figyelembevételével (C-251/95. sz. SABEL-ügy, 23. pont, amelyre a Törvényszék T-34/04. sz. ítélete is hivatkozik). A Törvényszék azt is kimondta, hogy egy szó- és ábrás elemet tartalmazó jelnél nem a szóelem automatikusan a meghatározó: az ábrás elem egyenrangú lehet vele (T-3/04., KINJI by SPA). Egy jellegzetes logó tehát erős lehet, de a védelme a konkrét képhez kötődik.
Megmenti-e a logó a leíró nevet?
Csak látszólag. Ha a név önmagában leíró, például az áru fajtáját, minőségét vagy rendeltetését jelöli, szóvédjegyként nem lajstromozható (Vt. 2. § (2) a)). Ilyenkor sokan a logóba „csomagolják” a szót, és ábrás védjegyként a bejelentés átmehet.
A csapda az, hogy a védelem ilyenkor a grafikára vonatkozik, nem a szóra. A leíró szót a versenytársak továbbra is szabadon használhatják, csak a te logódat nem másolhatják. Ha egy „Friss Pékáru” logót lajstromoznak, attól más még kiírhatja a cégtáblájára, hogy friss pékáru.
Kivétel, ha a név használat révén szerzett megkülönböztető képességet, vagyis a vásárlók már a te vállalkozásodhoz kötik (Vt. 2. § (3)). Ezt azonban bizonyítani kell, és ez kisvállalkozásnál ritkán sikerül.
Mikor elég a szóvédjegy, és mikor kell az ábrás is?
Csak szóvédjegy jellemzően akkor elég, ha:
- a név erős, fantázia jellegű (kitalált szó, vagy olyan szó, amely nem írja le az árut);
- a logód még alakul, vagy várhatóan frissíteni fogod;
- szűk a költségkeret, és egyetlen bejelentést teszel.
Ábrás védjegy is indokolt, ha:
- a logó önállóan is felismerhető (például az ikon név nélkül is megjelenik a termékeken, az appikonon, a közösségi profilképen);
- a név gyenge vagy leíró, és szóvédjegyként nem lajstromozható;
- sok a másolás a piacodon (ruházat, kozmetikum, élelmiszer), ahol a hamisítók a kinézetet utánozzák.
Mindkettő ajánlott a hosszú távra épített, értékes márkáknál, franchise-nál, licencelésnél, és ha befektetőt vagy vevőt keresel a cégnek.
Mire figyelj a bejelentésnél?
- Egy bejelentés egy megjelölés (Vt. 52. § (1)). A név és a logó két bejelentés, két díj.
- A bejelentett jel utólag nem módosítható (Vt. 62. § (1) a)). Ha a logó változik, új bejelentés kell.
- A használatnak a lajstromozott formához kell igazodnia. Az öt éven belüli tényleges használatba beleszámít a lajstromozottól eltérő alakú használat is, de csak ha az eltérés a megkülönböztető képességet nem érinti (Vt. 18. §). Egy teljesen új logó ezt már nem feltétlenül teljesíti.
- Ábrás védjegynél gondold át a színt. A bejelentett színvilág része lehet a jelnek; ha rugalmasságot akarsz, beszéld meg, milyen változatot érdemes bejelenteni.
- Nézd meg a díjtámogatást: az NKFIH IPARJOG pályázat a szó- és az ábrás bejelentést is támogathatja, mindegyiket külön kérelemmel.
A gyakorlatban…
Dr. Bodó Gergely ügyvéd tapasztalata szerint a leggyakoribb hiba az, hogy a vállalkozás a grafikustól megkapott logót jelenti be, mert „az a márka”, a nevet pedig nem. Két év múlva jön az arculatfrissítés, és kiderül, hogy az új logóra nincs oltalom, a régit pedig már nem használják. A név közben védtelen maradt.
A másik tipikus helyzet a leíró név: a bejelentő örül, hogy az ábrás védjegy átment, aztán meglepődik, hogy a versenytárs ugyanazt a szót használja egy másik logóval, és ez ellen nincs mit tenni. Évente több mint 250 védjegyügyünkben ezért a bejelentés előtt mindig megnézzük, hogy a név önmagában megállja-e a helyét. Ha igen, a szóvédjegy az alap, a logó a kiegészítés.
Gyakori kérdések a szó- és ábrás védjegyről
Ha levédem a logót, védett a benne lévő név is?
Csak a logó részeként, az összbenyomás szerint. Ha más ugyanazt a nevet egészen más grafikával használja, az ábrás védjegy alapján nehezebb fellépni, mint szóvédjegy alapján.
Melyik az olcsóbb: szóvédjegy vagy ábrás védjegy?
A hivatali díj ugyanaz: az SZTNH-nál egy osztályra 81 000 Ft. Ha mindkettőt véded, az két bejelentés, két díjjal.
Megváltoztathatom a logót a bejelentés után?
A bejelentett jelet nem (Vt. 62. § (1) a)). Kisebb, a megkülönböztető képességet nem érintő eltérésekkel a használat még a védjegyhez számíthat, lényeges változásnál új bejelentés kell.
Leíró név esetén mit tegyek?
Gondold át, hogy érdemes-e egy megkülönböztetőbb nevet választani. Az ábrás védjegy a leíró szót nem teszi a te kizárólagos tulajdonoddá.
A szlogent melyik formában érdemes védeni?
Általában szóvédjegyként, ha önmagában is megkülönböztető. A pusztán dicsérő, reklámízű szlogenek lajstromozása nehéz.
Mi az a kombinált védjegy?
A gyakorlatban így hívják a szót és ábrát együtt tartalmazó ábrás védjegyet. Jogilag ábrás védjegy, a védelem a teljes képre vonatkozik.
Nem tudod, melyiket jelentsd be? Csináld végig a Védjegy Pre-Checket, vagy kérd az ingyenes védjegy-csekket, és megmondjuk, megáll-e a neved szóvédjegyként. A védjegy szolgáltatásunk ügyvédi díja magyar bejelentésnél Alapcsomagban 149 000 Ft + áfa, Prémiumban 195 000 Ft + áfa, a hivatali díj külön. Ha a nevet, a logót és a szlogent együtt védenéd, nézd meg a komplex brandvédelem csomagot. Az alapokról a védjegyről szóló összefoglalónkban olvashatsz. Elérsz a +36 42 790 103 számon vagy a titkarsag@drbodo.hu címen.
Dr. Bodó Gergely ügyvéd, közgazdász, okleveles adószakértő · Nyíregyháza, Debrecen · 2026. november
Kérdésed van? Írd meg röviden!
Írd le pár mondatban, miben segíthetek, és 1 munkanapon belül jelentkezem.
