A védjegy
A védjegy olyan grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas áruknak vagy szolgáltatásoknak más áruktól vagy szolgáltatásoktól való megkülönböztetésére. Használata kizárólagos jelleggel a védjegyoltalom jogosultját illeti. A védjegy jogosultjának kizárólagos joga van arra, hogy a védjegyét használja, illetőleg a védjegy használatára másnak engedélyt adjon. A védjegy jogosultja számára, tíz évre, kizárólagos, meghatározott földrajzi területre vonatkozó használati jogot biztosít. A védjegyoltalom korlátlan, megújítható. A védjegy átszállhat, átruházható, megterhelhető.
Funkciói között megtalálható az információs, reklámozó, tájékoztató, eredetiségjelző, minőségvédelmi és a versenyjogi szerepet is.
A megjelölés lehet különösen:
- szó, vagy több szó összetétele
- betű
- szám
- ábra
- kép
- sík alakzat
- térbeli alakzat
- szín, és variációi
A védjegy lajstromozásához kapcsolódó eljárás során, első lépésként, védjegy bejelentést szükséges benyújtani. A bejelentés tartalmi követelményeit a vonatkozó jogszabályok írják elő.
Kötelezően megjelölendő az árujegyzék, amely a védjegybejelentés tárgyaként szolgáló árura vagy szolgáltatásra vonatkozik. Az előírt tartalmi kellékek megléte esetén, a meghatározott díj megfizetése szükséges. Megfelelő határidőn belül. Ez a határidő 30 nap. Majd ezen szükséges lépeseket követi az érdemi vizsgálat.
Ehhez a szakaszhoz érve, a SZTNH megvizsgálja a kizáró okok esetleges fennállását vagy megállapítja azok hiányzó voltát. Az említett kizáró okok két csoportját különböztetjük meg.
Feltétlen kizárási okként említhető:
- megkülönböztető képesség hiánya
- földrajzi árujelzők lajstromozott volta
- vallási vagy világnézeti meggyőződés jelképe
- grafikailag ábrázolható mód
- használata közrendbe, közerkölcsbe, jogszabályba ütközne
- alkalmas a fogyasztók megtévesztésére
- a bejelentés rosszhiszemű
és
Vagylagos kizárási ok pl:
- korábbi védjeggyel azonos
- fogyasztói oldalról összetévesztésre alkalmas
- közismert
- lejárt, megszűnt
- más szerzői vagy iparjogvédelmi jogát sértené
A jelölés sértő vagy veszélyeztető voltának elkerülése érdekében, érdemes az adatbázisok tartalmának vizsgálata. A mar fent említett SZTNH adatbázisa, erre a célra alkalmas. Ezen nyilvántartási adatok tartalmazzák a teljes jegyzékét, a hazánkban, oltalomban részesülő nemzeti – nemzetközi – uniós védjegyeknek. E jegyzékben leggyakrabban a szóösszetétel – szómegjelölés formájával találkozunk.
Mint, ahogy a fent felsoroltak között említettem a védjegybejegyzés akadályát képezi a megkülönböztető képesség hiánya.
Mivel csak az eltérő jelleg, a megkülönböztető képesség ad megfelelő alapot ahhoz, hogy a védjegy a kívánt rendeltetését szerepét betöltse.
Azonban bizonyos szabályoknak köszönhetően, oltalomban részesülhet a védjegy, ha a megjelölés széles körű hosszú idegi tartó intenzív használatú, így ennek eredményeként a védjegy a fogyasztók számára megkülönböztető értékkel bír.
Példaként említhető a jogeset, amikor a védjegyet bejelenteni kívánó, az ÁSZOK jelölést szerette volna bejegyeztetni sörökre, amelyek a 32. osztályba tartoznak. Ez nem került elfogadásra. Indoka, hogy hazánkban az 1800-as évek elejétől ismert az ászoksör, amely az ászokfából készült sörtípus, Így az ászoksör, az ászok rövidített változataként vált ismertté. Nem mint sörtermék, hanem mint a termék előállításához kapcsolódó elkészítési mód. Így kimondható, hogy a megkülönböztető jelleg nem állapítható meg.
További példaként említhető a TEJSZELET szóösszetétel. Amelyet első körben elutasítottak majd az illetékes Bíróság azzal a hivatkozással, amely szerint a TEJ alapanyag, a SZELET pedig a mennyiség jelzője, egyetértett. Véleménye szerint a szóösszetételt és az egyes szóelemek összetételét meg kell különböztetnünk. A TEJ+SZELET fantáziaszónak tekinthető, mivel a tej nem szeletelhető.
E cikk végére érve megállapíthatjuk, hogy a védjegyoltalom intézménye a korrekt piaci verseny fontos része, mely nélkülözhetetlen garancia a jövőre.
Hazánkban a védjegyjogot és a kapcsolódó eljárásokat 1997. évi XI. törvény, a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról címmel szabályozza.