Az ügyvezető személyes felelőssége: mikor felel a saját vagyonával?

nov 10, 2026 | Cégügyek

Az ügyvezető főszabály szerint nem felel a saját vagyonával a cég tartozásaiért: kívülállónak okozott kárért a cég felel, a vezető csak szándékos károkozásnál egyetemlegesen (Ptk. 3:24. § (2)). Akkor felelhet saját vagyonával, ha a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet után nem a hitelezők érdekét nézte (Cstv. 33/A. §, Ptk. 3:118. §); ilyenkor a NAV is kötelezheti a cég adójának megfizetésére (Art. 59. § (1)).

A kft. sok vállalkozó szemében azt jelenti, hogy „baj esetén csak a cég pénze vész el”. Az ügyvezetőre ez csak addig igaz, amíg a cég fizetőképes. Amint közeledik a fizetésképtelenség, a vezető kötelességei megváltoznak, és ha ezt nem veszi észre, a saját vagyona is a hitelezők célpontjává válhat.

Felel-e az ügyvezető a cég tartozásaiért?

Főszabály szerint nem. A cég önálló jogi személy, a tartozásaiért a saját vagyonával felel. Az ügyvezető a céggel szemben felel: ha az ügyvezetési tevékenysége során kárt okoz a társaságnak, a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint kell helytállnia (Ptk. 3:24. § (1)). Ezt az igényt a cég, és nem a hitelező érvényesítheti.

Mi lett a Ptk. 6:541. §-sal?

A Ptk. 6:541. §-a korábban a vezető tisztségviselő harmadik személyekkel szembeni egyetemleges felelősségéről szólt. Ez a rendelkezés ma már nem hatályos: a hatályos Ptk.-ban a 6:540. § után a 6:541. § helye üres, mégis sok szerződésminta erre hivatkozik.

A ma hatályos szabály a Ptk. 3:24. § (2) bekezdése: a vezető tisztségviselő által e jogkörében harmadik személynek okozott kárért a jogi személy felel, a vezető pedig csak akkor felel vele egyetemlegesen, ha a kárt szándékosan okozta. A gondatlan ügyvezetői hiba tehát kifelé a cég kockázata, a szándékos károkozás viszont a vezetőé is.

Mikor felel az ügyvezető a saját vagyonával? Összefoglaló táblázat

Helyzet Jogalap Ki érvényesítheti? Fő feltétel
Kárt okoz a cégnek Ptk. 3:24. § (1) A cég Szerződésszegési felelősség szabályai
Szándékosan kárt okoz kívülállónak Ptk. 3:24. § (2) A károsult Szándékosság, egyetemleges felelősség a céggel
Felszámolás: hitelezői érdekek figyelmen kívül hagyása Cstv. 33/A. § Hitelező vagy a felszámoló A felszámolás előtti 3 évben vezető volt, a fenyegető helyzet után nem a hitelezők érdekét nézte
A cég jogutód nélkül megszűnik (nem végelszámolással) Ptk. 3:118. § A hitelező A fenyegető helyzet után nem vette figyelembe a hitelezői érdekeket
Behajthatatlan adótartozás Art. 59. § (1) e) NAV, határozattal Az anyagi jogi szabályok szerint helytállásra köteles
Kényszertörlés Ctv. 9/C. § Cégbíróság (eltiltás) Az eljárás indulásakor vagy az azt megelőző 2 évben bejegyzett vezető

Mi a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet?

Az az időpont, amelytől kezdve a vezetők előre látták, vagy az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondossággal előre kellett látniuk, hogy a cég nem lesz képes esedékességkor kifizetni a tartozásait (Cstv. 33/A. § (3)). Nem kell hozzá felszámolási kérelem vagy végrehajtás. Elég, ha a számokból látszik, hogy a bevételek nem fogják fedezni a lejáró kötelezettségeket.

Ettől a naptól az ügyvezetőnek elsősorban a hitelezők érdekét kell szem előtt tartania, nem a tagokét és nem a sajátját.

Hogyan működik a Cstv. 33/A. § szerinti felelősség?

Ha a cég felszámolás alá kerül, a hitelező vagy a felszámoló a felszámolás alatt keresetet indíthat annak megállapítására, hogy azok, akik a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben vezetők voltak, a fenyegető helyzet bekövetkezése után nem a hitelezők érdekeit figyelembe véve jártak el, és emiatt csökkent a cég vagyona, vagy meghiúsulhat a hitelezők teljes kielégítése (Cstv. 33/A. § (1)). Több vezető felelőssége egyetemleges.

Fontos részletek:

  • Vezető az is, aki ténylegesen irányított. A szabály arra is kiterjed, aki a cég döntéseire ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt (Cstv. 33/A. § (2)). A „strómanos” megoldás tehát a háttérben döntő tulajdonost sem védi.
  • Biztosíték kérhető. A perben a hitelezők követelésének kielégítésére biztosíték nyújtása is kérhető (Cstv. 33/A. § (9)).
  • A hitelezők értesülnek. A felszámoló köteles tájékoztatni a hitelezőket az ilyen körülményekről és a perek megindításáról (Cstv. 33/A. § (6)).

Ha a bíróság megállapítja a felelősséget, a vezető a hitelezők kielégítetlenül maradt követeléséért a saját vagyonával kerülhet helytállási helyzetbe.

Hogyan mentesülhet az ügyvezető?

A vezető mentesül, ha bizonyítja, hogy a fenyegető helyzet után nem vállalt a cég pénzügyi helyzetéhez képest indokolatlan üzleti kockázatot, és megtett minden tőle elvárható intézkedést a hitelezői veszteségek elkerülésére, csökkentésére, valamint a legfőbb szerv intézkedéseinek kezdeményezésére (Cstv. 33/A. § (4)). A bizonyítási teher a vezetőn van, ezért a gyakorlatban a dokumentáció dönt. Ha baj közeleg, ezt a hat lépést javasoljuk:

  1. Készíts friss likviditási kimutatást (lejáró tartozások és várható bevételek 3–6 hónapra), és őrizd meg dátummal.
  2. Hívd össze a taggyűlést, tárd fel írásban a helyzetet, és kérj döntést (tőkepótlás, tagi kölcsön, szanálás, csődeljárás, megszüntetés).
  3. Ne vállalj új, fedezetlen kötelezettséget, és ne köss a cég helyzetéhez képest kockázatos ügyletet.
  4. Ne részesíts előnyben egyes hitelezőket, főleg ne a tagokat vagy a saját érdekeltségedet (tagi kölcsön visszafizetése, vagyon kivitele).
  5. Tartsd rendben a könyvelést és a bevallásokat. Az elmaradt bevallás és a hiányos könyvelés a felelősségi perben a vezető ellen szól.
  6. Kérj időben jogi segítséget: a csődeljárás vagy a saját kérelemre indított felszámolás sokszor a vezető legjobb védekezése.

Felel-e az ügyvezető a cég adótartozásáért?

Közvetlenül nem, de a NAV határozattal kötelezheti az adó megfizetésére azt a vezető tisztségviselőt, aki a rá vonatkozó anyagi jogi szabályok szerint helytállásra köteles, ha az adót a cégtől nem lehet behajtani (Art. 59. § (1) e)). Ez tipikusan a fenti Ptk. 3:118. § és Cstv. 33/A. § szerinti helyzetekhez kapcsolódik.

Ehhez jönnek a közvetett következmények: a NAV megtagadja az új cég adószámát, ha annak vezetője vagy tagja olyan cég jelenlegi vagy volt vezetője, tagja, amelynek 180 napon át folyamatosan fennálló, 5 millió Ft feletti adótartozása van, vagy amely az elmúlt öt évben ekkora adótartozással szűnt meg jogutód nélkül (Art. 19. § (2) a)). Végelszámolásnál és felszámolásnál pedig a mulasztási bírság a végelszámolót, illetve a felszámolót terheli, egyszerűsített végelszámolásnál és kényszertörlésnél a vezető tisztségviselőt (Art. 12. § (2)). A szándékos adóelkerülés már büntetőjogi kérdés, erről az adózás oldalunkon olvashatsz.

Mit jelent a kényszertörlési eltiltás?

Ha a céget kényszertörlik, a cégbíróság eltiltja az eljárás indulásakor vagy az azt megelőző két évben bejegyzett vezető tisztségviselőt (Ctv. 9/C. § (1)). Az eltiltás 1, 3 vagy 5 év, a kényszertörlési eljárásban bejelentett követelések összértékétől függően: bejelentett követelés hiányában vagy 500 000 Ft-ig 1 év, 500 000 Ft felett és 3 millió Ft alatt 3 év, 3 millió Ft-tól 5 év (Ctv. 9/C. § (3)). Ezalatt nem lehet cég vezető tisztségviselője, cégvezetője, felügyelőbizottsági tagja, és nem szerezhet többségi befolyást gazdasági társaságban (Ctv. 9/C. § (4)).

A gyakorlatban…

Dr. Bodó Gergely ügyvéd tapasztalata szerint a felelősségi perek többsége nem csalásról szól, hanem halogatásról. A tipikus kép: a cég egy-két éve veszteséges, az ügyvezető „kihúzza még pár hónapig”, közben a tagi kölcsönt visszafizeti magának, a beszállítókat pedig nem. A felszámoló ezt a bankszámlakivonatokból visszakövetheti.

A másik gyakori minta a névleges ügyvezető: valaki szívességből elvállalja a tisztséget, de semmibe nem lát bele. A törvény szerint ő is vezető, és mellette a ténylegesen irányító tulajdonos is felelhet (Cstv. 33/A. § (2)). Az ügyvezetői tisztség nem formalitás.

A jó hír: aki időben lép, dokumentál és szakszerű tanácsot kér, az a 33/A. § (4) szerinti mentesülést jó eséllyel igazolni tudja. A felszámolás elkerülésének lehetőségeiről ebben a cikkben, a csődeljárásról itt írtunk.

Gyakori kérdések az ügyvezető felelősségéről

Felel-e a kft. ügyvezetője a saját vagyonával?

Főszabály szerint nem, csak szándékos károkozásnál (Ptk. 3:24. § (2)), illetve ha a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet után nem a hitelezők érdekei szerint járt el (Cstv. 33/A. §, Ptk. 3:118. §).

Hatályos még a Ptk. 6:541. §?

Nem. A § helye a hatályos Ptk.-ban üres; a vezető harmadik személlyel szembeni felelősségét a Ptk. 3:24. § (2) rendezi.

Visszamenőleg hány évig vizsgálható az ügyvezető felelőssége felszámolásban?

A felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben vezetői tisztséget betöltők felelőssége vizsgálható (Cstv. 33/A. § (1)).

Véd-e, ha időközben lemondtam az ügyvezetésről?

Nem feltétlenül. A Cstv. 33/A. §-a a felszámolás előtti három év vezetőire vonatkozik, a kényszertörlési eltiltás pedig a megelőző két évben bejegyzett vezetőt is érinti (Ctv. 9/C. § (1)).

Felel-e a végelszámolással megszűnt cég volt ügyvezetője a hitelezőknek?

A Ptk. 3:118. §-a szerinti felelősség végelszámolással történő megszűnés esetén kifejezetten nem alkalmazható. A korábbi vezető a végelszámolás kezdetén rá háruló feladatok elmulasztásáért viszont kártérítési felelősséggel tartozik (Ctv. 98. § (5)).

Mikor kötelezheti a NAV az ügyvezetőt a cég adójának megfizetésére?

Ha az adó a cégtől nem hajtható be, és a vezető az anyagi jogi szabályok szerint helytállásra köteles (Art. 59. § (1) e)).


Bajban van a céged, és tudni szeretnéd, mi a teendőd ügyvezetőként, mielőtt késő? A felszámolás Pre-Check segít felmérni a helyzetet. Ha már folyik az eljárás, az adós oldali felszámolási képviselet díja 390 000 Ft + áfa. Az alapokat az ingyenes Felszámolás Kisokosban is végigveheted. Elérsz a +36 42 790 103 számon vagy a titkarsag@drbodo.hu címen.

Dr. Bodó Gergely ügyvéd, közgazdász, okleveles adószakértő · Nyíregyháza, Debrecen · 2026. november

Kérdésed van? Írd meg röviden!

Írd le pár mondatban, miben segíthetek, és 1 munkanapon belül jelentkezem.

Legutóbbi bejegyzések

Vitás válás: mi történik, ha nincs megegyezés?

Ha nincs megegyezés, a bíróság akkor bontja fel a házasságot, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott (Ptk. 4:21. § (1)). Ilyenkor a gyermek elhelyezéséről, a kapcsolattartásról és a gyermektartásról a bíróság dönt, kérelem nélkül is (Pp. 459. § (1)). A...

Szóvédjegy vagy ábrás védjegy? Melyiket válaszd

Ha csak egyet választasz, általában a szóvédjegy a jobb: a nevet bármilyen betűtípusban, színben és formában védi. Az ábrás védjegy a konkrét grafikai megjelenést védi, ezért egy logócserénél gyengülhet. Erős, hosszú távú márkánál mindkettő indokolt, de az két külön...