Üzletrész-átruházás menete 2026

nov 14, 2026 | Cégügyek

A kft. üzletrészét írásban kell átruházni (Ptk. 3:168. § (1)). Ha kívülállónak adod el pénzért, előbb a tagok, majd a társaság vagy kijelöltje élhet elővásárlási joggal: a tag 15, a társaság 30 napon belül nyilatkozhat (Ptk. 3:167. § (2), (5)). A vevő 8 napon belül a társaságnak, a cég 30 napon belül a cégbíróságnak jelenti be a változást (Ctv. 50. § (5)).

Az üzletrész eladása papíron néhány oldalas szerződés. A gyakorlatban viszont három külön jogviszonyt kell rendben tartanod: az eladó és a vevő közötti adásvételt, a tagok és a társaság elővásárlási jogát, és a cégbírósági nyilvántartást. Ha bármelyik kimarad, az átruházás vitatható lesz, vagy a vevő nem tudja gyakorolni a tagsági jogait. Ez a cikk a kft. üzletrészéről szól; a bt.-ben és a zrt.-ben más szabályok érvényesek.

Mi az üzletrész, és mi száll át az átruházással?

Az üzletrész a kft. tagjának tagsági jogait és kötelezettségeit testesíti meg. Átruházáskor az eladó tagsági jogviszonyból eredő összes joga és kötelezettsége a vevőre száll (Ptk. 3:169. § (1)), tehát a vevő nemcsak a nyereségre jogosult, hanem például a még nem teljesített vagyoni hozzájárulás is őt terheli. A kft. tagja a társaság tartozásaiért főszabály szerint nem felel (Ptk. 3:159. §), de az alábbi „A gyakorlatban” részben látod majd, hogy ez alól van kivétel.

Kívülállónak csak akkor adhatod el az üzletrészt, ha a törzsbetétedet már teljesen befizetted (Ptk. 3:167. § (1)).

Kinek van elővásárlási joga az üzletrészre?

Ha pénzért adod el az üzletrészt kívülállónak, a megszerzésére ebben a sorrendben jogosult: (1) a többi tag, (2) maga a társaság, (3) a társaság által kijelölt személy (Ptk. 3:167. § (2)). Ajándékozásnál vagy cserénél ez a sorrend nem érvényesül, mert a szabály a pénzszolgáltatás ellenében történő átruházásra vonatkozik.

A gyakorlatban úgy működik, hogy a vevővel kialkudott feltételeket (vételár, fizetési mód) írásban közlöd a jogosultakkal. Ha a tag 15 napon belül, a társaság vagy a kijelölt személy 30 napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy nem kíván élni a jogával (Ptk. 3:167. § (5)). Ha valaki megkerüli az elővásárlási jogot, a sérelmet szenvedett jogosult a szerződéskötéstől számított egy éven belül perelheti a szerződés hatálytalanságát (Ptk. 3:167. § (4)). Ez egyéves bizonytalanság a vevőnek, ezért ezt a lépést soha ne hagyd ki.

Milyen lépésekből áll az üzletrész-átruházás?

Az üzletrész-átruházás hét lépésben zajlik:

  1. Átvilágítás. Kérd le a friss cégkivonatot, a tagjegyzéket és a hatályos társasági szerződést. Nézd meg, korlátozza-e a társasági szerződés az átruházást, és van-e a cégnek adótartozása, folyamatban lévő pere, végrehajtása.
  2. Az illeték és az adó előzetes ellenőrzése. Ha a cég ingatlanvagyonú, a vevőnek visszterhes vagyonátruházási illetéket kellhet fizetnie (lásd lent).
  3. Elővásárlási ajánlat. A vevővel egyeztetett feltételeket írásban közlöd a tagokkal és a társasággal, majd kivárod a 15, illetve 30 napot, vagy beszerzed a lemondó nyilatkozatokat (Ptk. 3:167. § (2), (5)).
  4. Szerződéskötés. Az átruházást írásba kell foglalni; a társasági szerződést ehhez nem kell módosítani (Ptk. 3:168. § (1)). Ha az üzletrésznek több jogosultja lesz, ők a társasággal szemben egy tagnak számítanak, és közös képviselőt kell választaniuk (Ptk. 3:165. § (1)).
  5. Bejelentés a társaságnak. A vevő a szerzéstől számított 8 napon belül köteles bejelenteni a társaságnak a tagváltozást a tagjegyzékbe való bejegyzés céljából (Ptk. 3:168. § (2)). A tagváltozás a társasággal szemben a bejelentéstől hatályos (Ptk. 3:169. § (2)).
  6. Cégbírósági változásbejegyzés. A cég a változástól számított 30 napon belül benyújtja a változásbejegyzési kérelmet (Ctv. 50. § (5)), elektronikusan, minősített elektronikus aláírással (Ctv. 36. § (1)–(2)). A jogi képviselet kötelező (Ctv. 32. § (4)).
  7. NAV-szűrés. A változásbejegyzés után a NAV 30 napon belül megvizsgálja, hogy a személyi változás nem okoz-e adószám-akadályt, és ha igen, 45 napot ad az elhárítására (Art. 24. § (1)–(2)).

Milyen határidőkre kell figyelni?

Határidő Mire vonatkozik Jogszabály
15 nap az ajánlat közlésétől A többi tag nyilatkozata Ptk. 3:167. § (5)
30 nap az ajánlat közlésétől A társaság vagy a kijelölt személy nyilatkozata Ptk. 3:167. § (5)
8 nap a szerzéstől A vevő bejelentése a társaságnak Ptk. 3:168. § (2)
30 nap a változástól Változásbejegyzési kérelem a cégbíróságnak Ctv. 50. § (5)
1 év a szerződéskötéstől Per az elővásárlási jog megsértése miatt Ptk. 3:167. § (4)
30 + 45 nap NAV-vizsgálat és az esetleges akadály elhárítása Art. 24. § (1)–(2)

Milyen adó és illeték terheli az üzletrész eladását?

Az eladó oldalán: ha magánszemélyként nyereséggel adod el az üzletrészt, a nyereség árfolyamnyereségként adózik. Erre személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó is vonatkozik; a szocho 13%, és csak addig kell fizetni, amíg az éves jövedelmeid el nem érik a minimálbér 24-szeresét (Szocho tv. 1. § (5) d), 2. § (1)–(2)).

A vevő oldalán: ha a cég belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság (a mérlegében a pénzeszközök és követelések nélküli eszközök több mint 75%-a belföldi ingatlan, Itv. 102. § (1) o)), az üzletrész megszerzése visszterhes vagyonátruházási illeték alá eshet (Itv. 18. § (2) h)). Az illetéket akkor kell megfizetni, ha a vevő és közeli hozzátartozói, illetve kapcsolt vállalkozásaik együtt legalább 75%-os részesedést érnek el (Itv. 18. § (4)). Az általános mérték 4% (Itv. 19. § (1)). Egy ingatlanos cég többségi üzletrészénél ez a tétel könnyen nagyobb lehet, mint az összes többi költség együtt.

Mi a helyzet örökléssel?

Ha a tag meghal, az örököse az örökösi minőség igazolásával kérheti az ügyvezetőtől, hogy jegyezze be a tagjegyzékbe (Ptk. 3:170. § (1)). Ez nem átruházás, ezért elővásárlási jog sem érvényesül, de a cégbírósági változásbejegyzés ilyenkor is kell.

A gyakorlatban…

Dr. Bodó Gergely ügyvéd tapasztalata szerint az üzletrész-átruházásoknál a legtöbb gond nem a szerződés szövegéből, hanem a kihagyott lépésekből adódik:

  • Kimarad az elővásárlási ajánlat. Két tag „megbeszéli” egymás között, a harmadik csak a cégkivonatból értesül. Innen egy év a perindításra.
  • Átvilágítás nélküli vásárlás. A vevő a cég adótartozását vagy egy elhallgatott kötelezettséget már tulajdonosként fedezi fel.
  • „Megszabadulok a cégtől” átruházás. Gyakori minta, hogy egy eladósodott kft.-t névleges áron eladnak egy elérhetetlen vevőnek. Ez nem ment fel: ha a céget később kényszertörlik, a kényszertörlést megelőző három éven belül kilépett volt tag korlátlanul felelhet a kielégítetlen hitelezői követelésekért, ha visszaélt a korlátolt felelősségével vagy rosszhiszemű volt az átruházáskor (Ctv. 118/A. § (3)). A kényszertörlési eltiltás pedig a megelőző két évben bejegyzett vezető tisztségviselőt is érintheti (Ctv. 9/C. § (1)).
  • Házastársi közös vagyon. Ha az üzletrész közös vagyonba tartozik, a házastárs hozzájárulását is érdemes írásban beszerezni, különben a később felmerülő vita az átruházást is érintheti.

Ha az átruházással együtt ügyvezető is változik, érdemes egy cégeljárásban intézni a kettőt. További alapismereteket az üzletrészről szóló cikkünkben és az egyszemélyes kft. kisokosban találsz.

Gyakori kérdések az üzletrész-átruházásról

Kell-e ügyvéd az üzletrész-átruházáshoz?

A szerződést a Ptk. írásban követeli meg (Ptk. 3:168. § (1)), de a cégbírósági változásbejegyzéshez a jogi képviselet kötelező (Ctv. 32. § (4)), így ügyvédre a folyamat végén mindenképp szükséged lesz.

Kell-e módosítani a társasági szerződést, ha eladom az üzletrészemet?

Nem, az üzletrész átruházása a társasági szerződés módosítását nem igényli (Ptk. 3:168. § (1)).

Mennyi idő alatt kell bejelenteni a tagváltozást?

A vevőnek 8 napon belül a társaságnak (Ptk. 3:168. § (2)), a cégnek a változástól számított 30 napon belül a cégbíróságnak (Ctv. 50. § (5)).

Mi történik, ha nem ajánlom fel az üzletrészt a többi tagnak?

A jogosult a szerződéskötéstől számított egy éven belül pert indíthat a szerződés hatálytalanságának megállapítására (Ptk. 3:167. § (4)).

Eladhatom-e az üzletrészt, ha még nem fizettem be a teljes törzsbetétet?

Kívülállónak főszabály szerint nem, csak a törzsbetét teljes befizetése után (Ptk. 3:167. § (1)).

Kell-e illetéket fizetni az üzletrész megvásárlása után?

Általában nem, kivéve, ha a cég belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság, és a vevő a hozzátartozóival együtt legalább 75%-os részesedést ér el. Ilyenkor az illeték általános mértéke 4% (Itv. 18. § (4), 19. § (1)).


Üzletrészt adnál el vagy vennél, és szeretnéd, ha az elővásárlási jogtól a cégbírósági bejegyzésig minden rendben lenne? Nézd meg a cégügyek szolgáltatásunkat: elkészítjük az átruházási szerződést, az elővásárlási ajánlatokat és a tagjegyzéket, és jogi képviselőként intézzük a változásbejegyzést. Ha új céget alapítanál, a cégalapítás oldalon találsz mindent. Elérsz a +36 42 790 103 számon vagy a titkarsag@drbodo.hu címen.

Dr. Bodó Gergely ügyvéd, közgazdász, okleveles adószakértő · Nyíregyháza, Debrecen · 2026. november

Kérdésed van? Írd meg röviden!

Írd le pár mondatban, miben segíthetek, és 1 munkanapon belül jelentkezem.

Legutóbbi bejegyzések

Vitás válás: mi történik, ha nincs megegyezés?

Ha nincs megegyezés, a bíróság akkor bontja fel a házasságot, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott (Ptk. 4:21. § (1)). Ilyenkor a gyermek elhelyezéséről, a kapcsolattartásról és a gyermektartásról a bíróság dönt, kérelem nélkül is (Pp. 459. § (1)). A...

Szóvédjegy vagy ábrás védjegy? Melyiket válaszd

Ha csak egyet választasz, általában a szóvédjegy a jobb: a nevet bármilyen betűtípusban, színben és formában védi. Az ábrás védjegy a konkrét grafikai megjelenést védi, ezért egy logócserénél gyengülhet. Erős, hosszú távú márkánál mindkettő indokolt, de az két külön...