Üzletrész a kft.-ben: amit 2026-ban tudnod kell róla

szept 9, 2021 | Cégalapítás

Az üzletrész a kft.-tag tagsági jogainak és kötelezettségeinek összessége – ezt adod el, ajándékozod vagy örökíted, ha a cégedben lévő részedről van szó. Tagtársnak főszabályként szabadon átruházható; kívülállónak csak akkor, ha a törzsbetétedet teljesen befizetted, és a tagok, a társaság, majd a taggyűlés által kijelölt személy elővásárlási jogát tiszteletben tartod.

Mi a különbség törzstőke, törzsbetét és üzletrész között?

Ezt a hármat a legtöbben keverik, pedig mást jelentenek:

  • Törzstőke: a kft. „alaptőkéje”, legalább 3 000 000 Ft. A tagok törzsbetéteinek összege.
  • Törzsbetét: amit egy tag vállal a törzstőkéből – legalább 100 000 Ft. Ez pénz vagy nem pénzbeli hozzájárulás (apport) lehet.
  • Üzletrész: a tag összes tagsági joga és kötelezettsége – szavazati jog, osztalékhoz való jog, a tagsággal járó kötelezettségek. Mértéke főszabályként a törzsbetét arányához igazodik, de a társasági szerződés ettől eltérhet (például eltérő szavazati arány vagy osztalékjogosultság).

Fontos: egy tagnak egy üzletrésze van. Ha valaki újabb üzletrészt szerez (vásárol, örököl), az a meglévőhöz adódik, nem lesz kettő.

Hogyan adhatod el az üzletrészedet?

A kft.-ből „kilépni” nem lehet egyszerű nyilatkozattal: a tag tipikusan úgy válik meg a cégtől, hogy átruházza az üzletrészét – adásvétellel, ajándékozással, cserével. Ezt írásba kell foglalni.

Átruházás tagtársnak vagy a társaságnak

Tagtárs részére az üzletrész főszabályként szabadon átruházható. A társasági szerződés ezt korlátozhatja, például elővásárlási jogot adhat a többi tagnak.

Átruházás kívülálló harmadik személynek

Itt jönnek a feltételek (Ptk. 3:167. §):

  1. A törzsbetétnek teljesen befizetettnek kell lennie. Amíg a vállalt hozzájárulásod nincs maradéktalanul teljesítve, kívülállónak nem adhatod el az üzletrészt.
  2. Elővásárlási jog illeti meg – ebben a sorrendben – a tagokat, a társaságot, végül a taggyűlés által kijelölt személyt. A gyakorlatban: a vevő ajánlatát közölnöd kell a jogosultakkal, és ha valamelyikük ugyanazokkal a feltételekkel élni kíván az elővásárlási jogával, ő veszi meg. A nyilatkozattételi határidőt érdemes a társasági szerződésben vagy az ajánlatban egyértelműen rögzíteni; törvényi háttérszabályként a tagnak az ajánlat közlésétől számított 15, a társaságnak és a taggyűlés által kijelölt személynek 30 nap áll rendelkezésre – aki határidőben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy nem kívánt élni a jogával (Ptk. 3:167. § (5)).
  3. A társasági szerződés a harmadik személy részére történő átruházást a társaság hozzájárulásához kötheti (Ptk. 3:167. § (6); a beleegyezés megadásáról a taggyűlés dönt, és ha a társaság a bejelentéstől számított 30 napon belül nem nyilatkozik, a beleegyezést megadottnak kell tekinteni). Ha a ti társasági szerződésetekben van ilyen kikötés, a taggyűlés jóváhagyása nélkül az eladás nem megy. Ha nincs, hozzájárulás nem kell – a régi (Gt.-korszakbeli) „taggyűlési hozzájárulás mindig kell” szabály ma már nem általános.

Ha az elővásárlási jogot megsértik, a jogosult bíróság előtt kérheti, hogy a szerződés vele szemben ne legyen hatályos; a pert a szerződéskötéstől számított egyéves jogvesztő határidőn belül kell megindítani (Ptk. 3:167. § (4)).

Mikor lesz az új tag ténylegesen tag?

Az átruházás a felek között a szerződéssel létrejön, de a társasággal szemben csak a bejelentéstől hatályos: a jogosult személyének megváltozását és annak időpontját az üzletrész megszerzője a szerzéstől számított nyolc napon belül köteles bejelenteni a társaságnak a tagjegyzékbe való bejegyzés céljából (Ptk. 3:168. § (2), 3:169. § (2)). Ezután:

  • az ügyvezető átvezeti a változást a tagjegyzéken, és
  • a tagváltozást be kell jelenteni a cégbíróságnak – elektronikusan, kötelező jogi képviselettel, főszabályként a változástól számított 30 napon belül (Ctv. 50. § (5)).

A 8 napos bejelentési határidő tehát hatályos szabály (Ptk. 3:168. § (2)). Emellett 8 nap egy új, speciális esetben is szerepel: ha az üzletrészt végrehajtási árverésen értékesítik (lásd lent).

Mi változott 2026. március 1-jétől?

A 2025. évi CXVII. törvény módosította a Ptk.-t és a cégtörvényt. A kft.-tagokat két pont érinti közvetlenül:

  • Üzletrész végrehajtási árverésen (új Ptk. 3:167/A. §): az árverési vevő külön nyilatkozat nélkül, a törvény erejénél fogva lesz a kft. tagja. A végrehajtó megküldi az árverési jegyzőkönyvet az ügyvezetőnek, aki átvezeti a tagváltozást a tagjegyzéken; a cégbíróság a tagváltozást hivatalból jegyzi be. Vagyis: ha a tagtársadnak végrehajtási ügye van, az üzletrésze a te hozzájárulásod nélkül kerülhet idegen kézbe.
  • Eltiltott személy nem szerezhet többségi befolyást (Ptk. 3:90. § (3)): aki a cégbírósági eltiltás hatálya alatt áll (Ctv. 9/B. §), az nem szerezhet többségi befolyást gazdasági társaságban, és nem lehet korlátlanul felelős tag. Üzletrész-vásárlás előtt tehát a vevőt is érdemes leellenőrizni.

Milyen adó és illeték kapcsolódik az üzletrész eladásához?

Röviden, mert ez mindig egyedi számítást igényel:

  • Az eladó magánszemély az árfolyamnyereség után személyi jövedelemadót fizet (15%), és bizonyos esetekben szociális hozzájárulási adót is (13%; az adófizetési felső határ a minimálbér huszonnégyszerese, 2026-ban 7 747 200 Ft – Szocho tv. 2. § (1)–(2)).
  • Az üzletrész értékesítése áfamentes.
  • Illeték főszabályként nincs, kivéve, ha a társaság belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak minősül – ilyenkor a vevő visszterhes vagyonátruházási illetéket fizethet, ha a vagyonszerző (és a hozzá kapcsolódó személyek) vagyoni betétjeinek aránya eléri vagy meghaladja az összes vagyoni betét 75%-át (Itv. 18. § (2) h), (4)); a mérték főszabályként 4% (Itv. 19. § (1)).
  • Ajándékozás családon belül (egyenes ágon, házastársak között) jellemzően illetékmentes (Itv. 17. § (1) p)), egyébként ajándékozási illeték merülhet fel (általános mértéke a tiszta érték 18%-a – Itv. 12. § (1)).

Okleveles adószakértőként azt javaslom: az árat és a konstrukciót (adásvétel, osztalékkivétel előtte, részletfizetés) az adóhatással együtt tervezd meg, ne utólag.

A gyakorlatban…

Az üzletrész-viták többsége nem az eladáskor kezdődik, hanem az alapításkor – amikor a társasági szerződést „sablonból” írják, és senki nem gondol arra, mi lesz, ha valamelyik tag ki akar szállni. Jellemző helyzet: két alapító fele-fele arányban viszi a céget, a társasági szerződésben van egy kikötés, hogy kívülállónak csak a másik tag hozzájárulásával lehet eladni. Évekkel később az egyik tag ki akar szállni, van is jó vevő – a másik tag viszont nem akarja beengedni, megvenni sincs pénze. Patthelyzet, amelyből hónapokig tartó tárgyalás lesz, és közben a vevő elmegy.

Ezt egyetlen, előre átgondolt pont megelőzi a társasági szerződésben: egy egyértelmű elővásárlási mechanizmus határidővel, egy árazási módszer, 50–50%-os cégnél akár egy „kivásárlási” (shoot-out) kikötés. Pár sor az alapításkor – sokszorosan megtérül a kilépéskor.

Gyakori kérdések az üzletrészről

Kiléphetek-e egyszerűen a kft.-ből?

Egyoldalú „kilépés” nincs. A tag jellemzően az üzletrésze átruházásával válik meg a cégtől; ennek hiányában szóba jöhet még a társaság által történő megvásárlás vagy a tag kizárása bírósági úton, szigorú feltételekkel.

Kell-e a többi tag hozzájárulása, ha kívülállónak adom el az üzletrészem?

Csak akkor, ha a társasági szerződés ezt kifejezetten előírja. Az elővásárlási jogot viszont mindenképp biztosítanod kell a tagoknak, a társaságnak és a taggyűlés által kijelölt személynek.

Eladhatom az üzletrészem, ha még nem fizettem be a teljes törzsbetétet?

Tagtársnak igen; kívülálló harmadik személynek csak a törzsbetét teljes befizetése után.

Mi történik az üzletrésszel, ha a tag meghal?

Az üzletrész örökölhető; az örökös a hagyatékátadással szerzi meg. A társasági szerződés ehhez kapcsolódó szabályokat (például a többi tag megváltási lehetőségét) tartalmazhat – érdemes előre rendezni.

Mennyi idő alatt jegyzik be a tagváltozást?

A bejelentési kötelezettség a változástól számított 30 nap (Ctv. 50. § (5)); a cégbíróság jellemzően rövid határidőn belül dönt, ha a kérelem hiánytalan. A hiánypótlás az, ami az ügyeket elhúzza.


Üzletrészt adnál el vagy vennél, tagtársad szállna ki, vagy felülvizsgálnád a társasági szerződésetek kilépési szabályait? A cégügyek oldalon leírjuk, hogyan visszük végig az üzletrész-átruházást a szerződéstől a cégbírósági bejegyzésig; ha még csak alapítás előtt állsz, nézd meg a cégalapítási szolgáltatásunkat is. Elérsz a +36 42 790 103-as számon vagy a titkarsag@drbodo.hu címen.

Dr. Bodó Gergely ügyvéd, közgazdász, okleveles adószakértő · Nyíregyháza, Debrecen · Frissítve: 2026. október

Kérdésed van? Írd meg röviden!

Írd le pár mondatban, miben segíthetek, és 1 munkanapon belül jelentkezem.

Legutóbbi bejegyzések

Vitás válás: mi történik, ha nincs megegyezés?

Ha nincs megegyezés, a bíróság akkor bontja fel a házasságot, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott (Ptk. 4:21. § (1)). Ilyenkor a gyermek elhelyezéséről, a kapcsolattartásról és a gyermektartásról a bíróság dönt, kérelem nélkül is (Pp. 459. § (1)). A...

Szóvédjegy vagy ábrás védjegy? Melyiket válaszd

Ha csak egyet választasz, általában a szóvédjegy a jobb: a nevet bármilyen betűtípusban, színben és formában védi. Az ábrás védjegy a konkrét grafikai megjelenést védi, ezért egy logócserénél gyengülhet. Erős, hosszú távú márkánál mindkettő indokolt, de az két külön...