Korlátozott személyes kockázathoz a kft. a legjobb alapválasztás: a tag a társaság tartozásaiért főszabály szerint nem felel (Ptk. 3:159. §), a minimális törzstőke 3 millió Ft (Ptk. 3:161. § (4)), a bejegyzés illetékmentes (Itv. 45. § (1a)). Az egyéni vállalkozó teljes vagyonával felel (Evectv. 15. § (1)), a zrt. alaptőkéje legalább 5 millió Ft (Ptk. 3:212. § (2)).
A cégforma nem csak adókérdés. Azt is eldönti, mennyit veszíthetsz a saját vagyonodból, ha egy üzlet rosszul sül el, mennyi adminisztrációval jár a működés, és milyen könnyen tudsz befektetőt vagy társat bevonni. Az alábbi döntési táblázat a négy leggyakoribb formát veti össze, utána pedig megnézzük, melyik helyzetben melyiket érdemes választani.
Melyik cégformában mennyit kockáztatok a saját vagyonomból?
A felelősség a legfontosabb különbség:
- Egyéni vállalkozó: a vállalkozói tevékenységéből eredő kötelezettségekért teljes vagyonával felel (Evectv. 15. § (1)), a lakásával, a megtakarításaival is.
- Egyéni cég: elsősorban a cég felel a vagyonával, de ha az nem fedezi a követelést, a tag korlátlanul helytáll (Evectv. 27. § (1)).
- Bt.: legalább egy beltag a társasági vagyon által nem fedezett tartozásokért a többi beltaggal egyetemlegesen és korlátlanul felel, a kültag főszabály szerint nem (Ptk. 3:154. §). Ha a beltagból kültag lesz, a korábban keletkezett tartozásokért még öt évig beltagként felel (Ptk. 3:157. § (1)).
- Kft. és zrt.: a tag (részvényes) a társaság kötelezettségeiért főszabály szerint nem felel, csak a vagyoni hozzájárulását kockáztatja (kft.: Ptk. 3:159. §).
A „főszabály szerint” kitétel fontos: a korlátolt felelősség sem abszolút. Ha a tag visszaél vele, vagy a vezető a fizetésképtelenség közeledtével nem a hitelezők érdekét nézi, a saját vagyona is bekerülhet a képbe. Ennek tipikus helyzeteiről a felszámolás elkerüléséről szóló cikkünkben is írunk.
Döntési táblázat: egyéni vállalkozó, Bt., Kft. vagy Zrt.?
| Szempont | Egyéni vállalkozó | Bt. | Kft. | Zrt. |
|---|---|---|---|---|
| Felelősség a tartozásokért | Teljes saját vagyonnal (Evectv. 15. § (1)) | Beltag korlátlanul, kültag főszabályként nem (Ptk. 3:154. §) | Tag főszabályként nem felel (Ptk. 3:159. §) | Részvényes főszabályként nem felel |
| Minimális tőke | Nincs | Nincs törvényi minimum | 3 000 000 Ft (Ptk. 3:161. § (4)) | 5 000 000 Ft (Ptk. 3:212. § (2)) |
| Cégbejegyzés illetéke | Nem cégbírósági bejegyzés | Illetékmentes (Itv. 45. § (1a)) | Illetékmentes (Itv. 45. § (1a)) | 100 000 Ft, egyszerűsített eljárásban 50 000 Ft (Itv. 45. § (1) b), (3)) |
| Ügyvéd kell az alapításhoz? | Nem kötelező | Igen (cégeljárás) | Igen (cégeljárás) | Igen (cégeljárás) |
| Nyereségadó | Szja-rendszer (vállalkozói szja vagy átalányadó) | Tao 9% vagy kiva 10% | Tao 9% vagy kiva 10% | Tao 9% vagy kiva 10% |
| Pénzkivét a tulajdonosnak | Vállalkozói kivét / jövedelem | Osztalék vagy bér | Osztalék vagy bér | Osztalék vagy bér |
| Adminisztráció | Legegyszerűbb | Kettős könyvvitel, beszámoló | Kettős könyvvitel, beszámoló | Kettős könyvvitel, beszámoló, részvénykönyv |
| Kinek ideális? | Indulónak, egyszemélyes, alacsony kockázatú tevékenységhez | Ma már ritkán ajánlott | A legtöbb kis- és középvállalkozásnak | Befektetőt, több tulajdonost bevonó cégnek |
Hogyan adózik a társas vállalkozás 2026-ban?
A bt., a kft. és a zrt. két nyereségadó közül választhat:
- Társasági adó (tao): a pozitív adóalap 9%-a (Tao tv. 19. §).
- Kisvállalati adó (kiva): az adóalap 10%-a (Katv. 21. § (1)). A kiva alapja másképp számol, mint a tao-é, ezért a választás előtt mindig érdemes mindkettőt kiszámolni. Akkor választható, ha a cég átlagos létszáma várhatóan legfeljebb 100 fő, a bevétele és a mérlegfőösszege legfeljebb 6 milliárd Ft (Katv. 16. § (2)).
A tulajdonosnak kifizetett osztalék után a magánszemély személyi jövedelemadót és 13%-os szociális hozzájárulási adót fizet. A szochót csak addig kell megfizetni, amíg az éves jövedelmeid el nem érik a minimálbér 24-szeresét (Szocho tv. 1. § (5) c), 2. § (1)–(2)). Ez a felső határ a jól kereső tulajdonosoknál érezhetően csökkenti a terhet.
Az egyéni vállalkozó az szja-rendszerben adózik: vállalkozói szja vagy átalányadó szerint, emellett a jövedelme után járulékot (a társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5%, Tbj. 25. § (1)) és szochót fizet. A kata ma már csak szűk körben választható, ezért itt nem részletezzük.
Hogy melyik konstrukció olcsóbb, azt nem a kulcsok, hanem a számok döntik el: mekkora a várható nyereség, mennyit veszel ki, van-e más biztosítási jogviszonyod. Okleveles adószakértőként azt javaslom, hogy a választás előtt készüljön egy egyszerű, két-három forgatókönyves kalkuláció.
Melyik cégformát válasszam? Négy tipikus helyzet
- Egyedül indulsz, kis tőkével, alacsony kockázattal (pl. tanácsadás, szolgáltatás magánszemélyeknek): az egyéni vállalkozás a legegyszerűbb, gyorsan elindítható, olcsón működtethető. Ha később nő a forgalom vagy a kockázat, átléphetsz kft.-be.
- Nagyobb szerződéseket kötsz, kártérítési kockázat van (építőipar, IT-fejlesztés, kereskedelem): kft. A korlátolt felelősség itt valódi védelmet ad.
- Társsal vállalkozol: kft., gondosan megírt társasági szerződéssel (döntéshozatal, kilépés, üzletrész-átruházás, elővásárlás). Ha egyedül alapítasz kft.-t, az egyszemélyes kft. kisokos segít.
- Befektetőt keresel, később több tulajdonost vonnál be: zrt., mert a részvény rugalmasabban kezelhető, mint az üzletrész.
A bt. ma már ritkán jó választás: a beltag korlátlanul felel, miközben a kft. bejegyzése is illetékmentes.
A gyakorlatban…
Dr. Bodó Gergely ügyvéd tapasztalata szerint a cégforma-választásnál három hibát látunk újra és újra:
- Csak az adókulcs alapján döntenek. A 9%-os tao önmagában semmit nem mond, ha a pénzt osztalékként ki is akarod venni. A teljes adóterhet kell nézni, a kivétel módjával együtt.
- Egyéni vállalkozóként vállalnak nagy kockázatot. Egy elhúzódó kártérítési per vagy egy nagy összegű szerződésszegés egyéni vállalkozónál a családi vagyont veszélyezteti.
- Elfelejtik az adószám-akadályt. A NAV megtagadja az új cég adószámát, ha a leendő tag vagy vezető olyan más cégben volt tag vagy vezető, amelynek 180 napon át fennálló, 5 millió Ft feletti adótartozása van, vagy amely öt éven belül ekkora adótartozással szűnt meg jogutód nélkül (Art. 19. § (2)). Alapítás előtt ezt érdemes ellenőrizni.
Gyakori kérdések a cégforma-választásról
Mennyi a kft. minimális törzstőkéje 2026-ban?
3 millió Ft (Ptk. 3:161. § (4)).
Mennyi a zrt. minimális alaptőkéje?
5 millió Ft (Ptk. 3:212. § (2)).
Kell-e illetéket fizetni a kft. alapításáért?
Nem, a kft., a bt., a kkt. és az egyéni cég bejegyzése illetékmentes (Itv. 45. § (1a)). A zrt. bejegyzésének illetéke 100 000 Ft, egyszerűsített eljárásban 50 000 Ft (Itv. 45. § (1) b), (3)).
Egyéni vállalkozóként felelek a lakásommal is?
Igen, az egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával felel (Evectv. 15. § (1)).
Mennyi a társasági adó és a kiva 2026-ban?
A társasági adó 9% (Tao tv. 19. §), a kisvállalati adó 10% (Katv. 21. § (1)).
Át lehet később térni egyéni vállalkozásból kft.-be?
Igen, ez bevett út: sokan egyéni vállalkozóként indulnak, és a forgalom vagy a kockázat növekedésével alapítanak kft.-t. Az átállás adózási következményeit érdemes előre végigszámolni.
Nem tudod eldönteni, melyik cégforma a legjobb neked? A cégalapítás szolgáltatásunkban a döntéshez szükséges jogi és adószámítást is elvégezzük, majd elkészítjük a létesítő okiratot és intézzük a cégbejegyzést. Ha már működő céged átalakításán gondolkodsz, nézd meg a cégügyek oldalt, adózási kérdésekben pedig az adózás oldalt. Elérsz a +36 42 790 103 számon vagy a titkarsag@drbodo.hu címen.
Dr. Bodó Gergely ügyvéd, közgazdász, okleveles adószakértő · Nyíregyháza, Debrecen · 2026. november
Kérdésed van? Írd meg röviden!
Írd le pár mondatban, miben segíthetek, és 1 munkanapon belül jelentkezem.
