Fiktív számla és áfalevonás: mit kell bizonyítania a cégnek?

nov 13, 2026 | Egyéb

Az áfalevonáshoz a nevedre szóló, teljesítést tanúsító számla kell (Áfa tv. 127. § (1) a)), de ha a gazdasági esemény meg sem történt, a levonás elvész. Ha megtörtént, a NAV-nak objektív körülményekkel kell bizonyítania az adócsalást és azt, hogy tudtál vagy tudnod kellett volna róla (EUB C-80/11 és C-142/11, Mahagében és Dávid).

A „fiktív számla” a NAV-ellenőrzések egyik leggyakoribb megállapítása, és sokszor olyan cég is érintett, amely valóban megkapta az árut vagy a szolgáltatást. A kulcskérdés mindig az, hogy pontosan mit állít a NAV, és ehhez kinek mit kell bizonyítania.

Mi kell az áfalevonás jogszerű gyakorlásához?

Két feltétel. Tartalmi: a terméket vagy szolgáltatást adóköteles tevékenységed érdekében használod, és azt az adót vonod le, amelyet egy másik adóalany rád áthárított (Áfa tv. 120. § a)). Tárgyi: személyes rendelkezésedre áll a nevedre szóló, az ügylet teljesítését tanúsító számla (Áfa tv. 127. § (1) a)).

A számla tehát szükséges, de nem elégséges. Az EU Bírósága szerint a levonási jog anyagi jogi feltételei csak akkor teljesülnek, ha a számlán szereplő ügyletet ténylegesen teljesítették (C-270/24, Granulines Invest).

Milyen „fiktív számla” helyzetek vannak, és ki mit bizonyít?

A magyar bírói gyakorlat három helyzetet különböztet meg, és mindegyikben más a bizonyítás iránya.

Helyzet Mit kell vizsgálni? Bizonyítás
A gazdasági esemény meg sem történt csak azt, hogy az ügylet létrejött-e a NAV bizonyítja a teljesítés hiányát; tudattartalmat nem kell vizsgálni (Kfv.35735/2017/6., [39])
Megtörtént, de nem a számlán szereplő felek között a számlabefogadó tudattartalmát a NAV-nak objektív körülményekkel kell bizonyítania, hogy tudtál vagy tudnod kellett volna (Kfv.35442/2017/6.)
Megtörtént a felek között, de a láncban adócsalás volt az adócsalás tényét, majd a tudattartalmat a NAV-nak előbb a láncbeli adókijátszást kell bizonyítania (Kfv.35161/2024/6., [29], [33])

A Kúria 1/2025. (XII. 9.) KK véleménye megerősíti: meg nem történt gazdasági eseményről kiállított számla alapján áfalevonás nem gyakorolható, és ilyenkor a perben kizárólag az vizsgálandó, hogy az adóhatóság bizonyította-e, hogy az ügylet nem történt meg.

Mit jelent a „tudta vagy tudnia kellett volna” szabály?

Azt, hogy a levonási jog csak akkor tagadható meg tőled, ha objektív körülmények alapján bizonyított, hogy tudtad vagy tudnod kellett volna: az ügylettel a számlakibocsátó vagy a láncban korábban közreműködő szereplő adócsalásában veszel részt. Ezt a mércét az EU Bírósága a Kittel-ügyben (C-439/04 és C-440/04) alakította ki, és a magyar Mahagében és Dávid ügyben (C-80/11 és C-142/11) pontosította.

A Mahagében és Dávid ítélet két fontos dolgot mondott ki:

  • A bizonyítási teher a NAV-on van. Mivel a levonás megtagadása kivétel, az adóhatóságnak kell bizonyítania az objektív körülményeket.
  • Nem lehet objektív felelősséget telepíteni rád. A NAV nem tagadhatja meg a levonást pusztán azért, mert nem győződtél meg arról, hogy a számlakibocsátó adóalany-e, rendelkezik-e az áruval, képes-e szállítani, vagy teljesíti-e a bevallási és fizetési kötelezettségeit, ha nem volt tudomásod szabálytalanságra utaló körülményről.

A Tóth-ügyben (C-324/11) a Bíróság hozzátette: önmagában az, hogy nem ellenőrizted, a munkavégzés helyén dolgozók a számlakibocsátóval állnak-e jogviszonyban, nem objektív körülmény a tudattartalom bizonyítására.

Mit kell bizonyítania a NAV-nak, és mit neked?

A NAV-nak az Aquila-ítélet (C-512/21) szerint pontosan meg kell határoznia az adócsalás tényállási elemeit, bizonyítania kell a csalárd cselekményeket, és azt, hogy aktívan részt vettél, vagy tudtál, illetve tudnod kellett volna róla (36–37. pont). Vélelmekkel, a bizonyítási teher megfordításával ezt nem teheti (34. pont), és önmagában az sem elég, hogy a lánc tagjai ismerték egymást (44. pont). Az adóhatóság a magyar eljárásjog szerint is köteles a tényállást tisztázni és bizonyítani (Air. 99. § (1)).

Neked ugyanakkor nem elég hallgatni. Az Aquila-ítélet szerint elvárható tőled, hogy megtedd az észszerűen elvárható intézkedéseket, bár olyan összetett ellenőrzést nem várhatnak el, amilyet a NAV végezhet. A gyakorlatban a te érdeked bemutatni:

  1. A teljesítés tényét: szállítólevél, fuvarokmány, teljesítésigazolás, fotódokumentáció, építési napló, e-mailek.
  2. A partner kiválasztásának körülményeit: honnan ismerted, miért őt választottad, milyen referenciái voltak.
  3. Az elvárható ellenőrzéseket: cégkivonat, adószám-ellenőrzés, a NAV nyilvános adatbázisai, aláírási címpéldány.
  4. A piaci árat: ha az ár feltűnően eltér a piacitól, az csalásra utaló jel lehet.
  5. A kifizetést: bankszámlára utalt ellenérték, nem nagy összegű készpénz.

Mi a különbség a rendeltetésellenes joggyakorlás és a fiktív számla között?

A rendeltetésellenes joggyakorlás tilalma (Art. 1. §) és a valódi tartalom szerinti minősítés (Art. 2. §) olyan ügyletekre vonatkozik, amelyek megtörténtek, de céljuk az adótörvények megkerülése. Az EU Bírósága szerint (C-289/22, A.T.S. 2003) ehhez bizonyítani kell, hogy teljesen mesterséges, valós gazdasági tartalmat nélkülöző, elsődlegesen adóelőny megszerzését célzó megállapodásról van szó; önmagában a költségcsökkentő üzleti forma választása nem rendeltetésellenes. A Kúria 1/2025. KK véleménye ezt szándékos, célzatos magatartásként kezeli.

Milyen következményei vannak a fiktív számlának?

Adójogi oldalon az elvitatott áfa mellett adóbírság jár, amely hamis bizonylat felhasználásakor az adóhiány 200%-a (Art. 215. § (4)), és ilyenkor mérséklésnek nincs helye (Art. 219. § (3)). Büntetőjogi oldalon költségvetési csalás merülhet fel: aki a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vonatkozásában valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, alapesetben három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, a súlyosabb eseteket a hátrány nagysága minősíti (Btk. 396. § (1)). Annak büntetése, aki a vagyoni hátrányt a vádemelés előtt megtéríti, korlátlanul enyhíthető, kivéve bűnszövetségben, bűnszervezetben vagy különös visszaesőként való elkövetés esetén (Btk. 396. § (8)).

A gyakorlatban…

Dr. Bodó Gergely ügyvéd és okleveles adószakértő az adóeljárási és a költségvetési csalás miatti védelmi munkában is azt látja, hogy az ügyek legtöbbje a dokumentáción dől el. Tipikus hibák:

  • „Megvan a számla, nincs több dolgom.” A számla tárgyi feltétel, de a teljesítést is bizonyítani kell, ha a NAV vitatja.
  • Alvállalkozói lánc vakon. Építőiparban és munkaerő-kölcsönzésnél gyakori, hogy a számlakibocsátó mögött nincs saját dolgozó, eszköz. Ilyen jelek esetén fokozott körültekintés várható el.
  • Utólag gyártott iratok. Az ellenőrzés közben pótolt, visszadátumozott teljesítésigazolás rosszabb, mint a hiány, és a 200%-os bírság, illetve büntetőjogi kockázat felé tolja az ügyet.
  • A NAV bizonyítási hiányainak elengedése. Ha a NAV nem tárta fel a láncbeli adócsalást, de a teljesítést nem vitatja, a levonás megtagadása megalapozatlan lehet (Kfv.35161/2024/6., [29]). Ezt már a jegyzőkönyvre tett észrevételben ki kell mutatni.

Gyakori kérdések

Elveszítem az áfalevonást, ha a beszállítóm nem fizette be az áfát?

Önmagában nem. A NAV-nak objektív körülményekkel kell bizonyítania, hogy tudtál vagy tudnod kellett volna az adócsalásról (C-80/11 és C-142/11).

Kötelességem ellenőrizni, hogy a partnerem befizeti-e az adót?

Általános jelleggel nem. Csalásra utaló jelek esetén viszont fokozott körültekintés és észszerű intézkedések várhatók el tőled (C-512/21).

Mi a helyzet, ha a NAV szerint az ügylet meg sem történt?

Akkor a tudattartalmat nem kell vizsgálni, csak azt, hogy a NAV bizonyította-e a teljesítés hiányát (Kfv.35735/2017/6., [39]). Ilyenkor a teljesítést igazoló bizonyítékaid döntők.

Mennyi az adóbírság fiktív számla esetén?

Hamis bizonylat felhasználásakor az adóhiány 200%-a (Art. 215. § (4)), és nem mérsékelhető (Art. 219. § (3)).

Lehet-e büntetőeljárás a fiktív számlából?

Igen, költségvetési csalás miatt (Btk. 396. §). A vagyoni hátrány vádemelés előtti megtérítése esetén a büntetés korlátlanul enyhíthető (Btk. 396. § (8)).

Elég, ha a partner szerepel a cégjegyzékben és van adószáma?

Ez szükséges, de nem mindig elégséges. A teljesítést és a partner kiválasztásának körülményeit is érdemes dokumentálni.


Fiktív számla miatt vitatja a NAV az áfalevonásodat, vagy büntetőeljárás fenyeget? Dr. Bodó Gergely ügyvéd és okleveles adószakértő az adóellenőrzésben, a közigazgatási perben és a költségvetési csalás miatti büntetőeljárásban is képvisel. Részletek az adózási, adóeljárási és költségvetési csalás oldalunkon (díj: egyedi ajánlat). Olvasd el az agresszív adótervezésről és az adótartozásról, adóvégrehajtásról szóló cikkeinket is. Elérsz a +36 42 790 103 számon vagy a titkarsag@drbodo.hu címen.

Dr. Bodó Gergely ügyvéd, közgazdász, okleveles adószakértő · Nyíregyháza, Debrecen · 2026. november

Kérdésed van? Írd meg röviden!

Írd le pár mondatban, miben segíthetek, és 1 munkanapon belül jelentkezem.

Legutóbbi bejegyzések

Vitás válás: mi történik, ha nincs megegyezés?

Ha nincs megegyezés, a bíróság akkor bontja fel a házasságot, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott (Ptk. 4:21. § (1)). Ilyenkor a gyermek elhelyezéséről, a kapcsolattartásról és a gyermektartásról a bíróság dönt, kérelem nélkül is (Pp. 459. § (1)). A...

Szóvédjegy vagy ábrás védjegy? Melyiket válaszd

Ha csak egyet választasz, általában a szóvédjegy a jobb: a nevet bármilyen betűtípusban, színben és formában védi. Az ábrás védjegy a konkrét grafikai megjelenést védi, ezért egy logócserénél gyengülhet. Erős, hosszú távú márkánál mindkettő indokolt, de az két külön...