Adótartozás és adóvégrehajtás – A behajthatatlan adótartozás még behajtható?

A behajthatatlan adótartozás még behajtható?

A kérdésre a válasz nem, ugyanis az adóhatóság által az adós tartozásának behajthatatlannak minősítése nem jelenti azt, hogy az a későbbiekben nem lenne behajtható. Előfordulhat, hogy az adósnak az adótartozás behajtásakor nincs végrehajtható vagyonja, ezért az adóhatóság az adós tartozását behajthatatlannak minősíti. Ez azonban csupán ideiglenes, addig tart, amíg a tartozás végrehajthatóvá nem válik, de legkésőbb a végrehajtáshoz való jog elévüléséig. Ha az adós az elévülési időn belül vagyonra tesz szert, ami lehet jövedelem, pénzügyi intézetnél kezelt összeg, ingó vagy ingatlan vagyon, az adóhatóság a tartozást ismét végrehajthatónak minősíti és az végrehajthatóvá válik.

Kis összegű tartozás

Az adóhatóság által foganosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 21. §-a ír a kisösszegű tartozásokról, a törvény szerint ezek ugyanis bizonyos esetekben behajthatatlannak minősülnek a hatóságok terheinek csökkentése érdekében. Kisösszegű tartozásnak minősülnek a 10 ezer forintot meghaladó, de a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított értékhatárt meg nem haladó követelések. Ezek behajtása az átvezetésen kívül kizárólag hatósági átutalási megbízással és jövedelemtiltással foganosítható. A kisösszegű tartozás behajtásának eredménytelensége esetén a tartozást ideiglenesen behajthatatlannak minősíthetik, és a tartozás végrehajthatóvá válásáig, illetve a végrehajtáshoz való jog elévüléséig ezen a jogcímen tartják nyilván.

Végrehajtó vagy behajtó? A kettő nem ugyanaz!

Korábbi bejegyzésünkben már érintettük a témát, ami különösen informatív, mivel sokan keverik a végrehajtó és a behajtót fogalmakat. A behajtók a végrehajtókkal ellentétben nem közhatalmi személyek, megbízókhoz köthetők, nem hivatalos személyek. Az adótartozás jogszerűségének vizsgálata nem feladatuk; a behajtás számukra szolgáltatás, amit ellenérték fejében vállalnak megbízóik részére. A végrehajtók már hivatalos személyek, az igazságszolgáltatást képviselik, bírói határozatok érvényre jutását támogatják, járandóságukat pedig fixen, rendelet határozza meg.

Az adóvégrehajtás elévülése

Fontos változások történtek a tavalyi évben az adóvégrehajtás elévülése kapcsán. 2018-tól kezdődően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) már nemcsak az általa nyilvántartott adók és járulékok vonatkozásában folytat végrehajtást, hanem külső megrendelésekre jogszabályi rendelkezés alapján is. Ide tartoznak:

• Az adók módjára behajtandó köztartások végrehajtása
• Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény alapján az egyéb tartozások behajtása
• Valamint a meghatározott cselekmények behajtása

De hogyan is alakul az adóvégrehajtás elévülése? A végrehajtáshoz való jog az esedékesség naptári évének az utolsón napjától számított 4 év elteltével évül el. Ez azonban 6 hónappal meghosszabbodhat, ha az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganosít.

A fent említett 4 év sok esetben még több évre ugorhat, hiszen előfordulhat, hogy az elévülési idő nyugszik, illetve megszakad; ezek eltérően befolyásolják az adóvégrehajtás elévülése idejét. Ha az adóvégrehajtás elévülése nyugszik, például az adóvégrehajtás felfüggesztése esetén – a nyugvás ideje nem számít bele az elévülési időbe, így annak idejével az elévülési idő meghosszabbodik. Az elévülési idő megszakadásakor az adós nem számíthat arra, hogy tartozása hamarosan elévül, így az adóvégrehajtás nem történik meg. Ugyanis amennyiben az elévülés megszakad, például azért mert az adós ellen felszámolást indítottak, az elévülési idő újból megkezdődik, ebben az esetben a felszámolási eljárás befejezéséről hozott jogerős döntést követő napon.

Lényeges még hangsúlyozni, hogy abban a speciális esetben, amikor az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganosít, tehát végrehajtás indul jövedelemre, fizetési számlára, ingó- és ingatlan tulajdonra, az elévülés nem meghosszabbodik a fent már említett 6 hónappal, hanem megszakítja azt. Ez a rendelkezés vonatkozik még a meghatározott cselekmény végrehajtására, valamint a hallgatói hitelszerződés alapján fennálló tartozás, a diákhitel végrehajtására is.

Jogorvoslati lehetőségek adóvégrehajtás és adóvégrehajtás elévülése esetén

Adótartozása van, de nincs tisztában jogorvoslati lehetőségeivel? Akkor ezek a sorok Önnek szólnak! A végrehajtásban ugyan már jogerős döntéseken alapuló kötelezettségek behajtása történik, így a jogorvoslati lehetőségek korlátozottak, de bizonyos alapeljárások biztosítottak az adósok számára. Nézzük ezeket!

Végrehajtási kifogás

Végrehajtási kifogás során a 15 napos határidővel kell számolnunk, ugyanis a végrehajtási eljárás során az adóhatóság, illetve az önálló bírósági végrehajtó törvénysértő intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen az adós, a behajtást kérő, a behajtást kérő hatóság, illetve az, akinek a végrehajtás jogát vagy jogos érdekét sérti – a sérelmezett intézkedés vagy annak elmaradásának tudomására jutásától számított 15 napon belül –terjeszthet elő végrehajtási kifogást a végrehajtást foganosító elsőfokú adóhatóságnál. A végrehajtási kifogást a végrehajtást végző adóhatóság felettes szerve bírálja el 15 napon belül, a végzés ellen fellebbezésnek van helye, amit a NAV vezetője bírál el.

Fellebbezés

Ahogy írtuk, fellebbezésre újabb 15 nap áll rendelkezésre, az elbírálás pedig ebben az esetben 30 napon belül történik meg. Önálló fellebbezésre a következők ellen van lehetősége az adósnak a NAV rendelkezései alapján:

• Az adóhatóság végrehajtási eljárása során az Avt. törvény vagy a Vht. alapján hozott,
• A végrehajtási kifogás előterjesztési határidejének elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelmet elutasító,
• A végrehajtási kifogást visszautasító és
• A végrehajtási kifogást elbíráló végzés ellen.

Igényper

Az igényper a végrehajtási eljárás során lefoglalt vagyontárgyakkal kapcsolatos igények tisztázását szolgálja. Igénypert az indíthat, akinek a lefoglalt vagyontárgyon tulajdonjoga van, vagy valamilyen más jog alapján tart rá igényt. Ilyen lehet a haszonélvezeti jog, de a haszonélvező ingatlan-igénypert nem indíthat, csak más vagyontárgyra vonatkozóan.

A végrehajtási eljárás és a végrehajtási cselekmény

Cikkünk végén foglaljuk össze, hogy az adóhatóság milyen úton foganosíthatja az adótartozás behajtása iránti igényét.

Átvezetés akkor történhet, ha az adósnak a terhelő tartozása mellett túlfizetése is van, ebből pedig az adóhatóság elszámolhatja az adótartozás összegét.

A tartozás behajtása történhet hatósági átutalási megbízással, amit azt jelenti, hogy a pénzügyi intézmény által kezelt összegre – a bankszámlával rendelkező adósok esetében – a hatóság átutalási megbízást indít meg.

A munkabérből vagy nyugdíjból is történhet a levonás, ezt végrehajtói letiltásnak nevezzük. Ilyenkor az adós munkáltatója a munkabérből levonja a letiltásban szereplő összeget, és azt elutalja a végrehajtói letéti számlára. A teljes munkabér természetesen nem levonható, az összeg legfeljebb 33 %-a, kivételes esetekben 50%-a kerülhet a végrehajtói letéti számlára.

A fentiek sikertelensége esetén kerülhet sor ingófoglalásra, amit helyszíni eljárás előzhet meg, amikor is a végrehajtó átvizsgálja, megtekinti az adós ingó vagyontárgyait és ingatlanjait. Az adóhatóság lefoglalhatja az adós gépjárművét is. Amit nem foglalhat le a hatóság, azok a romlandó dolgok, amelyeknek a fogyaszthatósági, minőségmegőrzési vagy felhasználhatósági ideje lejárt, így azok tovább értékesítése lehetetlen. Az értékbecslőknek a végrehajtási eljárás során ekkor van nagy szerepe, sok esetben szakértőt rendelhetnek ki.

Végezetül még említsük meg a fedezet cserét, melynek lényege, hogy az adóhatóság az adós méltánylást érdemlő körülményére tekintettel előterjesztett kérelemre, a lefoglalt ingó vagyontárgyat feloldja a foglalás alól, ha az adós olyan ingó vagy ingatlan vagyontárgyat ajánl fel a tartozás fedezeteként, ami a kért vagyontárgy piaci értékét eléri vagy akár meg is haladja.

Adóvégrehajtás során kiemelkedően fontos, hogy mindig időben cselekedjünk! Itt már nincs idő tétovázásra. Számos lehetőség van még a végrehajtási eljárásban is a kedvezőbb eredmény elérésére vagy a folyamat megakasztására, hogy időt nyerjen az ügyfél, de ehhez szükséges az adóhivatallal folytatott megfelelő kapcsolattartás. Ha jogi képviseletre van szüksége adóvégrehajtás során, keressen minket elérhetőségeinken!