Ha egy vállalkozás vagy szerződő hatóság késve fizeti ki egy másik vállalkozás számláját, a jogosultnak 40 eurónak megfelelő forintösszeg jár behajtási költségátalányként, a késedelem kezdőnapján érvényes MNB-középárfolyamon (2016. évi IX. tv. 3. § (1)). A késedelemtől számított egy éven belül kell követelni, ez jogvesztő határidő (3. § (2)). Szerződésben nem zárható ki.
A 40 euró elsőre jelentéktelennek tűnik. Ha viszont egy partner rendszeresen késik, és évente húsz-harminc számlát fizet későn, már komoly összegről beszélünk. Ráadásul a késedelmi kamattal együtt kérve sokszor ez az, ami fizetésre bírja a lassú partnert.
Mikor jár a 40 eurós behajtási költségátalány?
Akkor jár, ha kereskedelmi ügyletből eredő fizetési kötelezettséget késve teljesítenek, és mindkét fél vállalkozás, vagy az egyik fél szerződő hatóság (2016. évi IX. tv. 1. §, 3. § (1)). Kereskedelmi ügylet az, amelynek tárgya fizetés ellenében áruk adásvétele vagy szolgáltatásnyújtás (2. § 1. pont).
| Helyzet | Jár-e a 40 euró? |
|---|---|
| Kft. késve fizeti egy másik kft. számláját | Igen |
| Egyéni vállalkozó késve fizet egy cégnek (vállalkozásként) | Igen, a vállalkozás fogalma egyetlen személy által végzett tevékenységre is kiterjed (2. § 3. pont) |
| Önkormányzat vagy más ajánlatkérő késve fizet egy beszállítónak | Igen, szerződő hatóságként (2. § 2. pont) |
| Magánszemély fogyasztó késve fizeti a webshop számláját | Nem, ez nem vállalkozások közötti ügylet |
| Kártérítés vagy kötbér késedelmes megfizetése | Jellemzően nem, mert nem áru vagy szolgáltatás ellenértéke |
A kötelezett csak akkor mentesül, ha a késedelmét kimenti (3. § (3)). Ez a gyakorlatban ritka: a „nem volt pénzünk” vagy „a vevőnk sem fizetett” nem kimentés.
Mennyi pontosan a behajtási költségátalány forintban?
A 40 eurót a késedelem kezdőnapján érvényes MNB hivatalos deviza-középárfolyamon kell forintra átszámítani (3. § (1)). Ha például ezen a napon 400 forint egy euró, a költségátalány 16 000 forint. Mivel minden számlának más a lejárata, az árfolyamot számlánként, a saját késedelmi kezdőnapjára érdemes megnézni.
Ha a szerződés ennél kisebb összeget ír, vagy kizárja a költségátalányt, az a kikötés semmis (3. § (5)). A 40 euró tehát egy minimum, amit a szerződés nem írhat felül a jogosult hátrányára.
Meddig követelheted a 40 eurót?
A késedelem bekövetkezésétől számított egy éven belül, és ez jogvesztő határidő (3. § (2)). Ez azt jelenti, hogy egy év után nem csak bíróság előtt nem érvényesítheted, hanem az igény megszűnik. Ebben különbözik a számla tőkéjétől, amely öt év alatt évül el (Ptk. 6:22. § (1)), és az elévülés megszakítható.
A törvény az esedékességet is rendezi: ha az adós önként fizet, akkor annak időpontja, ha nem, akkor a teljesítésre való első felszólítás időpontja a költségátalány esedékessége (3. § (2)).
Hogyan kérd a behajtási költségátalányt? (lépésről lépésre)
- Gyűjtsd össze a késve fizetett vagy ki nem fizetett számlákat az elmúlt egy évből, lejárati dátummal.
- Számold ki számlánként a 40 eurót a késedelem kezdőnapi MNB-középárfolyamon.
- Számold ki a késedelmi kamatot is (lásd lent).
- Küldj írásbeli felszólítást, amelyben a tőkét, a kamatot és a költségátalányt tételesen, jogszabályhellyel feltünteted. Ez egyben az első felszólítás, tehát a költségátalány esedékessége is.
- Ha nem fizet, a költségátalányt a tőkével együtt fizetési meghagyásban érvényesítheted. Erről itt írtunk: fizetési meghagyás.
Azoknál a számláknál, amelyeket a partner késve, de már kifizetett, a költségátalány az önkéntes teljesítés napján vált esedékessé, és a késedelemtől számított egy éven belül még követelheted.
Mennyi a késedelmi kamat vállalkozások között 2026-ban?
Vállalkozások közötti szerződésben a késedelmi kamat a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat plusz 8 százalékpont (Ptk. 6:155. § (1)). 2026. július 1-jén az alapkamat 6,00% volt, ezért 2026 második félévében a B2B késedelmi kamat 14,00%. (Az MNB azóta 5,50%-ra csökkentette az alapkamatot, de a félévre a félév első napi mérték számít.) 2027 első félévére az akkor, január 1-jén érvényes alapkamat lesz az irányadó.
Nem vállalkozások közötti pénztartozásnál, például magánszemély adósnál, a késedelmi kamat a félév első napján érvényes alapkamattal azonos (Ptk. 6:48. § (1)).
Példa: egy 1 000 000 forintos számlát a partner 60 nap késéssel fizet, a késedelem 2026 második félévére esik. Késedelmi kamat: 1 000 000 × 14% × 60/365 ≈ 23 000 forint, plusz a 40 euró (400 Ft/euró árfolyammal 16 000 forint). Összesen mintegy 39 000 forint, amit a legtöbb cég egyszerűen elenged.
A késedelmi kamatot kizáró szerződési feltétel vállalkozások között semmis, kivéve, ha a késedelemre kötbér jár (Ptk. 6:155. § (4)). A jogosult hátrányára egyoldalúan és indokolatlanul eltérő kamatkikötést pedig tisztességtelenként megtámadhatod (Ptk. 6:155. § (3)).
Kiváltja-e a 40 euró a többi behajtási költséget?
Nem. A költségátalány megfizetése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól, vagyis a késedelmi kamat és a kártérítés ettől függetlenül jár; a kártérítésbe viszont a 40 euró beszámít (2016. évi IX. tv. 3. § (4)). Ha tehát az ügyvédi és eljárási költséged ennél magasabb, a különbözetet kártérítésként vagy perköltségként érvényesítheted.
A gyakorlatban…
A gyakorlatban azt látjuk, hogy a cégek nagy része tud a 40 euróról, mégsem kéri, mert „nem akarja elrontani a viszonyt”. Dr. Bodó Gergely ügyvéd tapasztalata szerint a helyzet éppen fordított: a rendszeresen késő partner annál fegyelmezettebb lesz, minél következetesebben számlázod ki neki a késedelem árát. Három tipikus hiba:
- Csak a perben jut eszébe valakinek, amikor a számlák egy része már több mint egy éve késett, így arra a költségátalány elveszett.
- Egy összegben kéri a 40 eurót tíz késedelmes számlára. Mivel a törvény az egyes fizetési kötelezettségek késedelméhez köti, a bevett értelmezés szerint számlánként jár.
- A szerződés kizárja, és a cég ezt elfogadja. Ez a kikötés semmis, nem kell tiszteletben tartani.
Érdemes a könyvelővel olyan rendszert kialakítani, amely negyedévente kigyűjti a késve fizetett számlákat, így az egyéves határidő nem csúszik ki.
Gyakori kérdések a behajtási költségátalányról
Fogyasztótól is kérhetek 40 eurót?
Nem. A 2016. évi IX. törvény csak vállalkozások, illetve vállalkozás és szerződő hatóság közötti kereskedelmi ügyletekre vonatkozik.
Egy napos késésnél is jár?
Igen. A törvény nem köt minimumot a késedelem hosszához, a késedelem ténye elég, ha a kötelezett nem menti ki magát.
Ha a partner már kifizette a számlát, utólag kérhetem a 40 eurót?
Igen, a késedelemtől számított egy éven belül. Ilyenkor az esedékesség az önkéntes teljesítés időpontja.
Kizárhatja a szerződés a behajtási költségátalányt?
Nem. A kizáró vagy 40 eurónál kevesebbet megállapító kikötés semmis (2016. évi IX. tv. 3. § (5)).
A 40 euró a kamaton felül jár?
Igen. A költségátalány a késedelmi kamattól függetlenül jár; csak a kártérítésbe számít be.
Hogyan kell a 40 eurót forintra átszámolni?
A késedelem kezdőnapján érvényes MNB hivatalos deviza-középárfolyamon, számlánként külön.
Késve fizetnek a partnereid, vagy már egyáltalán nem fizetnek? A követeléskezelés díja 195 000 Ft + áfa fix díj és egyedi sikerdíj, bármilyen összegű követelésre, országosan; a felszólításban a kamatot és a költségátalányt is tételesen érvényesítjük. A teljes folyamatot a Követeléskezelés Kisokos foglalja össze, az ingyenes követelés-csekk pedig megmutatja, mit lehet kihozni a te ügyedből. Elérsz a +36 42 790 103 számon vagy a titkarsag@drbodo.hu címen.
Dr. Bodó Gergely ügyvéd, közgazdász, okleveles adószakértő · Nyíregyháza, Debrecen · 2026. november
Kérdésed van? Írd meg röviden!
Írd le pár mondatban, miben segíthetek, és 1 munkanapon belül jelentkezem.
