IP-adóoptimalizálás: jogdíj, know-how, védjegy a cégben

nov 14, 2026 | Egyéb

A társasági adóban a jogdíjból származó nyereség 50%-a levonható az adóalapból, legfeljebb az adózás előtti nyereség feléig (Tao. 7. § (1) s), (14)). Jogdíjnak azonban csak a szabadalom, használati minta, növényfajta-oltalom, kiegészítő oltalmi tanúsítvány, topográfia és szerzői jogvédett szoftver hasznosítása számít (Tao. 4. § 20. pont): a védjegy és a know-how nem.

Az „IP-adóoptimalizálás” kifejezést sokan úgy értik, hogy a cégnév vagy a logó bármilyen licencdíja automatikusan adóelőnyt hoz. Ez nem így van. Okleveles adószakértőként és évente 250+ védjegyügyet intéző ügyvédként Dr. Bodó Gergely mindkét oldalt látja: mi védhető jogilag, és abból mi hoz valóban adókedvezményt.

Mit tekint jogdíjnak a társasági adótörvény?

A Tao. 4. § 20. pontja szerint jogdíj

  • a szabadalom, a használatiminta-oltalom, a növényfajta-oltalom, a kiegészítő oltalmi tanúsítvány, a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma és a szerzői jogi védelemben részesülő szoftver hasznosítási, felhasználási engedélyéből, valamint a ritka betegségek gyógyszerévé minősítésből származó eredmény,
  • e kizárólagos jogok értékesítéséből, apportálásából származó eredmény, és
  • a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás eredményének az e jogok értékéhez kapcsolódó hányada.

A felsorolás zárt. A védjegy, a know-how, a domain, a formatervezési minta és a nem szoftver jellegű szerzői mű (például egy könyv vagy egy fotó) nincs benne.

Szellemi tulajdon Tao. jogdíjkedvezmény (50%) Jogszabályhely
Szabadalom, használati minta igen Tao. 4. § 20. a)
Szerzői jogvédett szoftver igen Tao. 4. § 20. a)
Növényfajta-oltalom, SPC, topográfia igen Tao. 4. § 20. a)
Védjegy nem nincs a felsorolásban
Know-how, üzleti titok nem nincs a felsorolásban
Formatervezési minta nem nincs a felsorolásban

Mennyit lehet megtakarítani a jogdíjkedvezménnyel?

A jogdíjból származó nyereség 50%-a csökkenti az adózás előtti eredményt, de a levont összeg nem haladhatja meg az adózás előtti nyereség 50%-át (Tao. 7. § (1) s), (14)). A kedvezmény választható.

Egyszerűsített példa: ha egy kft. jogdíjból származó nyeresége 20 millió forint, teljes adózás előtti nyeresége 30 millió forint, akkor 10 millió forinttal csökkentheti az adóalapját (a 15 milliós felső határ alatt). A 9%-os társasági adókulccsal (Tao. 19. §) ez 900 000 forint adómegtakarítás.

Ha a jogot kapcsolt vállalkozástól megrendelt kutatás-fejlesztéssel vagy kapcsolt féltől vásárolt joggal szerezted, a kedvezmény csak a jószág kifejlesztésének K+F közvetlen költségein alapuló, a törvényben meghatározott arány (úgynevezett módosított nexus-arány) szerint vehető igénybe, a költségeket szokásos piaci áron figyelembe véve, és ezt az arányt dokumentációval kell alátámasztani (Tao. 7. § (22), (25)).

Mi a bejelentett immateriális jószág, és miért fontos a 60 nap?

Ha a jogdíjra jogosító immateriális jószágot a megszerzést, előállítást követő 60 napon belül bejelented a NAV-nak, „bejelentett immateriális jószág” lesz (Tao. 4. § 5a. pont). Ennek értékesítéséből vagy apportjából származó nyereség teljes egészében csökkenti az adózás előtti eredményt, ha legalább egy évig folyamatosan az eszközeid között tartottad (Tao. 7. § (1) e)). Bejelentés nélkül a nyereség csak lekötött tartalékba helyezve csökkenti az adóalapot, külön feltételekkel (Tao. 7. § (1) c)).

A 60 napot sokan elmulasztják, mert a jog megszerzésekor még nem gondolnak az évekkel későbbi eladásra. Ez utólag nem pótolható.

Milyen más IP-hez kötődő kedvezmény van?

  • Saját K+F közvetlen költsége: a saját tevékenységi körben végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés közvetlen költsége csökkenti az adózás előtti eredményt (Tao. 7. § (1) t)). Belföldi féltől vásárolt K+F-szolgáltatásra ez nem vonatkozik.
  • Fejlesztési tartalék: az eredménytartalékból lekötött tartalékba helyezett összeg, legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség, csökkenti az adóalapot (Tao. 7. § (1) f)). A tartalékot a lekötést követő négy adóévben beruházásra kell feloldani, különben az adót késedelmi pótlékkal meg kell fizetni (Tao. 7. § (15)). Ez a kedvezmény beruházásokhoz kötődik, IP-szerzésre önmagában nem tervezhető.

Akkor mit ér a védjegy és a know-how adózási szempontból?

Közvetlen tao-kedvezményt nem hoz, de jogszerű szerkezetben más módon értéket teremt:

  1. Elkülönítés és vagyonvédelem. Ha a védjegy egy külön, alacsony kockázatú cégnél van, a működő cég felelősségi kockázatai nem érintik a márkát.
  2. Licencdíj mint költség. A védjegy vagy know-how használatáért fizetett, piaci mértékű licencdíj a vállalkozás érdekében felmerült költség lehet.
  3. Értékesíthetőség. Egy lajstromozott védjegy önállóan értékesíthető, apportálható, ami cégeladásnál vagy befektetőbevonásnál számít.

A kulcs a szokásos piaci ár: kapcsolt vállalkozások között, ha a licencdíj eltér a piacitól, az adózás előtti eredményt a különbözettel módosítani kell (Tao. 18. § (1)). A piaci ár meghatározására a törvény hat módszert ismer, az összehasonlító árak módszerétől a nyereségmegosztásos módszerig (Tao. 18. § (2)).

Hol a határ a jogszerű és az agresszív adótervezés között?

Az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni; nem rendeltetésszerű az a szerződés, amelynek célja az adótörvények megkerülése (Art. 1. §). A NAV az ügyletet valódi tartalma szerint minősíti (Art. 2. §), és ha az adóalap így nem állapítható meg, becsléssel állapítja meg az adót (Art. 5. §).

Az EU Bírósága szerint nem rendeltetésellenes önmagában, ha a vállalkozás a költségeit csökkentő formát választ; ehhez teljesen mesterséges, valós gazdasági tartalmat nélkülöző, elsődlegesen adóelőnyt célzó konstrukciót kell bizonyítani (C-289/22, A.T.S. 2003). A jogszerű IP-struktúra ismérvei:

  • a jog valóban létezik és lajstromozott (vagy szoftvernél dokumentáltan szerzői mű),
  • a jogosult cég valódi döntéseket hoz a jog fejlesztéséről, védelméről,
  • a licencdíj piaci, és szokásos piaci ár dokumentáció támasztja alá,
  • a szerződéseket ténylegesen teljesítik, a díjat ténylegesen kifizetik.

A gyakorlatban…

Dr. Bodó Gergely ügyvéd és okleveles adószakértő tapasztalata szerint a legtöbb IP-adózási probléma nem a jogszabály ismeretén, hanem a kivitelezésen bukik el:

  • Védjegyre épített „jogdíjkedvezmény”. Gyakori tévhit, hogy a logó licencdíja után 50%-os kedvezmény jár. Nem jár (Tao. 4. § 20. pont).
  • Lajstrom nélküli jog. A cég „szellemi tulajdonként” számláz egy nem védett nevet vagy egy le nem írt know-how-t. Ilyenkor kérdéses, mit licencel valójában.
  • Kerek, indokolatlan díjak. A licencdíj az árbevétel valamekkora kerek százaléka, összehasonlító elemzés nélkül.
  • Elmaradt 60 napos bejelentés. Szabadalom vagy szoftver megszerzése után senki nem jelenti be, és évekkel később az értékesítéskor a teljes nyereségmentesség elveszik.

Gyakori kérdések

Jár tao-kedvezmény a védjegy licencdíja után?

Nem. A Tao. jogdíjfogalma (4. § 20. pont) a védjegyet nem tartalmazza, így a 50%-os jogdíjkedvezmény erre nem vehető igénybe.

Szoftverre jár a jogdíjkedvezmény?

Igen, ha a szoftver szerzői jogi védelemben részesül, és annak felhasználási engedélyéből vagy értékesítéséből származik az eredmény (Tao. 4. § 20. pont).

Mekkora a jogdíjkedvezmény felső határa?

Az adózás előtti eredmény csökkentése legfeljebb az adózás előtti nyereség 50%-a lehet (Tao. 7. § (14)).

Mit jelent a 60 napos bejelentés?

A jogdíjra jogosító immateriális jószágot a szerzést követő 60 napon belül be kell jelenteni a NAV-nak, hogy a későbbi értékesítés nyeresége adómentes lehessen (Tao. 4. § 5a. pont, 7. § (1) e)).

Lehet a know-how-t licencelni a saját cégemnek?

Lehet, de tao-jogdíjkedvezmény nem jár rá, és a díjnak piaci mértékűnek, a know-how-nak pedig valósnak és dokumentáltnak kell lennie (Tao. 18. §; Art. 1–2. §).

Agresszív adótervezés-e, ha a védjegyet külön cégbe teszem?

Önmagában nem, ha valós üzleti oka van, és a díjak piaciak. Ha kizárólag adóelőnyt szolgál, valós gazdasági tartalom nélkül, a NAV a valódi tartalom szerint minősíthet (Art. 1–2. §).


Szellemi tulajdont szeretnél jogszerűen, adózási szempontból is jól felépíteni? Dr. Bodó Gergely ügyvéd és okleveles adószakértő a védjegybejelentéstől a licencszerződésen át a tao-szempontú átvilágításig segít. Az IP-adótervezésről az adózási oldalunkon kérhetsz egyedi ajánlatot. A magyar védjegybejelentés ügyvédi díja Alapcsomagban 149 000 Ft + áfa, Prémium csomagban 195 000 Ft + áfa (a hivatali díj külön), a teljes márkavédelemhez pedig nézd meg a komplex brandvédelmet. A határokról bővebben az agresszív adótervezés cikkünkben olvashatsz. Elérsz a +36 42 790 103 számon vagy a titkarsag@drbodo.hu címen.

Dr. Bodó Gergely ügyvéd, közgazdász, okleveles adószakértő · Nyíregyháza, Debrecen · 2026. november

Kérdésed van? Írd meg röviden!

Írd le pár mondatban, miben segíthetek, és 1 munkanapon belül jelentkezem.

Legutóbbi bejegyzések

Vitás válás: mi történik, ha nincs megegyezés?

Ha nincs megegyezés, a bíróság akkor bontja fel a házasságot, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott (Ptk. 4:21. § (1)). Ilyenkor a gyermek elhelyezéséről, a kapcsolattartásról és a gyermektartásról a bíróság dönt, kérelem nélkül is (Pp. 459. § (1)). A...

Szóvédjegy vagy ábrás védjegy? Melyiket válaszd

Ha csak egyet választasz, általában a szóvédjegy a jobb: a nevet bármilyen betűtípusban, színben és formában védi. Az ábrás védjegy a konkrét grafikai megjelenést védi, ezért egy logócserénél gyengülhet. Erős, hosszú távú márkánál mindkettő indokolt, de az két külön...