Osztatlan közös tulajdon: mit jelent, hogyan használjátok, és hogyan lehet megszüntetni?

aug 25, 2022 | Ingatlan ügyek

Osztatlan közös tulajdonról akkor beszélünk, ha egy ingatlan több személy tulajdonában áll, mindegyikük meghatározott hányaddal (pl. ½, ⅓), de a hányadok nincsenek fizikailag elkülönítve. Minden tulajdonostárs az egész ingatlant használhatja, a hasznok és a terhek a hányadok arányában oszlanak meg, és a közösség megszüntetését bármelyik tulajdonostárs bármikor kérheti.

Ez a cikk megmutatja, mire figyelj, ha osztatlan közös tulajdonban élsz, ilyen ingatlant örököltél, vagy éppen ilyet vennél.

Mit jelent pontosan az osztatlan közös tulajdon?

Az ingatlan-nyilvántartás (tulajdoni lap) szerint az ingatlannak több tulajdonosa van, mindegyiknek a saját tulajdoni hányadával. A tulajdonosok száma nincs korlátozva, a hányadok nem kell, hogy egyenlők legyenek – előfordul, hogy valakinek csak 1/100-ada van. A szabályokat a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény, Ptk.) 5:73. és következő §-ai tartalmazzák.

A lényeg: nincs „az én szobám” és „a te szobád” a tulajdoni lapon. Hogy ki melyik részt használja, az megállapodás kérdése, nem tulajdoné. Ebben különbözik a társasháztól, ahol minden lakás külön albetét, saját tulajdoni lappal.

Hogyan jön létre osztatlan közös tulajdon?

  • Öröklés: a leggyakoribb eset. Több örökös örököl egy ingatlant, mindegyikük a saját hányadában.
  • Házastársak, élettársak közös szerzése: a közösen vett lakás jellemzően fele-fele arányban kerül a nevükre.
  • Közös vásárlás: rokonok, barátok, befektetők együtt vesznek ingatlant.
  • Ikerház, osztatlan telken több lakóépület: gyakori, hogy két család egy helyrajzi számon, osztatlan közös tulajdonban él.

Ki mit használhat, és ki fizeti a költségeket?

Főszabály szerint minden tulajdonostárs jogosult az egész ingatlan birtoklására és használatára, de csak úgy, hogy ezzel a többiek jogát ne sértse. A hasznok (pl. bérleti díj) és a terhek (adók, közös költség, karbantartás) a tulajdoni hányadok arányában oszlanak meg.

Ami több tulajdonostárs hozzájárulását igényli:

  • rendes gazdálkodás körébe tartozó döntések: többségi döntés (a hányadok szerint számolva);
  • rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás, például felújítás, bővítés, építkezés, jelzálog: minden tulajdonostárs hozzájárulása szükséges (Ptk. 5:78. § (2) a)).

Ha valaki egyedül, a többiek hozzájárulása nélkül építkezik, a többiek az eredeti állapot helyreállítását vagy elszámolást követelhetnek. Az ilyen vita évekig elhúzódhat.

Mire jó a használati megállapodás, és mit írj bele?

A használati megállapodás (használati megosztás) rögzíti, ki melyik részt használja kizárólagosan, és mi marad közös. Ikerháznál, osztatlan telken, örökölt családi háznál szinte kötelező.

Mit tartalmazzon:

  1. a kizárólagos használatú részek pontos leírását, vázrajzzal (helyiségek, kertrész, parkoló);
  2. a közös használatú részeket (bejárat, udvar, közműaknák);
  3. a költségek megosztását (közmű, biztosítás, karbantartás, felújítás) – ha a hányadoktól eltérően osztjátok meg, azt is;
  4. a mérőórák helyzetét, és azt, hogy ki kinek mennyit térít;
  5. hogy mi történik eladás esetén: a vevőre is kötelező-e a megállapodás.

Fontos: a megállapodás alapvetően a megkötő felek között hatályos. Ahhoz, hogy egy új tulajdonostárssal (vevővel, örökössel) szemben is érvényesíthető legyen, ügyvéd által ellenjegyzett okiratba kell foglalni, és a használati jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni (179/2023. (V. 15.) Korm. r. 49. §). Termőföldre ez nem alkalmazható — ott a használati megosztás a földhasználati nyilvántartásba kerül. Ezt sokan kihagyják, és a vevő aztán nem érzi magára kötelezőnek a „régi megállapodást”.

Eladhatod a saját hányadodat a többiek beleegyezése nélkül?

Igen. A saját tulajdoni hányadoddal szabadon rendelkezhetsz: eladhatod, elajándékozhatod, megterhelheted. Harmadik személynek történő eladásnál azonban a tulajdonostársakat elővásárlási jog illeti meg (Ptk. 5:81. § (1)).

A gyakorlatban ez így működik:

  • Ha kapsz egy vételi ajánlatot egy kívülállótól, azt teljes tartalmában közölnöd kell a tulajdonostársakkal.
  • Ők nyilatkozhatnak, hogy ugyanazokkal a feltételekkel megveszik-e. Ha igen, a szerződés velük jön létre.
  • Ha a közlés elmarad, a tulajdonostárs a szerződés vele szembeni hatálytalanságát kérheti, és beléphet a vevő helyébe.

Az elővásárlási jog általános szabályait a Ptk. 6:221–6:226. §-ai tartalmazzák. Ajándékozásnál és a tulajdonostársak egymás közötti eladásánál nincs elővásárlás – de a színlelt ajándékozás, amely valójában adásvétel, semmis lehet.

Hogyan szüntethető meg az osztatlan közös tulajdon?

A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs bármikor követelheti. Ez az igény nem évül el, és az erről való előzetes lemondás főszabály szerint semmis. Kivétel lehet, ha méltányolható okból (pl. kiskorú gyermek lakhatása) a megszüntetés éppen most nem kérhető.

Megállapodással a felek szabadon választhatnak módot. Bírósági úton a törvény szerinti sorrend főszabály szerint (Ptk. 5:84. § (1)–(2)):

  1. Természetbeni megosztás: ha az ingatlan fizikailag megosztható, és az építésügyi szabályok engedik (telekmegosztás, társasházzá alakítás). Házaknál ez sokszor nem kivitelezhető.
  2. Megváltás: a bíróság az ingatlant egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adja, akik a többieknek kifizetik a hányaduk forgalmi értékét. Feltétel, hogy a megváltó fizetni tudjon (a bíróság a fedezet letétbe helyezését kérheti), és lakott ingatlannál a bentlakás körülményei is számítanak.
  3. Értékesítés: ha a fenti két mód nem lehetséges, az ingatlant értékesítik (jellemzően árverésen), és a vételárat a hányadok arányában osztják fel. Az árverés szinte mindig a forgalmi érték alatt hoz.

Társasházzá alakítás: ha az épületben önálló lakások vannak (pl. két- vagy négylakásos ház), a közösség társasházzá alakítással is megszüntethető: minden lakás külön tulajdoni lapot kap. Ez a legtisztább hosszú távú megoldás.

Mi a helyzet a mezőgazdasági földekkel?

A termőföldekre 2021. január 1-jétől külön szabályok vonatkoznak (2020. évi LXXI. törvény). Föld megosztására csak akkor kerülhet sor, ha a kialakuló részek önállóan használhatók és forgalomképesek. A földforgalmi szabályok miatt az elővásárlási jogosultak köre és sorrendje itt eltér a lakóingatlanokétól.

Milyen hátrányai vannak az osztatlan közös tulajdonnak?

  • Viták a költségeken: a nem fizető tulajdonostárs tartozását a többiek perelhetik, de addig nekik kell kifizetniük.
  • Alacsonyabb forgalmi érték: egy hányad eladása nehezebb, és a vevők árengedményt várnak.
  • Banki hitel: egy hányadra jóval nehezebb jelzáloghitelt kapni, sok bank csak a teljes ingatlanra vagy társasházi albetétre finanszíroz.
  • Lassú döntések: felújításhoz, építkezéshez mindenki hozzájárulása kell.

A gyakorlatban…

A legtöbb osztatlan közös tulajdonnal kapcsolatos vita nem a tulajdoni lapon, hanem a ki nem mondott megállapodásokon robban ki. Évtizedekig működik a „te laksz a hátsó részen, én az elsőn” rendszer, aztán meghal az egyik tulajdonos, az örökösök eladnák a hányadot, és kiderül, hogy semmi nincs leírva. A másik visszatérő minta, amikor egy tulajdonostárs a többiek hozzájárulása nélkül bővít vagy felújít, majd a megszüntetésnél a ráfordításainak megtérítését kéri. Mindkét helyzetben egy időben megkötött, feljegyzett használati megállapodás vagy egy átgondolt megváltási megállapodás rengeteg pénzt és időt spórol meg – a bírósági megszüntetés a legdrágább út.

GYIK

Használhatom az egész ingatlant, ha csak 1/4-ed hányadom van?

Főszabály szerint igen, de csak úgy, hogy a többi tulajdonostárs használati jogát ne sértsd. A hasznokból és a terhekből viszont csak a hányadod arányában részesülsz, illetve abban viseled őket.

Kötelező-e megvenni a tulajdonostársam hányadát, ha el akarja adni?

Nem kötelező, de joga van hozzá: harmadik személynek történő eladás előtt neked is fel kell ajánlania ugyanazokkal a feltételekkel (elővásárlási jog).

Mi történik, ha a tulajdonostársam nem fizeti a közös költségeket?

Ha te kifizeted az ő részét is, a hányada szerinti összeget követelheted tőle, szükség esetén fizetési meghagyással vagy perrel.

Megszüntethető-e a közös tulajdon a másik tulajdonos akarata ellenére?

Igen. Bármelyik tulajdonostárs kérheti, és ha nincs megegyezés, a bíróság dönt: természetbeni megosztásról, megváltásról vagy értékesítésről.

Kell-e illetéket fizetni, ha megváltom a tulajdonostársam hányadát?

Igen, főszabály szerint a megszerzett hányad forgalmi értéke után 4% visszterhes vagyonátruházási illetéket. Egyenes ági rokonok és házastársak között ez mentes.

Társasházzá alakítható a kétlakásos házunk?

Ha a lakások önállóan használhatók és az építésügyi feltételek adottak, igen. Az alapító okiratot ügyvéd készíti, és a földhivatal minden lakásnak külön tulajdoni lapot nyit.


Osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlanod van, használati megállapodást kötnél, megváltanád a tulajdonostársad hányadát, vagy megszüntetnéd a közösséget? Nézd meg az ingatlanügyvédi szolgáltatásunkat. Ingatlan-adásvételnél az ügyvédi díjunk a vételár 0,5%-a, minimum 195 000 Ft + áfa. Nyíregyházán (Dózsa György u. 27.) és Debrecenben (Péterfia u. 2.) várunk; hívj a +36 42 790 103-as számon, vagy írj a titkarsag@drbodo.hu címre.

Dr. Bodó Gergely ügyvéd, közgazdász, okleveles adószakértő · Nyíregyháza, Debrecen · Frissítve: 2026. október

Kérdésed van? Írd meg röviden!

Írd le pár mondatban, miben segíthetek, és 1 munkanapon belül jelentkezem.

Legutóbbi bejegyzések

Vitás válás: mi történik, ha nincs megegyezés?

Ha nincs megegyezés, a bíróság akkor bontja fel a házasságot, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott (Ptk. 4:21. § (1)). Ilyenkor a gyermek elhelyezéséről, a kapcsolattartásról és a gyermektartásról a bíróság dönt, kérelem nélkül is (Pp. 459. § (1)). A...

Szóvédjegy vagy ábrás védjegy? Melyiket válaszd

Ha csak egyet választasz, általában a szóvédjegy a jobb: a nevet bármilyen betűtípusban, színben és formában védi. Az ábrás védjegy a konkrét grafikai megjelenést védi, ezért egy logócserénél gyengülhet. Erős, hosszú távú márkánál mindkettő indokolt, de az két külön...