Zrt. alapítás 2026-ban: alaptőke, menete, költségei

okt 7, 2021 | Cégalapítás

Zrt.-t (zártkörűen működő részvénytársaságot) legalább 5 millió forint alaptőkével alapíthatsz, amelynek legalább 30%-a pénz. A részvényesek nem felelnek a cég tartozásaiért, a cég vezetése lehet egyszemélyes vezérigazgató is. Az alapítás menete: alapszabály, jegyzés, befizetés, ügyvédi beadás a cégbíróságra – egyszerűsített eljárásban akár 1 munkanap alatt.

A Zrt. a Kft. „nagytestvére”: a tőke részvényekre oszlik, könnyebb befektetőt bevonni, és a partnerek, bankok szemében „komolyabb” forma. Cserébe drágább és több adminisztrációval jár. Ebben a cikkben végigmegyünk a 2026-os szabályokon, és azon is, mikor éri meg egyáltalán Zrt.-t alapítani.

Mi a Zrt., és miben különbözik az Nyrt.-től?

A részvénytársaság szabályait a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény, Ptk.) 3:210–3:324. §-a tartalmazza. Két formája van:

  • Zrt. (zártkörű): a részvényei nem kerülnek tőzsdére, nyilvános forgalomba. Közvetlenül ezt lehet alapítani.
  • Nyrt. (nyilvános): a részvényeit szabályozott piacra (tőzsdére) vezették be. Nyrt. nem alapítással, hanem egy meglévő Zrt. átalakulásával és tőzsdei bevezetéssel jön létre.

A részvényes nem felel a társaság kötelezettségeiért: a kötelezettsége az, hogy a részvényei névértékét vagy kibocsátási értékét befizesse. Ha ezt felszólítás ellenére sem teszi, a tagsága megszűnik.

Mennyi a Zrt. alaptőke 2026-ban?

  • Zrt.: legalább 5 000 000 Ft, Nyrt.: legalább 20 000 000 Ft (Ptk. 3:212. § (2)).
  • Az alaptőke legalább 30%-ának pénzbeli hozzájárulásnak kell lennie (Ptk. 3:212. § (3)); a többi lehet nem pénzbeli hozzájárulás (apport), például ingatlan, gép, szellemi tulajdon, védjegy.
  • A pénzbeli hozzájárulásból az átvenni vállalt részvények névértékének (kibocsátási értékének) legalább 25%-át a cégbejegyzési kérelem benyújtásáig be kell fizetni (Ptk. 3:252. § (1) a)), a teljes névértéket legkésőbb a bejegyzéstől számított egy éven belül (Ptk. 3:252. § (2)).
  • Ha az apport értéke az alaptőke 25%-át nem éri el, a szolgáltatására a bejegyzéstől számított három év is adható.

Egyes ágazatokban (pénzügyi szolgáltatás, biztosítás, egyes engedélyköteles tevékenységek) külön jogszabály ennél magasabb tőkét írhat elő.

Milyen szervei vannak egy Zrt.-nek?

  • Közgyűlés: a legfőbb szerv, évente legalább egy rendes ülést kell tartani (itt fogadják el a beszámolót). Egyszemélyes Zrt.-nél a közgyűlés helyett az egyedüli részvényes dönt írásban.
  • Ügyvezetés: igazgatóság vagy vezérigazgató. Az igazgatóság legalább három természetes személyből áll – de Zrt.-nél az alapszabály úgy is rendelkezhet, hogy igazgatóság helyett egyetlen vezérigazgató vezeti a céget. Kisebb cégeknél ez a legegyszerűbb megoldás.
  • Felügyelőbizottság: Zrt.-nél főszabály szerint nem kötelező; kötelező, ha a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók száma éves átlagban a 200 főt meghaladja, és az üzemi tanács nem mondott le a felügyelőbizottsági munkavállalói részvételről (Ptk. 3:119. §).
  • Könyvvizsgáló: a kötelezőség a számviteli törvény (Számv. tv. 155. § (3)) szabályaitól függ; az alapszabály akkor is előírhatja, ha a törvény nem.
  • Részvénykönyv: a cég vezeti a névre szóló részvények tulajdonosait. Aki nincs bejegyezve, a társasággal szemben nem gyakorolhat részvényesi jogokat.

Milyen előnyei vannak a Zrt. alapításnak?

  • Korlátolt felelősség: a részvényes a saját vagyonával nem felel a cég tartozásaiért.
  • Befektetőbarát szerkezet: részvénykibocsátással, különböző részvényfajtákkal (pl. elsőbbségi részvény) rugalmasan lehet befektetőt bevonni.
  • Diszkrétebb tulajdonosi kör: a Kft.-vel ellentétben a később belépő részvényesek nem a cégjegyzékben, hanem a cég által vezetett részvénykönyvben szerepelnek. Az alapszabály (benne az alapítókkal) viszont a cégiratok között nyilvános, és egyszemélyes Zrt.-nél az egyedüli részvényes a cégjegyzékben is látszik.
  • Tekintély: pályázatoknál, banki és nagyvállalati partnereknél a Zrt. forma gyakran előnyt jelent.

A hátránya a költség és az adminisztráció: közgyűlés, részvénykönyv, szigorúbb vezetési szabályok.

Zrt. vagy Kft.? – mikor éri meg?

A könyvemben a cégformákról egy egyszerű döntési logikát írtam le, amit itt is érdemes végiggondolni:

  • Befektetőt (kockázati tőkét, angyalbefektetőt) vársz 1–2 éven belül? → Zrt. lehet a jó választás.
  • Hosszabb távon tőzsdei bevezetésben vagy sok kis tulajdonosban gondolkodsz? → Zrt.
  • Holding-struktúrát építesz, és az anyacég „arca” számít? → Zrt. is szóba jöhet.
  • Egyik sem igaz? → a legtöbb induló vállalkozásnak a Kft. a megfelelő.

Ha most Kft.-d van, és később jön a befektető, a Kft. → Zrt. átalakulás járható út – ilyenkor nem kell elölről kezdeni, a cég jogutódként folytatja.

Milyen költségekkel jár a Zrt. alapítása?

  • Alaptőke: legalább 5 millió Ft (ez nem „költség”, hanem a cég vagyona, de alapításkor rendelkezésre kell állnia).
  • Cégeljárási illeték: normál eljárásban 100 000 Ft (Itv. 45. § (1) b)), szerződésmintával (egyszerűsített eljárásban) 50 000 Ft (Itv. 45. § (3)).
  • Közzétételi költségtérítés: normál eljárásban 5 000 Ft (22/2006. (V. 18.) IM rendelet 5. § (1)), egyszerűsített eljárásban nincs (5. § (3)).
  • Kamarai regisztráció: évi 5 000 Ft (1999. évi CXXI. törvény 34/A. § (2)). A regisztráció nem azonos a kamarai tagsággal.
  • Ügyvédi munkadíj: az alapszabály bonyolultságától (részvényfajták, befektetői jogok, apport) függ, egyedi ajánlat alapján.

Milyen lépésekből áll a Zrt. alapítás menete?

  1. Döntések: alaptőke, részvények száma, névértéke, fajtája (nyomdai vagy dematerializált), vezetés (igazgatóság vagy vezérigazgató), székhely.
  2. Székhely: a cégnek tulajdonában lévő vagy jogszerűen használt ingatlan kell (Ctv. 7. § (4)) – saját, bérelt vagy székhely-szolgáltatás.
  3. Alapszabály: ügyvédi ellenjegyzéssel vagy közjegyzői okiratba foglalva; egyszerűbb esetben szerződésmintával.
  4. Jegyzés és befizetés: a részvényesek jegyzik a részvényeket, és befizetik a pénzbeli hozzájárulás szükséges részét.
  5. Tisztségviselők: a vezérigazgató / igazgatósági tagok (és ha van, FB-tagok, könyvvizsgáló) elfogadó nyilatkozata, aláírási minta.
  6. Beadás: a jogi képviselő elektronikusan nyújtja be a bejegyzési kérelmet a cégbíróságra, és megfizeti az illetéket.
  7. Bejegyzés: egyszerűsített eljárásban jellemzően 1 munkanapon (Ctv. 48. § (4)), normál eljárásban legfeljebb 15 munkanapon belül (Ctv. 46. § (7)). A bejegyzés után: bankszámla, kamarai regisztráció, részvénykönyv megnyitása.

A gyakorlatban…

…a Zrt.-t sokan a tekintélye miatt választják, és az első közgyűlésnél jönnek rá, mennyi formalitással jár. A leggyakoribb hiba nem az alapításnál, hanem utána történik: nem vezetik a részvénykönyvet, a részvényátruházást nem jelentik be, vagy a közgyűlési jegyzőkönyvek hiányoznak – és ez egy befektetői átvilágításnál, egy bankhitelnél vagy egy tulajdonosi vitánál egyszerre jön elő. A másik visszatérő tapasztalat: ha a cég értéke egy márkában vagy szoftverben van, érdemes már az alapításkor eldönteni, hogy a szellemi tulajdon a Zrt.-be kerül-e (akár apportként), vagy külön cégben marad. Ezt utólag rendezni mindig drágább.

GYIK – Zrt. alapítás

Lehet egyszemélyes Zrt.-t alapítani?

Igen. Ilyenkor az egyedüli részvényes gyakorolja a közgyűlés jogait, és az adatai a cégjegyzékben is szerepelnek.

Kell-e háromtagú igazgatóság egy Zrt.-ben?

Nem feltétlenül. Zrt.-nél az alapszabály szerint igazgatóság helyett egyetlen vezérigazgató is vezetheti a céget.

Mennyi pénzt kell befizetni a Zrt. alapításakor?

Az alaptőke legalább 5 millió Ft, ennek legalább 30%-a pénz. A teljes névértéket a bejegyzéstől számított egy éven belül kell befizetni; a bejegyzési kérelem benyújtásáig befizetendő hányadot az alapszabályban és a jogszabály alapján rögzítjük.

Védjegy vagy szoftver lehet a Zrt. alaptőkéje?

Igen, apportként (nem pénzbeli hozzájárulásként), de az alaptőke legalább 30%-ának pénznek kell lennie, és az apport értékét megfelelően alá kell támasztani.

Átalakíthatom a Kft.-met Zrt.-vé?

Igen, átalakulással, jogutódlással. Ez akkor jellemző, amikor befektető érkezik, vagy a cég nagyobb tranzakcióra készül.


Zrt.-t alapítanál, vagy a Kft.-det alakítanád át? Nézd meg a cégalapítási szolgáltatásunkat – az alapszabálytól a cégbírósági bejegyzésig mindent intézünk. Ha a Zrt. értéke egy márkában van, alapítás előtt csináld végig a 2 perces Védjegy Pre-Checket, vagy töltsd le a Védjegy Kisokost – évente 250+ védjegyügyet viszünk az SZTNH-nál és az EUIPO-nál. Nyíregyháza, Dózsa György u. 27. · Debrecen, Péterfia u. 2. · +36 42 790 103 · titkarsag@drbodo.hu

Dr. Bodó Gergely ügyvéd, közgazdász, okleveles adószakértő · Nyíregyháza, Debrecen · Frissítve: 2026. október

Kérdésed van? Írd meg röviden!

Írd le pár mondatban, miben segíthetek, és 1 munkanapon belül jelentkezem.

Legutóbbi bejegyzések

Vitás válás: mi történik, ha nincs megegyezés?

Ha nincs megegyezés, a bíróság akkor bontja fel a házasságot, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott (Ptk. 4:21. § (1)). Ilyenkor a gyermek elhelyezéséről, a kapcsolattartásról és a gyermektartásról a bíróság dönt, kérelem nélkül is (Pp. 459. § (1)). A...

Szóvédjegy vagy ábrás védjegy? Melyiket válaszd

Ha csak egyet választasz, általában a szóvédjegy a jobb: a nevet bármilyen betűtípusban, színben és formában védi. Az ábrás védjegy a konkrét grafikai megjelenést védi, ezért egy logócserénél gyengülhet. Erős, hosszú távú márkánál mindkettő indokolt, de az két külön...