Védjegy Kisokos

Útmutató cégvezetőknek

Védjegy Kisokos

A magyar vállalkozó útmutatója a márka jogi védelméhez

Dr. Bodó Gergely, ügyvéd
Bodó Ügyvédi Iroda · Nyíregyháza · Debrecen
az AEA Nemzetközi Ügyvédi Hálózat magyar tagja

30 perc, 11 fejezet, és tisztábban látja a védjegyét — mint a magyar cégvezetők 90%-a.

Első fejezet

Miért érdemes védjegyet bejegyeztetni

A vállalkozást ma már nem csak terméken vagy szolgáltatáson keresztül építjük: márkán keresztül építjük. A márka az, ami a vásárló fejében az értékkel egyenlővé válik.

Ha sikeresek leszünk, a márka lesz a legértékesebb tulajdonunk — gyakran nagyobb értékkel, mint az iroda, a gépek vagy a készlet együtt. Egyetlen dolgot érdemes most felismerni ezzel kapcsolatban: a márka védelme nem opció, hanem szakmai felelősség.

A védjegy a jog által biztosított márkavédelem. Egy bejegyzett védjegy:

  • megakadályozza, hogy bárki más ugyanazt vagy összetéveszthetően hasonlót használjon,
  • bizonyítható tulajdonjogot ad,
  • növeli a cég értékét egy esetleges eladásnál vagy befektető bevonásánál,
  • és ha valaki mégis lemásolja a márkát, jogi eszközöket ad a kezébe.

Ez a kisokos a 10 évnél is hosszabb ügyvédi praxisom és az évente 250-nél is több védjegy-ügyem tapasztalataiból készült. A célja: 30 perc alatt áttekintést adni arról, mit véd a védjegy, mit nem véd, mire való, és mi az érdemi következő lépés.

Második fejezet

Mit véd a védjegy és mit nem

A védjegy egy megkülönböztető megjelölés, amit egy vállalkozás az áruira vagy szolgáltatásaira használ. A leggyakoribb formák:

Forma Mit jelent Példa
Szóvédjegy Csak betűkből álló név „BodóLaw”
Ábrás védjegy Csak grafika, logó a Nike pipa
Kombinált védjegy Szöveg és logó együtt a Coca-Cola felirat saját betűtípussal
Térbeli védjegy A forma maga (ritka) a Coca-Cola palack íves alakja
Szín- és hangvédjegy Különleges esetekben Tiffany kék, Intel jingle

Amit a védjegy NEM véd

⚠️
  • Egy ötletet — a pizzéria-koncepció maga nem védhető
  • Egy termékkategóriát — a „padlóburkolatok” szó nem véd egy padlóburkolat-cégnek
  • Egy leíró kifejezést — a „Magyar Pizza” név önmagában nem védhető pizzériának
  • Egy általános szakmai kifejezést — a „kávézó” mint név nem védhető

A védjegy a megkülönböztető jelleget védi — vagyis azt, ami egyedi, ami az adott márka identitása.

A megkülönböztető jelleg vizsgálata

A magyar Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) és az európai EUIPO érdemben megvizsgálja a bejelentett védjegy megkülönböztető jellegét. Visszadobja, ha:

  1. Csak leíró — pl. „Friss Kenyér” egy pékségnek
  2. Általános szakmai szó — pl. „App” egy szoftvernek
  3. Hétköznapi minőség-jelzés — pl. „Magyar”, „Modern”, „Minőségi”
  4. Megtévesztő — pl. egy magyar termékre „Made in Italy”
  5. Korábbi védjegyhez túl hasonló — pl. „Kola-Cola”

Ez nem azt jelenti, hogy a márkanevét nem használhatja. Csak azt, hogy védeni nem tudja vele.

Harmadik fejezet

A 3 leggyakoribb áruosztály-csapda

A védjegy áruosztályokra szól. Az áruosztályokat a Nizzai Megállapodás szabályozza, és összesen 45 osztály létezik. Bejelentéskor pontosan meg kell jelölni, melyik osztályokra kéri a védelmet.

1. csapda — „Csak az egy áruosztályt választottuk”

Egy informatikai cég bejelenti a védjegyét csak a 9-es osztályra (szoftver). Két év múlva oktatási programot is indítanak — de a 41-es osztály (oktatás) nincs lefedve. Egy versenytárs az oktatási területen bejelenti ugyanezt a nevet.

Vita. Vagy fizetünk a versenytársnak (utólagos egyezség), vagy peresedünk (1-3 év, 2-5 millió forint ügyvédi költség).

Megelőzés: a védjegy bejelentése előtt érdemes átgondolni az összes lehetséges tevékenységi kört — nem csak a maiakat, hanem a 2-3 évre tervezetteket is. Egy ügyvéd a tevékenységi körök ismeretében ezt 30 percben elvégzi.

2. csapda — „A magyar védjegy elég, hiszen csak Magyarországon dolgozunk”

Most lehet, hogy igaz. Három év múlva is? A magyar védjegy csak Magyarországon véd: ha bárki az EU-ban bejelenti ugyanezt a nevet egy másik tagállamban, ott nincs jogi alap a fellépésre.

A 850 EUR-os EU-védjegy mind a 27 tagállamra szól. Egy magyar védjegy 81 000 Ft állami illeték + iroda munkadíj. Az árkülönbség kb. kétszeres — a védelem viszont 27-szeres.

Megelőzés: ha az iparág bármilyen szempontból nemzetközi (webshop, digitális szolgáltatás, kreatív szakma, gyártás), érdemes legalább megfontolni az EU-védjegyet.

3. csapda — „A szóvédjegy mindig elég”

Sok márkanév nem védhető szóvédjegyként, mert nincs benne megkülönböztető jelleg. Például:

  • „Pizza Express” — a pizza és az express egyaránt leíró
  • „Online Marketing Pro” — leíró
  • „Modern Otthon” — leíró
  • „Brand Builder” — leíró

Ezeket csak ábrás védjegyként lehet megvédeni — vagyis logóval kombinálva, ahol a logó adja a megkülönböztető jelleget.

Megelőzés: a bejelentés előtt érdemes ellenőrizni a megkülönböztető jelleget. Egy ügyvéd 5 perc alatt megmondja.

Negyedik fejezet — Sztori a praxisból

A 23 millió forintos lecke

Ezt az ügyet 2023-ban hozták hozzám. Az ügyfelem 10 éven át építette a márkáját — egy ruházati márkát, évi 80-120 millió forint forgalom mellett, ismert magyar piacon.

Egyetlen dolgot mulasztott el: a védjegyet nem jelentette be.

„Majd később” — mondta az alapító 2014-ben. 2018-ban: „Most túl drága”. 2020-ban: „Most sem érek rá”. 2022-ben: a márkanév már gyakorlatilag az övé volt a magyar piacon.

2023 januárjában egy másik magyar cég bejelentette ugyanezt a védjegynevet. Bejegyezték is — méghozzá olyan területekre, amelyek pontosan az ügyfelem fő tevékenységét érintették.

A „másik cég” nem volt ártatlan kívülálló: egy korábbi alkalmazott alapította, aki két évig dolgozott az ügyfelem cégénél. Ismerte a márka piaci értékét. Bejelentette, és eladásra kínálta: 15 millió forintért „visszaadta volna” a védjegyet.

Mit tehetett az ügyfelem? Három lehetőség volt:

  1. Visszavásárlás 15 millióért. Gyors, de fájdalmas.
  2. Megsemmisítési eljárás — a már bejegyzett védjegy törlésének kérése. Ennek alapja a rosszhiszeműség, amit bizonyítani kell. Ez 1-3 év pereskedés, 3-8 millió forint ügyvédi költség, és a kimenetel bizonytalan.
  3. Új márkanév — vagyis 10 év építésének elvesztése.

A választás a megsemmisítési eljárás lett. 18 hónap pereskedés után siker — az SZTNH visszavonta a védjegyet. A költség azonban súlyos volt: 8 millió forint ügyvédi és perköltség, és kb. 15 millió forint forgalom-kiesés a brand-bizonytalanság miatt.

Tényleges teljes költség: kb. 23 millió forint

Mindezt megakadályozhatta volna egy 60 ezer forintos magyar védjegy-bejelentés 2014-ben. Vagy egy 850 eurós EU-védjegy ugyanakkor. Onnantól bárki, aki ugyanezt a nevet próbálta volna lemásolni, már a bejelentésnél azonnali elutasításba ütközött volna.

A tanulság: ha valaki márkát épít, érdemes a védjegyet azonnal bejelentetni. A „majd később” évről évre drágul.

Ötödik fejezet

Magyar / EU / nemzetközi védjegy — melyiket válassza?

Szempont Magyar EU Nemzetközi (Madrid)
Hatóság SZTNH EUIPO WIPO + helyi hatóságok
Földrajzi védelem Csak Magyarország 27 EU-tagállam Választott országok
Állami illeték (1 áruosztály) 81 000 Ft 850 EUR 653 USD + helyi díjak
Állami illeték (2 áruosztály) 108 000 Ft 900 EUR + 100 USD/áruosztály
Bejegyzési idő 6-9 hónap 4-6 hónap 12-18 hónap
Felszólalási időszak 3 hónap 3 hónap Országfüggő
Védelmi időtartam 10 év 10 év 10 év

Mikor melyik a megfelelő?

Magyar védjegy elég, ha:

  • A működés helyi piacra korlátozódik (pl. helyi szolgáltatás, B2B-ügyfelek belföldön)
  • Az iparág jellege nem kívánja a nemzetközi terjeszkedést
  • A vállalkozás most kezdi, és először a hazai piacot fedezi le

EU-védjegy érdemes, ha:

  • Webshop vagy online szolgáltatás
  • Bármilyen kreatív, technológiai vagy márkás termék
  • Realisztikus külföldi terjeszkedés (Ausztria, Németország, Csehország)
  • A 850 EUR ár nagyjából a magyar 81 000 Ft kétszerese — a védelem pedig 27-szeres

Nemzetközi (Madrid-rendszer) érdemes, ha:

  • Konkrét piacra (USA, UK, EAE) lépés van tervben
  • Az EU-védjegy már megvan, és bővítenénk
  • Magas értékű márka (általában 100 millió forint feletti forgalom)

A Madrid-rendszer összetettebb. Egy AEA-hálózathoz tartozó iroda (mint a miénk) helyi szakemberekkel együtt vezeti végig az ügyet.

Hatodik fejezet

Mibe kerül és miért

A védjegy-bejegyzés két részből áll:

  1. Állami illeték — az SZTNH-nak vagy az EUIPO-nak fizetendő hivatali díj
  2. Ügyvédi munkadíj — az ügy előkészítése, beadása, a hivatali kommunikáció

Állami illetékek

Bejelentés típusa 1 áruosztály 2 áruosztály 3 áruosztály
Magyar 81 000 Ft 108 000 Ft 148 500 Ft
EU (EUIPO) 850 EUR 900 EUR 1 050 EUR
Nemzetközi 653 USD 753 USD 853 USD

Ezek kötelező díjak — közvetlenül az SZTNH-nak vagy az EUIPO-nak fizetjük az ügyfél nevében.

Ügyvédi munkadíj — három csomag

Egyszerű

89 000 Ft
  • 1 áruosztály
  • Csak magyar védjegy
  • Szóvédjegy vagy egyszerű ábrás
  • Standard bejelentési ügyintézés
Ha a működés helyi piacra korlátozódik, egy áruosztály lefedi a tevékenységet, és nemzetközi védelem nem szükséges.

Komplex

249 000 Ft
  • 3 vagy több áruosztály
  • EU-védjegy
  • Stratégiai tanácsadás
  • Felszólalási időszak monitoring
Ha komoly nemzetközi tervek vannak, a márka már jelentős bevételt termel (50 millió Ft felett), vagy az alapos védelem üzletileg kritikus.

További költségek

  • Felszólalás esetén: ha más cég kifogást emel a bejelentés ellen, az állami felszólalási díj 86 000 Ft, az ügyvédi képviselet külön díjazandó. Az ügyvédi munka jellemzően 80-150 ezer forint.
  • Megújítás 10 év múlva: az állami illeték ugyanannyi, mint a bejelentésnél (1 áruosztály 81 000 Ft), plusz ügyvédi munkadíj — együtt nagyjából 130-150 ezer forint magyar védjegynél.

Garancia: az iroda visszafizetési garanciát vállal: ha a védjegy-bejelentés bármilyen formai okból visszaesik (pl. hibás bejelentési kérelem), díjmentesen újraindítjuk az eljárást, és az állami illeték kivételével a teljes munkadíjat visszafizetjük.

Hetedik fejezet

A bejelentés folyamata öt lépésben

1. lépés — Ingyenes konzultáció

30 perces telefonos vagy online (Zoom) beszélgetés. Átbeszéljük:

  • A tervezett márkanevet és formáját
  • Hány és milyen áruosztályok kellenek
  • Magyar vagy EU-védjegy
  • Melyik csomag illik a helyzethez

A végén konkrét ajánlat érkezik emailben.

2. lépés — Szerződéskötés

Ha továbbmegyünk:

  • 24 órán belül érkezik az aláírható megbízási szerződés és a számla
  • Az aláírás után indul az ügy
  • Az állami illetéket az ügyfél nevében fizetjük be

3. lépés — Előkészítés (1-2 munkanap)

  • Átnézzük a hivatal publikus keresőjét és az EUIPO-t (van-e ütközés)
  • Véglegesítjük az áruosztályokat
  • Előkészítjük a védjegy formáját (szöveg, kép, méretezés)

4. lépés — Benyújtás

  • A bejelentési kérelmet elektronikusan beadjuk
  • Visszaigazolás érkezik az SZTNH-tól vagy az EUIPO-tól
  • Bejelentési számot kapunk

5. lépés — Várakozás és bejegyzés

  • Alaki vizsgálat (1-2 hónap)
  • Felszólalási időszak (3 hónap)
  • Bejegyzés (2-3 hónap)
⏱️

Teljes átfutási idő: 6-9 hónap. A bejegyzéskor megkapjuk a védjegy-okiratot, és a védelem 10 évre szól.

Nyolcadik fejezet

Mi a teendő, ha valaki megsérti a védjegyét

Ha egy másik cég vagy magánszemély engedély nélkül használja a védjegyet, lépcsőzetes jogi védelem áll rendelkezésre.

1. lépés — Felszólító levél

Az iroda ügyvédi felszólító levelet küld a sértőnek. Az esetek 70-80%-ában ez elég: a legtöbb cég azonnal felhagy a használattal, ha hivatalos jelzést kap.

Költség: 50-100 ezer Ft + ÁFA.

2. lépés — Egyezségi tárgyalás

Ha a sértő nem hajlandó azonnal felhagyni, tárgyalunk. A lehetséges kimenetek:

  • Felhagyás és bocsánatkérés
  • Felhagyás és kárpótlás
  • Licencszerződés (ha mindkét fél számára értékes a használat)

Költség: 100-300 ezer Ft + ÁFA.

3. lépés — Bírósági eljárás

Ha az egyezség nem jön létre, három út áll nyitva:

  • Polgári per kártérítésért
  • Büntetőjogi feljelentés (súlyos esetben)
  • A kettő kombinációja

Költség: 1-3 millió Ft + ÁFA, 1-2 év eljárási idő.

⚠️

A védelem korlátai: a védjegyjog erős eszközöket ad, de a bizonyítás a védjegyjogosultaké, a kár pontos összegét bizonyíték alapján kell igazolni, és egyes vitás kérdések — például hogy két védjegy összetéveszthető-e — szubjektívek. Ezért fontos a precíz bejelentés az elején: minél precízebb a védjegy, annál erősebb a védelem.

Kilencedik fejezet

Nemzetközi védelem — az AEA hálózat

A Bodó Ügyvédi Iroda az AEA — Association of European Attorneys Nemzetközi Ügyvédi Hálózat magyar tagja. A hálózat 60-nál több országban van jelen, helyi ügyvédi irodákkal.

Mire jó ez?

Ha a védjegy nemzetközi védelmet igényel, egy magyar iroda önmagában nem elég:

  • Az USA-ban USA-ügyvéd kell (USPTO-bejelentéshez)
  • A UK-ban angol ügyvéd (UK IPO-hoz)
  • Németországban német ügyvéd (DPMA-hoz)
  • Az Egyesült Arab Emírségekben dubaji ügyvéd

Az AEA-hálózaton keresztül egységes csapat áll rendelkezésre: egy ügyfélkapcsolat, egy elszámolás, egy kommunikációs nyelv (magyar) — de helyi szakértelem mindenhol.

Mire használjuk a hálózatot?

  • Bejelentés Madrid-rendszeren keresztül vagy közvetlenül helyi országokban
  • Felszólalási képviselet, ha külföldön sérelem ér valamelyik ügyfelünket
  • Vita rendezése helyi bíróságokon
  • Licencszerződések nemzetközi partnerekkel

A hálózati közreműködés nem drágább mint egy közvetlen helyi iroda — gyakran olcsóbb is, mert a koordináció magyarul zajlik, és nincs külön fordítási vagy kommunikációs réteg.

Tizedik fejezet

A 4 lépéses Pre-Check

Mielőtt felkereste az ügyvédet, négy lépésben saját maga is felmérheti a helyzetet — kb. 30 perc alatt. Ezzel felkészülten ülhet le a konzultációra.

  1. Magyar védjegy-keresés a hivatal publikus keresőjében (epub.sztnh.gov.hu/e-nyilvantartas)
  2. EU-védjegy-keresés az euipo.europa.eu oldalon
  3. Domain-ellenőrzés a domain.hu oldalon
  4. Versenytárs-elemzés — 3-5 versenytárs védjegyhelyzetének átnézése

A teljes ellenőrző lista online kitölthető formában elérhető: Védjegy Pre-Check Checklist megnyitása ↗

A 30 perces önellenőrzés végén egy gombbal elküldheti a válaszait közvetlenül az irodához.

Tizenegyedik fejezet

Záró gondolatok és a következő lépés

A védjegy-bejegyzés nem bonyolult — viszont konkrét döntésekkel jár. Egy szakember segítségével ezeket a döntéseket nagyságrendekkel jobban lehet meghozni, mint egyedül.

A 3 leggyakoribb hiba — és így kerülhető el

  1. Halogatás — minden évvel nő a kockázat, hogy valaki más bejelenti a tervezett nevet
  2. Túl szűk áruosztály-kör — utólag nehéz és drága bővíteni
  3. Csak magyar védjegy nemzetközi iparágban — három év múlva komoly fejfájás lesz belőle

A következő lépés

A védjegy-érdeklődés után az iroda egy munkanapon belül személyesen visszahívja az érdeklődőt:

  • 30 perces telefon (Zoom is választható)
  • Nincs elköteleződés
  • A végén konkrét ajánlat
  • A három csomag közül a helyzethez illő javaslat

Vagy egyszerűen válaszoljon emailben a titkarsag@drbodo.hu címre a tervezett márkanévvel, és 5 perces gyors-ellenőrzéssel visszajelzünk.

Gyakran ismételt kérdések

A leggyakoribb kérdések a védjegybejelentésről — gyors, gyakorlati válaszok.

Mibe kerül egy magyar védjegybejelentés?

Egy magyar védjegybejelentés állami illetéke 1 áruosztályra 81 000 Ft, 2 áruosztályra 108 000 Ft, 3 áruosztályra 148 500 Ft (a 2025. április 13-tól érvényes SZTNH díjtáblázat alapján).

Ehhez jön az ügyvédi munkadíj, ami a Bodó Ügyvédi Irodánál csomagtól függően 89 000 — 249 000 Ft. Egy átlagos magyar védjegyre, 1 áruosztályra a teljes költség kb. 194 000 Ft.

Mennyi időt vesz igénybe egy védjegy bejegyzése?

Egy magyar védjegy bejegyzési ideje 6-9 hónap, az EU-védjegyé 4-6 hónap. Az időtartam tartalmazza az alaki vizsgálatot (1-2 hónap), a 3 hónapos felszólalási időszakot, és a tényleges bejegyzést (2-3 hónap).

A nemzetközi (Madrid-rendszer) bejegyzés 12-18 hónap.

Magyar vagy EU-védjegyet érdemes választani?

Magyar védjegy elég, ha a működés helyi piacra korlátozódik.

EU-védjegy érdemes, ha webshopja vagy online szolgáltatása van, vagy 2-3 éven belül EU-s terjeszkedést tervez.

Az EU-védjegy 850 EUR állami illetéke nagyjából a magyar 81 000 forint kétszerese, viszont a védelem mind a 27 EU-tagállamra kiterjed.

Mi az áruosztály a védjegynél?

Az áruosztály a Nizzai-osztályozás szerinti tevékenységi kör, amire a védjegy szól. Összesen 45 áruosztály létezik.

A védjegy csak a kiválasztott áruosztályokon belül véd: ha pl. ruházatra (25. osztály) regisztrál, az ugyanazt a nevet használó kávézó (43. osztály) ellen nem tud felszólalni.

Mit tehet, ha valaki megsérti a védjegyét?

Lépcsőzetes védelem áll rendelkezésre:

1. Ügyvédi felszólító levél (50-100 ezer Ft) — az esetek 70-80 %-ában elég.

2. Ideiglenes intézkedés iránti kérelem a bíróságon, ha a jogsértés gyors és súlyos károkat okoz.

3. Polgári per kártérítésért, esetenként büntetőeljárás.

Hány évig véd a védjegy és kell-e megújítani?

A védjegy 10 évig véd, és korlátlanul megújítható további 10 évekre.

A megújítás állami illetéke ugyanannyi, mint a bejelentésé (1 áruosztály: 81 000 Ft), plusz ügyvédi munkadíj — együtt nagyjából 130-150 ezer forint.

Miért utasítják el a SZTNH-nál egyes védjegy-bejelentéseket?

A leggyakoribb okok: nincs megkülönböztető jelleg (leíró név), ütközés egy korábbi védjeggyel, megtévesztő név, vagy közrendbe ütközés.

Az alapos előzetes vizsgálat (a hivatal publikus keresőjében és az EUIPO-nál) az ügyek többségében kiszűri ezeket.

Mi az AEA hálózat és miért fontos a védjegyügyeknél?

Az AEA (Association of European Attorneys) egy európai ügyvédi hálózat, ahol minden tagállamban van helyi ügyvéd-szakértő.

Nemzetközi védjegyügyeknél (Madrid-rendszer, USA-bejelentés, EU-jogviták) a magyar iroda az AEA partneren keresztül koordinálja az ügyet.

Bodó Ügyvédi Iroda
az AEA Nemzetközi Ügyvédi Hálózat magyar tagja
4400 Nyíregyháza, Dózsa György u. 27.  ·  4026 Debrecen, Péterfia u. 2.
+36 42 790 103  ·  titkarsag@drbodo.hu  ·  drbodo.hu
Ingyenes konzultáció
Kérjen visszahívást — 1 munkanapon belül jelentkezünk