A programozói tevékenység ellátásához szükséges szerződések (2026)

szept 7, 2021 | Vállalkozási szerződés

Egy szabadúszó fejlesztőnek legalább két szerződésre van szüksége: egy fejlesztési szerződésre (kész szoftvernél vállalkozási, folyamatos munkánál megbízási) és egy írásos felhasználási szerződésre, amely rögzíti, mit tehet a megrendelő a kóddal (Szjt. 45. § (1)). Ehhez jön szükség szerint titoktartási és adatfeldolgozói megállapodás.

Vállalkozási vagy megbízási szerződést köss?

Ez az első döntés, és nem formai kérdés.

  • Vállalkozási szerződés (Ptk. 6:238. §): ha egy előre meghatározott, átadható eredményt vállalsz – egy weboldalt, egy mobilappot, egy modult egy specifikáció alapján. A díj főszabályként átadás-átvételkor jár, és felelsz azért, hogy a szoftver működjön, ahogy vállaltad (hibás teljesítés, kellékszavatosság).
  • Megbízási szerződés (Ptk. 6:272. §): ha gondos szakmai közreműködést vállalsz eredménygarancia nélkül – üzemeltetés, support, óradíjas fejlesztés egy csapat tagjaként, tanácsadás. Itt a díj a munkáért jár, nem a kész termékért.

Agilis fejlesztésnél gyakori a vegyes modell: keretszerződés megbízási alapon, és sprintenként, „mérföldkövenként” vállalkozási jellegű átadás. Ilyenkor a szerződésben pontosan írd le, mi számít egy mérföldkő teljesítésének, és hogyan zajlik az átvétel (tesztelési idő, hibalista, javítás).

Utasíthat-e a megrendelő, és mit tegyél a rossz utasítással?

Igen, a megrendelő utasíthat – de a munka megszervezésébe (eszközök, munkamódszer, időbeosztás) nem szólhat bele, és nem teheti terhesebbé a teljesítést (Ptk. 6:240. §). Ha az utasítás szakszerűtlen (például egy elavult, sebezhető könyvtár használatát kéri, vagy olyan architektúrát, amely nem fogja bírni a terhelést), írásban figyelmeztesd. Ha ragaszkodik hozzá, elállhatsz, vagy az ő kockázatára teljesítesz. Ha az utasítás jogszabálysértésre vezetne – például adatok jogalap nélküli gyűjtésére vagy más szoftverének engedély nélküli felhasználására –, meg kell tagadnod.

Kié a kód?

Ez a legfontosabb – és a legtöbbször elfelejtett – kérdés.

A számítógépi program a szerzői jog védelme alatt áll, és a szerzői jog automatikusan a szerzőt, vagyis a kódot megíró fejlesztőt illeti. A megrendelő azzal, hogy kifizeti a díjat, nem lesz automatikusan a kód „tulajdonosa”. Csak azt a jogot szerzi meg, amit a szerződés kifejezetten megad neki.

A szabályok:

  • A szerző felhasználási szerződésben ad engedélyt a mű felhasználására (Szjt. 42. § (1)).
  • A felhasználási szerződést – ha a törvény másként nem rendelkezik – írásba kell foglalni (Szjt. 45. § (1)). Nem kötelező az írásba foglalás, ha a szerződés a szoftver nem kizárólagos felhasználására ad engedélyt (Szjt. 45. § (2) c)) – a kereskedelmi forgalomban beszerzett, dobozos vagy letöltött szoftverek licence tipikusan ilyen.
  • Ha a szerződés nem jelöli meg a felhasználási módokat, az engedély csak a szerződés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges módokra terjed ki (Szjt. 43. § (5)). Vagyis: ha a megrendelő később továbbfejlesztené, értékesítené vagy más projektben is használná a kódot, de erről a szerződés hallgat, könnyen kiderülhet, hogy erre nincs joga.
  • A felhasználó az engedélyt harmadik személyre csak a szerző kifejezett hozzájárulásával ruházhatja át (Szjt. 46. §) – ez a cég- vagy termékeladásnál válik fontossá.
  • A jogszerű felhasználó a szoftvert – eltérő megállapodás hiányában – a rendeltetésével összhangban módosíthatja, a hibáit kijavíthatja, és egy biztonsági másolat készítése szerződésben sem zárható ki (Szjt. 59. §).

Munkaviszonyban más a helyzet: a munkaköri kötelesség teljesítéseként készült szoftver vagyoni jogait a munkáltató szerzi meg (Szjt. 30. § (1) és 58. § (4)). Ez a szabály szabadúszóra, alvállalkozóra nem vonatkozik – ott minden a szerződésen múlik.

Mit kell rögzíteni a felhasználási jogról?

A könyvemben a licencszerződéseknél ugyanezt a kérdéssort javaslom – szoftverre szabva:

  1. A tárgy: csak a futtatható program, vagy a forráskód is? A dokumentáció, a tervek, a tesztek?
  2. A jog terjedelme: használat, többszörözés, módosítás, továbbfejlesztés, terjesztés, értékesítés, átdolgozás.
  3. Kizárólagos vagy nem kizárólagos? Kizárólagosnál a fejlesztő sem használhatja fel ugyanazt a kódot más ügyfélnél – ez magasabb díjat indokol.
  4. Terület és időtartam: Magyarország, EU, világ; határozott idő vagy a védelmi idő végéig.
  5. Továbbadás (szublicenc): átadhatja-e a megrendelő a jogot a vevőjének, leányvállalatának?
  6. A fejlesztő saját, korábban írt komponensei: ezekre általában csak nem kizárólagos használati jogot érdemes adni – különben a következő projektedben már nem használhatod a saját könyvtáradat.
  7. Nyílt forráskódú (open source) komponensek: sorold fel, és vizsgáld meg a licencüket – egyes licencek a származékos mű forráskódjának közzétételét is előírhatják.
  8. A díj: a felhasználási jog ellenértéke benne van-e a fejlesztési díjban, vagy külön licencdíj jár?

Mi legyen a forráskóddal?

A forráskód átadása nem magától értetődő. Ha a megrendelő nem kapja meg, a fejlesztőtől függ minden későbbi javításnál. Ha megkapja, de nincs joga módosítani, akkor sincs sokkal jobb helyzetben. Rögzítsd:

  • átadja-e a fejlesztő a forráskódot, mikor és milyen formában (repository-hozzáférés, dokumentációval);
  • ha nem adja át, kerüljön-e letétbe (escrow), és milyen esetben adható ki a megrendelőnek (pl. a fejlesztő megszűnése, a support megszűnése).

Kell-e titoktartási (NDA) és know-how-megállapodás?

Szinte mindig. A fejlesztő hozzáfér a megrendelő üzleti folyamataihoz, adatbázisához, árazásához; a megrendelő pedig a fejlesztő módszereihez, saját eszközeihez. Az üzleti titok és a know-how védelme a Ptk.-ban és az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvényben is megjelenik – de a védelem feltétele, hogy a jogosult ésszerű intézkedéseket tegyen a titokban tartásra. Egy aláírt titoktartási megállapodás ennek a legegyszerűbb bizonyítéka.

Ha a fejlesztő saját módszertanát, keretrendszerét, know-how-ját adja át használatra, arra külön licenc- vagy know-how-szerződés is köthető – meghatározott díjért, területre és időre.

Mikor kell adatfeldolgozói szerződés?

Ha a fejlesztő a munka során személyes adatokhoz fér hozzá – éles adatbázis, ügyfélnyilvántartás, webshop-rendelések, naplófájlok –, akkor a GDPR szerint adatfeldolgozónak minősül, és a megrendelővel (adatkezelővel) írásos adatfeldolgozói szerződést kell kötni (GDPR 28. cikk). Ennek hiányáért a megrendelő felel a hatóság előtt, de a fejlesztőnek is kockázat.

Milyen kockázata van, ha a „szabadúszó” valójában alkalmazott?

Ha a fejlesztő egyetlen megrendelőnek dolgozik, kötött munkaidőben, a megrendelő eszközeivel, folyamatos utasítás alatt, havi fix díjért – az a NAV szemében munkaviszony lehet. Az adóhatóság a szerződéseket valódi tartalmuk szerint minősíti, és a munkaviszonyra jellemző ismérvek alapján átminősítheti a jogviszonyt, amiből adó- és járulékkülönbözet, bírság és késedelmi pótlék keletkezhet. Ezért a fejlesztési szerződés eredményre, önálló munkaszervezésre, saját eszközre épüljön, ne munkaidőre és jelenlétre.

Hogyan adózik a szoftverből származó jogdíj?

Ha a céged saját szoftvert fejleszt és licencbe ad, a szellemi termékből származó jogdíjbevétel bizonyos feltételek mellett kedvezményes társasági adózás alá eshet (Tao tv. 7. § (1) s) és (14), a (22)–(25) bekezdés szerinti feltételekkel). Ez a könyvem egyik központi témája – de csak akkor működik, ha a szerzői jogi láncolat tiszta: a cégnek ténylegesen meg kell szereznie a fejlesztők vagyoni jogait. Ezért az adótervezés is a jó szerződéssel kezdődik.

A gyakorlatban…

Az IT-szerződések legtöbb vitája nem a fejlesztés közben, hanem utána robban ki: amikor a megrendelő fejlesztőt vált, el akarja adni a terméket, befektetőt von be, vagy egy átvilágításon kiderül, hogy a kód jogai nem a cégnél vannak. Ilyenkor derül ki, hogy a „szerződés” egy árajánlat és néhány e-mail volt, a felhasználási jogról pedig senki nem írt semmit.

A fejlesztő oldalán a tipikus hiba fordított: túl szélesen, kizárólagosan ad át mindent – a saját, éveken át csiszolt komponenseit is –, és utána a következő ügyfélnél már nem használhatja őket. Mindkét helyzet megelőzhető egy jól megírt, néhány oldalas felhasználási fejezettel. A tanulság: a kódhoz tartozó jogokat ugyanolyan pontosan írd le, mint a specifikációt.

Gyakori kérdések

Az enyém lesz a kód, ha kifizettem a fejlesztőt?

Nem automatikusan. Csak azokat a jogokat szerzed meg, amelyeket az írásos felhasználási szerződés megad. Ha a módok nincsenek megjelölve, csak a szerződés céljához elengedhetetlen felhasználásra vagy jogosult.

Kell-e írásban kötni a felhasználási szerződést?

Igen, a szerzői jogi törvény főszabálya szerint írásba kell foglalni.

Vállalkozási vagy megbízási szerződés egy weboldal-fejlesztés?

Ha a végeredmény (kész weboldal) előre meghatározott és átadható, vállalkozási. A későbbi üzemeltetés, karbantartás jellemzően megbízási.

Felhasználhatom-e a kódot más ügyfélnél is?

Ha nem adtál kizárólagos jogot, és a szerződés nem tiltja, igen. A saját, korábbi komponenseidre mindig érdemes kifejezetten fenntartani a jogot.

Kell-e adatfeldolgozói szerződés, ha hozzáférek a megrendelő adatbázisához?

Ha az adatbázis személyes adatokat tartalmaz, igen (GDPR 28. cikk).

Mi a kockázata, ha a szabadúszó fejlesztő úgy dolgozik, mint egy alkalmazott?

A NAV munkaviszonnyá minősítheti a jogviszonyt, és utólag adó- és járulékkülönbözetet, bírságot szabhat ki.


Fejlesztőként vagy megrendelőként szerződést kötnél, és szeretnéd, ha a kód jogai, a forráskód és az adatok sorsa egyértelmű lenne? Az ügyvédi irodánk Nyíregyházán és Debrecenben IT-szerződéseket készít és véleményez. Ha szoftveredet vagy SaaS-szolgáltatásodat értékesíted, nézd meg az ÁSZF-készítési csomagjainkat (Alap 99 000 Ft + áfa, Standard ÁSZF + GDPR 149 000 Ft + áfa, Teljes csomag 184 000 Ft + áfa) és az ÁSZF Kisokost; adatkezelési kérdésekben az adatvédelmi szolgáltatásunkat. A termékneved védelméhez ott a védjegy szolgáltatásunk és a Védjegy Pre-Check, a szoftverbevételek adózásához az adózási szolgáltatásunk. Elérhetőség: +36 42 790 103, titkarsag@drbodo.hu.

Dr. Bodó Gergely ügyvéd, közgazdász, okleveles adószakértő · Nyíregyháza, Debrecen · Frissítve: 2026. október

Kérdésed van? Írd meg röviden!

Írd le pár mondatban, miben segíthetek, és 1 munkanapon belül jelentkezem.

Legutóbbi bejegyzések

Vitás válás: mi történik, ha nincs megegyezés?

Ha nincs megegyezés, a bíróság akkor bontja fel a házasságot, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott (Ptk. 4:21. § (1)). Ilyenkor a gyermek elhelyezéséről, a kapcsolattartásról és a gyermektartásról a bíróság dönt, kérelem nélkül is (Pp. 459. § (1)). A...

Szóvédjegy vagy ábrás védjegy? Melyiket válaszd

Ha csak egyet választasz, általában a szóvédjegy a jobb: a nevet bármilyen betűtípusban, színben és formában védi. Az ábrás védjegy a konkrét grafikai megjelenést védi, ezért egy logócserénél gyengülhet. Erős, hosszú távú márkánál mindkettő indokolt, de az két külön...