A NAV a szerződést nem az elnevezése, hanem a valódi tartalma szerint minősíti (Art. 2. §). Ha a „megbízott” munkakörben, személyesen, a cég utasításai szerint és rendelkezésre állva dolgozik, a jogviszony munkaviszony. Átminősítéskor a cég utólag fizeti a bérre eső közterheket (tb-járulék 18,5%, szocho 13%), plusz főszabályként az adóhiány 50%-ának megfelelő adóbírságot és késedelmi pótlékot (Art. 215. § (3), (5)).
A megbízási szerződés sok vállalkozásnál kényelmes megoldásnak tűnik: rugalmas, könnyebb megszüntetni, és alacsony díjnál kisebb a közteher. A gond akkor kezdődik, amikor a „megbízott” valójában ugyanúgy dolgozik, mint egy alkalmazott. Ezt a NAV és a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság is vizsgálja, és a bíróságok évtizedek óta ugyanazokat a szempontokat alkalmazzák.
Mi alapján dönti el a NAV, hogy megbízás vagy munkaviszony?
A valódi tartalom alapján. Az adóhatóság a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményt valódi tartalma szerint minősíti (Art. 2. §). A Kúria ezt a megbízások munkaviszonnyá minősítésére is alkalmazta, és jogszerűnek tartotta az átminősítést, amikor a „megbízottak” napi kapcsolatban álltak a céggel, szorosan kötődtek a szervezetéhez, és a cég gyakorolta felettük az utasítási jogot (Kúria Kfv.35380/2012/7).
A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ugyanígy jár el: a szerződéstípus megválasztása nem korlátozhatja a dolgozót védő szabályokat, és a felek egyező akarata sem vonhatja ki a szerződést a munkajog alól, ha tartalma szerint munkaszerződés. A foglalkoztatónak kell bizonyítania, hogy a szerződés nem a munkaviszony leplezésére irányul (115/2021. Korm. rendelet 3. § (1)–(2)).
Mi a különbség a megbízási és a munkaszerződés között?
A munkaszerződés alapján a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, a munkáltató pedig köteles őt foglalkoztatni és munkabért fizetni (Mt. 42. § (2)). A megbízás ezzel szemben egy rábízott ügy ellátására szól: a megbízott a feladatot maga szervezi, a díját jellemzően a teljesítéshez kötve kapja.
A határvonal meghúzásához a bíróságok ma is a munkaügyi és pénzügyminiszter 2005-ös együttes irányelvének minősítő jegyeit használják. A Fővárosi Ítélőtábla 2025-ös határozata szerint az elsődleges jegyek önmagukban is meghatározóak lehetnek, megállapításuk egyértelműen munkaviszonyra utal (Fővárosi Ítélőtábla Mf.31141/2025/7).
Melyek a munkaviszony minősítő jegyei?
| Minősítő jegy | Munkaviszonyra utal | Megbízásra utal |
|---|---|---|
| Elsődleges jegyek | ||
| A tevékenység jellege, munkakör | Folyamatos, munkakörként leírt feladat | Konkrét, körülhatárolt ügy vagy projekt |
| Személyes munkavégzés | Csak ő végezheti, nem küldhet maga helyett mást | Igénybe vehet közreműködőt, helyettest |
| Foglalkoztatási kötelezettség és rendelkezésre állás | A cég köteles munkát adni, ő köteles rendelkezésre állni | Nincs rendelkezésre állás, ő dönti el, mikor dolgozik |
| Alá-fölérendeltség | A munkavégzés minden részletére kiterjedő utasítás és ellenőrzés | Az eredményre vagy a feladatra vonatkozó utasítás |
| Másodlagos jegyek | ||
| Munkaidő, beosztás | A cég határozza meg | Maga osztja be |
| Munkavégzés helye | A cég telephelye, kijelölt munkahely | Bárhol, akár a saját irodájában |
| Díjazás | Havi rendszerességű, fix összeg, a teljesítménytől függetlenül | Teljesítéshez, eredményhez kötött díj, számla |
| Eszközök | A cég eszközeivel dolgozik | Saját eszközökkel |
| Munkavédelem, írásbeliség | A cég biztosítja a munkakörülményeket | A megbízott felel a saját körülményeiért |
A minősítő jegyek forrása: Fővárosi Ítélőtábla Mf.31141/2025/7, Kúria Mfv.10598/2009/5.
Két fontos árnyalás a bírói gyakorlatból. Az utasítási jog önmagában nem tesz munkaviszonnyá, mert a megbízónak is joga van utasítást adni a megbízottnak (Kúria Mfv.10998/2010/6). Az pedig, hogy a cég kifizetőként levonja az adót és a járulékot, szintén nem jelenti, hogy munkaviszony jött létre (Fővárosi Ítélőtábla Mf.31141/2025/7). Mindig az összkép számít.
Miért vizsgálja a NAV ilyen szigorúan a megbízásokat?
Mert a közteher különbözhet. A megbízási jogviszonyban személyesen munkát végző akkor biztosított, ha a tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30%-át (Tbj. 6. § (1) f)). Ez alatt nincs társadalombiztosítási járulék. Ha a jogviszony valójában munkaviszony, a teljes munkabér után kell a 18,5%-os tb-járulékot (Tbj. 25. § (1)) és a munkáltatói 13%-os szochót (Szocho tv. 2. § (1)) megfizetni, és a dolgozót a munkaviszony kezdetétől be kellett volna jelenteni.
Mi a következménye, ha a NAV átminősíti a megbízást?
| Következmény | Mértéke | Jogszabály |
|---|---|---|
| Elmaradt közterhek utólagos megfizetése | A különbözet (szja, tb-járulék, szocho) | Art. 2. § alapján megállapított adóhiány |
| Adóbírság | Főszabályként az adóhiány 50%-a | Art. 215. § (3) |
| Minősített adóbírság | Az adóhiány 200%-a, ha bevétel eltitkolásával, hamis bizonylattal függ össze | Art. 215. § (4) |
| Késedelmi pótlék | Az adóbírság mellett is jár | Art. 215. § (5) |
| Munkaügyi bírság, ha a munkaviszonyt nem jelentették be | Első esetben a minimálbér tízszerese foglalkoztatottanként | 115/2021. Korm. rendelet 18. § (4) a), 19. § (1), 1. melléklet |
Ezek mellett munkajogi kockázat is van: ha a jogviszony munkaviszony, a dolgozó utólag követelheti a munkaviszonyhoz kötött jogokat (például a szabadságot vagy a jogellenes megszüntetés következményeit). A Kúria egy ügyben a megbízásnak nevezett, de munkaviszonyként működő jogviszony indokolás nélküli megszüntetését jogellenesnek minősítette (Kúria Mfv.10598/2009/5).
Hogyan ellenőrizd a saját megbízási szerződéseidet?
Ezt a hat lépést javasoljuk:
- Gyűjtsd össze az összes megbízási szerződést, amely egy-egy magánszeméllyel hónapok óta, rendszeresen fut.
- Vesd össze a szerződést a valósággal: kötött munkaidő, kijelölt munkahely, a cég eszközei, havi fix díj.
- Nézd meg, helyettesítheti-e magát a megbízott. Ha nem, ez az egyik legerősebb munkaviszony-jel.
- Ellenőrizd a teljesítésigazolásokat: konkrét feladatra és eredményre vonatkoznak, vagy csak havi „rendelkezésre állásra”?
- Írd újra vagy alakítsd át azokat a jogviszonyokat, amelyek tartalmuk szerint munkaviszonyok. Ez előre sokkal olcsóbb, mint egy ellenőrzés után.
- Önellenőrzés: ha a múltra nézve is kockázatot látsz, adószakértővel mérd fel, megéri-e önellenőrzéssel rendezni a különbözetet.
A gyakorlatban…
Dr. Bodó Gergely ügyvéd, okleveles adószakértő tapasztalata szerint az átminősítési kockázat a legtöbbször nem szándékos trükközésből, hanem kényelemből születik. A tipikus helyzet: egy ügyintézőt, eladót vagy recepcióst „megbízással” vesznek fel, mert rugalmasabb, aztán évekig ugyanabban a munkakörben, ugyanabban a beosztásban dolgozik, mint a kollégái.
Az ellenőrzésen a NAV ilyenkor nem a szerződést olvassa, hanem a dolgozót hallgatja meg, és megnézi a jelenléti íveket, az e-maileket, a beosztásokat. Ha a megbízott azt mondja, hogy „nyolctól négyig bent vagyok, a főnököm mondja meg, mit csináljak”, a szerződés szövege már nem segít.
Ahol a megbízás valóban megállja a helyét: eseti szakértői munka, projektalapú fejlesztés, oktatás, tanácsadás, ahol a megbízott több ügyfélnek dolgozik, maga szervezi a munkáját, és az eredményért kap díjat. A járulékellenőrzés részleteiről a járulékok ellenőrzéséről szóló cikkünkben írtunk.
Gyakori kérdések a megbízás átminősítéséről
Átminősítheti-e a NAV a megbízási szerződést munkaszerződéssé?
Igen, az adóhatóság a szerződést valódi tartalma szerint minősíti (Art. 2. §), és a Kúria az ilyen átminősítést jogszerűnek tartotta (Kúria Kfv.35380/2012/7).
Mi a legfontosabb különbség a megbízás és a munkaviszony között?
A munkaviszonyban a dolgozó a munkáltató irányítása szerint, alá-fölérendeltségben dolgozik, a munkáltató pedig köteles foglalkoztatni és bért fizetni (Mt. 42. § (2)). A megbízott egy rábízott ügyet lát el, a munkáját maga szervezi.
Ha a szerződésben az áll, hogy „megbízás”, az nem elég?
Nem. Az elnevezés nem döntő, a tényleges tartalom számít (Art. 2. §; 115/2021. Korm. rendelet 3. § (1)).
Mekkora bírságot kaphat a cég átminősítés után?
Főszabályként az adóhiány 50%-ának megfelelő adóbírságot (Art. 215. § (3)), súlyos esetben 200%-ot (Art. 215. § (4)), emellett késedelmi pótlékot. Ha a munkaviszonyt nem jelentették be, munkaügyi bírság is jöhet.
Biztosított-e a megbízott?
Akkor, ha a megbízásból származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30%-át (Tbj. 6. § (1) f)).
Munkaviszonyt jelent, ha a cég utasításokat ad a megbízottnak?
Önmagában nem, mert a megbízónak is van utasítási joga (Kúria Mfv.10998/2010/6). A munkavégzés minden részletére kiterjedő, folyamatos utasítás és ellenőrzés viszont már munkaviszonyra utal.
NAV-ellenőrzés előtt állsz, vagy bizonytalan vagy a megbízási szerződéseidben? Az adózás és adóeljárás szolgáltatásunkban felmérjük a kockázatot, és ha kell, képviselünk az ellenőrzésben (díj: egyedi ajánlat). A szerződések munkajogi átalakításában a cégügyek és munkajog oldalunkon segítünk. Elérsz a +36 42 790 103 számon vagy a titkarsag@drbodo.hu címen.
Dr. Bodó Gergely ügyvéd, közgazdász, okleveles adószakértő · Nyíregyháza, Debrecen · 2026. november
Kérdésed van? Írd meg röviden!
Írd le pár mondatban, miben segíthetek, és 1 munkanapon belül jelentkezem.
