Ha az ügyfeled egy MI-chatbottal vagy telefonos MI-asszisztenssel beszél, 2026. augusztus 2-től tudatni kell vele, hogy mesterséges intelligenciával áll interakcióban, legkésőbb az első interakció alkalmával, egyértelműen (MI-rendelet 50. cikk (1) és (5), 113. cikk). Ezt a határidőt a 2026 júliusában kihirdetett „digitális omnibusz” nem halasztotta el. Emellett, mivel a beszélgetés személyes adat, a GDPR szerinti tájékoztatást is meg kell adni, telefonos rögzítésnél legkésőbb a hívás elején (GDPR 13. cikk).
A leggyakoribb tévhit, hogy „elég, ha az adatkezelési tájékoztatóban valahol szerepel a chatbot”. Nem elég. Az MI-rendelet azt várja, hogy az ügyfél a beszélgetés elején, magától értetődően megtudja: nem emberrel beszél. A másik tévhit, hogy ez csak a nagy techcégekre vonatkozik. A szabály minden olyan MI-rendszerre vonatkozik, amelyet természetes személyekkel való közvetlen interakcióra szántak, a vállalkozás méretétől függetlenül.
Mit ír elő pontosan az MI-rendelet 50. cikke?
Az (EU) 2024/1689 rendelet (MI-rendelet) 50. cikk (1) bekezdése szerint a természetes személyekkel való közvetlen interakcióra szánt MI-rendszereket úgy kell megtervezni és kifejleszteni, hogy az érintettek tájékoztatást kapjanak arról, hogy MI-rendszerrel állnak interakcióban. Kivétel, ha ez a körülmények alapján egy észszerűen jól tájékozott, figyelmes és körültekintő ember számára nyilvánvaló.
A tájékoztatást legkésőbb az első interakció vagy kitettség alkalmával, egyértelmű és jól megkülönböztethető módon kell megadni (MI-rendelet 50. cikk (5)). Az 50. cikk további szabályai:
- Érzelemfelismerő vagy biometrikus kategorizáló rendszer alkalmazójának tájékoztatnia kell az érintetteket a rendszer működéséről (MI-rendelet 50. cikk (3)). Ha a hangasszisztensed a hangszínből az ügyfél érzelmeire következtet, ez rád is vonatkozhat.
- Deepfake kép-, hang- vagy videotartalomnál az alkalmazónak közölnie kell, hogy a tartalom mesterségesen jött létre vagy manipulált (MI-rendelet 50. cikk (4)). Ha a telefonos asszisztens egy valós munkatárs klónozott hangján szól, ezt a szabályt is érdemes végiggondolni.
- Más uniós és nemzeti átláthatósági kötelezettségek, így a GDPR is, érintetlenek maradnak (MI-rendelet 50. cikk (6)).
Az 50. cikk szerinti átláthatósági kötelezettségek megsértése bírsággal sújtható (MI-rendelet 99. cikk (4) g)).
Változtatott-e a digitális omnibusz az 50. cikk határidején?
Az 50. cikk (1) bekezdésén nem. Az MI-rendeletet módosító (EU) 2026/1744 rendeletet 2026. július 24-én hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és 2026. július 27-én lépett hatályba. A módosítás elsősorban a nagy kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó határidőket tolta ki. Az átláthatósági szabályok zöme, köztük a „tudatni kell, hogy MI-vel beszélsz” kötelezettség, változatlanul 2026. augusztus 2-től alkalmazandó, ahogy azt az MI-rendelet 113. cikke eredetileg is előírta.
Egy kivétel van: a szintetikus tartalom géppel olvasható megjelölésére (50. cikk (2)) a 2026. augusztus 2. előtt forgalomba hozott rendszereknek 2026. december 2-ig van türelmi idejük. Ez a chatbot-tájékoztatásra nem vonatkozik. Az omnibusz az MI-jártasságról szóló 4. cikket is enyhítette: a szolgáltatóknak és alkalmazóknak a korábbi „biztosítás” helyett most a megfelelő szintű MI-jártasság kialakítását kell támogatniuk.
| Szabály | Alkalmazandó | Érintett-e a 2026-os módosítás? |
|---|---|---|
| Tájékoztatás, hogy MI-vel beszél (50. cikk (1)) | 2026. augusztus 2-től | Nem halasztották |
| Érzelemfelismerés tájékoztatás (50. cikk (3)) | 2026. augusztus 2-től | Nem halasztották |
| Deepfake közlése (50. cikk (4)) | 2026. augusztus 2-től | Nem halasztották |
| Szintetikus tartalom géppel olvasható jelölése (50. cikk (2)) | 2026. augusztus 2-től | A korábban forgalomba hozott rendszereknek türelmi idő 2026. december 2-ig |
Ki a felelős: te vagy a chatbot fejlesztője?
Az MI-rendelet két szereplőt különböztet meg. A szolgáltató az, aki az MI-rendszert fejleszti vagy fejleszteti, és saját neve vagy védjegye alatt forgalomba hozza vagy üzembe helyezi (MI-rendelet 3. cikk 3. pont). Az alkalmazó az, aki a felügyelete alá tartozó MI-rendszert szakmai tevékenysége során használja (MI-rendelet 3. cikk 4. pont).
Az 50. cikk (1) bekezdés szövege szerint a tervezési kötelezettség a szolgáltatót terheli. Ha egy kész chatbotot bérelsz, alkalmazó vagy, de a gyakorlatban rajtad múlik, hogy a tájékoztató üzenet be van-e kapcsolva, és jól látszik-e. Ha viszont te fejleszted vagy fejleszteted az MI-rendszert, és saját neved alatt helyezed üzembe, szolgáltatónak is minősülhetsz. A GDPR szempontjából pedig az ügyfélbeszélgetések adatkezelője szinte mindig te vagy.
| Kérdés | MI-rendelet | GDPR |
|---|---|---|
| Ki vagy te, ha bérelt chatbotot használsz? | Alkalmazó (3. cikk 4. pont) | Adatkezelő (4. cikk 7. pont) |
| Ki a chatbot-szolgáltató? | Szolgáltató (3. cikk 3. pont) | Jellemzően adatfeldolgozó (4. cikk 8. pont) |
| Mit kell közölni? | Hogy MI-vel beszél (50. cikk (1)) | Ki kezeli az adatot, milyen célra, milyen jogalapon, meddig (13. cikk) |
| Mikor? | Legkésőbb az első interakciókor (50. cikk (5)) | Az adatgyűjtés időpontjában (13. cikk (1)) |
Mit kell mondania a telefonos MI-asszisztensnek a hívás elején?
A NAIH következetes álláspontja, hogy a hívásrögzítésről a GDPR 13. cikke szerinti tájékoztatást az adatkezelés megkezdése előtt, legkésőbb a hívás elején kell megadni (pl. NAIH-3337/2022 határozat). Abban az ügyben a Hatóság 5 millió forint bírságot szabott ki, mert a tájékoztatás nem a hívás elején hangzott el, és nem volt egyértelmű. A GDPR 13. cikk szerinti teljes tartalmat nem kell felolvasni. Bevett megoldás egy rövid szóbeli tájékoztatás, amely megmondja, hol érhető el a teljes adatkezelési tájékoztató.
Egy jó nyitómondat elemei:
- hogy a hívó egy MI-asszisztenssel beszél (MI-rendelet 50. cikk (1));
- hogy a beszélgetést rögzítik, és ha szöveggé alakítják, azt is;
- ki az adatkezelő (cégnév);
- mi a rögzítés célja és jogalapja (GDPR 13. cikk (1) c));
- hol olvasható a teljes adatkezelési tájékoztató;
- hogyan kérhet emberi ügyintézőt, ha ezt biztosítod.
Példa: „Jó napot kívánok! Ön a Minta Kft. mesterséges intelligencián alapuló telefonos asszisztensével beszél. A hívást ügyintézés céljából rögzítjük. Az adatkezelésről a mintakft.hu/adatvedelem oldalon tájékozódhat. Ha munkatárssal szeretne beszélni, mondja: ügyintéző.”
Milyen jogalapon rögzítheted a hívást?
Ez attól függ, milyen vállalkozás vagy. A fogyasztóvédelmi törvény szerint a közszolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozás, valamint a külön törvényben meghatározott egyéb vállalkozás köteles ügyfélszolgálatot működtetni (Fgytv. 17/B. § (1)). Ezeknél az ügyfélszolgálat és a fogyasztó közötti telefonos kommunikációt hangfelvétellel kell rögzíteni, a felvételt egyedi azonosítószámmal kell ellátni és öt évig meg kell őrizni, a fogyasztót pedig a telefonos ügyintézés kezdetén tájékoztatni kell erről és az azonosítószámról (Fgytv. 17/B. § (3)). Ilyenkor a rögzítés jogalapja jogi kötelezettség (GDPR 6. cikk (1) c)).
Ha nem tartozol ebbe a körbe, az Fgytv.-re nem hivatkozhatsz. A NAIH-3684/2023 határozat kifejezetten kifogásolta, hogy egy vállalkozás a jogszabály által meghatározott tárgykörön kívül is jogi kötelezettségre alapította a hangrögzítést. Ilyenkor jellemzően jogos érdek (GDPR 6. cikk (1) f)) jön szóba. Ehhez előzetesen érdekmérlegelést kell végezni és dokumentálni: a NAIH-2801-17/2022 határozat azért is állapított meg jogsértést, mert az adatkezelő ezt elmulasztotta.
Hívhat-e ki ügyfeleket az MI-asszisztens?
Óvatosan. Az emberi beavatkozás nélküli, automatizált hívórendszer közvetlen üzletszerzés, tájékoztatás vagy piackutatás céljára csak akkor alkalmazható, ha ehhez az előfizető előzetesen hozzájárult (Eht. 162. § (1) a)). Egy önállóan tárcsázó és beszélgető MI-asszisztens nagy valószínűséggel ilyen rendszernek minősül. Reklámot természetes személynek közvetlen megkereséssel főszabály szerint csak előzetes, egyértelmű és kifejezett hozzájárulással lehet közölni (Grt. 6. § (1)), és ez a hozzájárulás bármikor ingyenesen visszavonható (Grt. 6. § (3)). Marketingcélú kimenő MI-hívást tehát csak igazolható hozzájárulás birtokában indíts.
Mit rendezz a chatbot- vagy hangasszisztens-szolgáltatóval?
A szolgáltató a te nevedben kezeli az ügyfélbeszélgetéseket, ezért vele adatfeldolgozói szerződést kell kötni (GDPR 28. cikk (3)). Részletek: Adatfeldolgozói szerződés (GDPR 28. cikk): kivel kell megkötni, mi legyen benne? Három kérdést mindenképp tisztázz:
- Felhasználja-e a beszélgetéseket saját modellje tanítására? Ha igen, az a te utasításaidon túlmenő, saját célú adatkezelés lehet, amelyre nézve a szolgáltató már adatkezelő (GDPR 28. cikk (10)). Ezt a tájékoztatóban is kezelni kell, vagy ki kell kapcsolni.
- Hol tárolják az adatot? EGT-n kívüli tárolásnál a nemzetközi adattovábbítás szabályai is alkalmazandók.
- Meddig őrzi a hangfelvételt és az átiratot? A megőrzési időt konkrétan kell meghatározni. A NAIH a „szükséges ideig” megfogalmazást nem tartotta megfelelőnek (NAIH-664/2023).
Hogyan vezesd be szabályosan az MI-ügyfélszolgálatot lépésről lépésre?
- Írd le, mit csinál a rendszer: csak válaszol, vagy időpontot foglal, rendelést vesz fel, hangot rögzít, érzelmet elemez?
- Tisztázd a szerepeket: alkalmazó vagy szolgáltató vagy az MI-rendelet szerint; adatkezelő vagy a GDPR szerint.
- Állítsd be a nyitóüzenetet a chatablakban és a hívás elején: MI-vel beszél, rögzítés, adatkezelő, link a tájékoztatóhoz.
- Határozd meg a jogalapot minden célra külön; jogos érdeknél készíts érdekmérlegelést.
- Köss adatfeldolgozói szerződést a szolgáltatóval, és kérdezz rá a modelltanításra és a tárolás helyére.
- Frissítsd az adatkezelési tájékoztatót a chatbot és a hangasszisztens adatkezelésével.
- Biztosíts emberi kapcsolatot panasz és bonyolult ügy esetén, és képezd a munkatársakat a rendszer használatára (MI-rendelet 4. cikk).
Az adatkezelési tájékoztató felépítéséről itt olvashatsz: Adatkezelési tájékoztató weboldalra és webshopra.
A gyakorlatban: hol csúszik el a legtöbb MI-bevezetés?
Dr. Bodó Gergely ügyvéd tapasztalata szerint a vállalkozások az MI-asszisztenst gyakran informatikai projektként kezelik, és a jogi kérdések csak az élesítés után kerülnek elő. A három leggyakoribb hiba:
- Emberinek álcázott bot. A chatbot emberi nevet és fényképet kap, és sehol nem derül ki, hogy MI válaszol. Ez 2026. augusztus 2. óta kifejezetten ütközik az 50. cikkel.
- Tájékoztatás csak a láblécben. A rögzítésről és az MI-ről csak az adatkezelési tájékoztató szól, a hívás vagy a chat elején semmi. A NAIH gyakorlata szerint a tájékoztatásnak előzetesnek kell lennie.
- Fgytv.-re hivatkozás minden hívásnál. A vállalkozás „jogi kötelezettségre” alapítja a rögzítést, holott nem tartozik az Fgytv. 17/B. § hatálya alá, vagy a rögzítés a panaszkezelésen túlmegy.
Gyakori kérdések az MI-chatbot tájékoztatásról
Mikortól kötelező közölni, hogy MI-vel beszél az ügyfél?
2026. augusztus 2-től (MI-rendelet 113. cikk, 50. cikk (1)). Az (EU) 2026/1744 módosító rendelet ezt nem halasztotta el.
Elég, ha a chatablak felett ott áll: „MI-asszisztens”?
Ha ez az első interakció előtt jól látható és egyértelmű, jó megoldás lehet (MI-rendelet 50. cikk (5)). A GDPR szerinti tájékoztatásra mutató link mellette legyen.
Ha nyilvánvaló, hogy gép beszél, akkor is kell?
Az 50. cikk (1) kivételt tesz, ha egy észszerűen jól tájékozott, figyelmes ember számára nyilvánvaló, hogy MI-vel beszél. Egy természetes hangú telefonos asszisztensnél erre nem érdemes építeni.
Kell-e hozzájárulás a hívás rögzítéséhez?
Nem feltétlenül. Közszolgáltatóknál jogi kötelezettség az alap (Fgytv. 17/B. § (3)), másoknál jellemzően jogos érdek, dokumentált érdekmérlegeléssel. A tájékoztatás viszont mindig kötelező (GDPR 13. cikk).
Ki bírságolhat, ha elmarad a tájékoztatás?
A GDPR-sértésért a NAIH. Az MI-rendelet szerinti átláthatósági kötelezettségek megsértése is bírsággal sújtható (MI-rendelet 99. cikk (4) g)); a hazai eljáró hatóságot a végrehajtási szabályok jelölik ki.
A ChatGPT-vel megírt hírlevélre is vonatkozik?
Az 50. cikk (1) a közvetlen interakcióra szánt rendszerekről szól, nem minden MI-vel segített szövegről. Az MI által generált, közérdekű ügyekről tájékoztató szövegekre külön szabály van, egy átlagos céges hírlevélre jellemzően nem ez vonatkozik.
Tudja az ügyfeled már az első mondatnál, hogy MI-vel beszél? Az ingyenes weboldal-csekkel megnézem, rendben van-e a weboldalad adatvédelmi oldala, az ÁSZF Kisokos pedig összefoglalja a kötelező alapokat. A Teljes weboldal-csomag (ÁSZF + adatkezelési tájékoztató + cookie-tájékoztató + impresszum + 1 év frissítés) 184 000 Ft + áfa; MI-bevezetéshez kapcsolódó adatvédelmi tanácsadásról az adatvédelmi szolgáltatás oldalán olvashatsz. Elérsz a +36 42 790 103 számon vagy a titkarsag@drbodo.hu címen.
Dr. Bodó Gergely ügyvéd, közgazdász, okleveles adószakértő · Nyíregyháza, Debrecen · 2026. november
Kérdésed van? Írd meg röviden!
Írd le pár mondatban, miben segíthetek, és 1 munkanapon belül jelentkezem.
