Egyszemélyes kft. kisokos 2026: törzstőke, alapítás és a különleges szabályok

márc 11, 2022 | Cégalapítás

Egyszemélyes kft.-t egyetlen tag is alapíthat alapító okirattal, legalább 3 millió forint törzstőkével, amelyet nem kell egy összegben befizetned. Taggyűlés nincs: a taggyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben te döntesz, írásban. A cég tartozásaiért főszabályként nem a magánvagyonoddal felelsz – de ez nem korlátlan menlevél.

Mi az egyszemélyes kft., és miért ezt választja a legtöbb vállalkozó?

A kft. jogi személy: saját vagyonnal, saját adószámmal, saját felelősséggel. Az egyszemélyes kft. ugyanez, csak egyetlen taggal. Nem külön cégforma – a kft. általános szabályai vonatkoznak rá, néhány eltéréssel, amelyeket alább sorra veszünk.

Miért népszerű?

  • Korlátolt felelősség: a tag a cég tartozásaiért főszabály szerint nem felel a magánvagyonával (Ptk. 3:2. § (1): a jogi személy a saját vagyonával felel).
  • Hitelképesség: bankok, beszállítók, nagyobb partnerek egy kft.-t komolyabban vesznek, mint egy egyéni vállalkozást.
  • Átruházhatóság: az üzletrész eladható, ajándékozható, örökölhető – később tagot is bevonhatsz.
  • Skálázhatóság: ugyanaz a forma működik egy fővel és ötven alkalmazottal is.

Az ára: drágább alapítás, több adminisztráció (beszámoló, könyvelés, cégeljárás), és az, hogy a cég pénze nem a te pénzed – csak osztalékként, szabályosan veheted ki.

Hogyan jöhet létre egyszemélyes kft.?

Háromféleképpen:

  1. Alapítással – egyetlen tag hozza létre, alapító okirattal (nem társasági szerződéssel).
  2. Átalakulással, kiválással, egyesüléssel – egy meglévő társaságból.
  3. Úgy, hogy az összes üzletrész egy kézbe kerül – például a társad eladja neked a részét. Ilyenkor a társasági szerződést akkor kell alapító okirattá alakítani, ha az egyszemélyessé válástól számított egy éven belül nem lép be újabb tag (Ptk. 3:208. § (2)).

Ha egyéni vállalkozóként gondolkodsz a váltáson: ez jogilag nem átalakulás. Az egyéni vállalkozás nem cég, ezért új kft.-t alapítasz, és a tevékenységet „átviszed” – új adószámmal, új bankszámlával, a partnerszerződések átírásával.

Mennyi a törzstőke 2026-ban, és mikor kell befizetni?

  • A kft. törzstőkéje legalább 3 000 000 Ft, egy tag törzsbetétje legalább 100 000 Ft (Ptk. 3:161. § (1), (4)). Egyszemélyes kft.-nél a teljes törzstőke egyetlen törzsbetét.
  • A törzstőke állhat pénzből és nem pénzbeli hozzájárulásból (apport) – például gépből, járműből, szellemi tulajdonból.
  • A pénzbeli részt nem kell egy összegben befizetned az alapításkor. A társasági szerződés (egyszemélyes kft.-nél az alapító okirat) határozza meg a befizetés ütemezését.
  • A csapda: ha az alapító okirat szerint a cégbejegyzésig nem kell a teljes pénzbeli hozzájárulást befizetned, addig nem vehetsz ki osztalékot – az osztalékra jutó összeget a még be nem fizetett törzsbetétedre kell elszámolni –, amíg az így elszámolt nyereség és a teljesített befizetéseid együtt el nem érik a vállalt pénzbeli hozzájárulást (Ptk. 3:162. § (1)). Ha a bejegyzéstől számított második teljes üzleti évről készült beszámoló elfogadásáig sem történt meg a teljes befizetés, azt a beszámoló elfogadásától számított három hónapon belül kötelező teljesíteni (Ptk. 3:162. § (2)), és a még nem teljesített pénzbeli hozzájárulásod erejéig helytállsz a társaság tartozásaiért (Ptk. 3:162. § (4)).
  • Az apportot egyszemélyes kft. alapításakor mindig teljes egészében a bejegyzési kérelem benyújtásáig a cég rendelkezésére kell bocsátani; az alapító okirat ezzel ellentétes rendelkezése semmis (Ptk. 3:208. § (1)). (A törzstőke feléhez kötött szabály – Ptk. 3:163. § (1) – a többszemélyes kft.-re irányadó.)

Vagyis „0 forinttal” is el lehet indulni, de ennek ára van: osztaléktilalom és tagi felelősség a hiányzó összegig.

Miért felelsz – és miért nem – egyszemélyes kft. tagjaként?

A régi tévhit szerint „a tag 3 millióig felel”. Ez nem így van. A tag a cég tartozásaiért főszabályként nem felel; a kockázata az, hogy a vállalt vagyoni hozzájárulását elveszítheti, illetve be kell fizetnie, ha még nem tette meg.

A kivételek, amelyeket ismerned kell:

  • Visszaélés a korlátolt felelősséggel (Ptk. 3:2. § (2)): ha a tag a korlátolt felelősséget a hitelezők kijátszására használja – például kiszívja a vagyont, mielőtt a cég fizetésképtelen lesz –, korlátlanul felelhet.
  • Ügyvezetői felelősség: ha te vagy az ügyvezető is (egyszemélyes kft.-nél ez a jellemző), a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet beállta után a hitelezők érdekeit kell elsődlegesen szem előtt tartanod. Ennek elmulasztása felszámolásban személyes felelősséget hozhat.
  • Eltiltás: akit a cégbíróság eltiltott (Ctv. 9/B. §), az a 2026. március 1-jétől hatályos Ptk.-módosítás szerint nem szerezhet többségi befolyást gazdasági társaságban és nem lehet korlátlanul felelős tag (Ptk. 3:90. § (3), 2025. évi CXVII. törvény). Ha új partnerrel vagy vevővel tárgyalsz, ezt is érdemes ellenőrizni.

Hogyan működik az egyszemélyes kft. taggyűlés nélkül?

  • Nincs taggyűlés. Ami a taggyűlés hatáskörébe tartozna (beszámoló elfogadása, osztalék, ügyvezető kinevezése, alapító okirat módosítása), abban a tag írásban dönt, és a döntést közli az ügyvezetővel. A döntés a közléssel válik hatályossá (Ptk. 3:109. § (4)).
  • Az ügyvezető lehet maga a tag vagy külső személy. Ügyvezető csak cselekvőképes nagykorú lehet, és nem állhat kizáró ok alatt.
  • Utasítási jog: egyszemélyes kft.-nél a tag az ügyvezetőnek utasítást adhat, amelyet az köteles végrehajtani (Ptk. 3:112. § (3)). Ez a rugalmasság előnye – és egyben a felelősség forrása is, ha az utasítás hitelezőket károsít.
  • Szerződés a tag és a cég között (például megbízás, bérlet, kölcsön): ezt közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni (Ptk. 3:209. § (1)), különben utólag nehéz bizonyítani, hogy valódi üzleti ügylet volt-e.

Alkalmazhat-e munkavállalót az egyszemélyes kft.?

Igen, korlátozás nélkül. Te magad is lehetsz munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban a céggel, illetve ügyvezetőként személyes közreműködőként is dolgozhatsz – ennek adó- és járulékkövetkezményeit érdemes a könyvelőddel együtt átnézni, mert jogviszonyonként eltérnek.

Ki veheti fel az osztalékot?

Kizárólag a tag. Osztalékot csak a beszámoló elfogadása után, a szabad eredménytartalék és a tárgyévi eredmény terhére lehet kifizetni, és csak úgy, hogy a saját tőke ne csökkenjen a törzstőke alá. A be nem fizetett pénzbeli hozzájárulás miatti osztaléktilalmat lásd fent.

Hogyan zajlik az alapítás lépésről lépésre?

  1. Előkészítő egyeztetés ügyvéddel: cégnév, székhely, tevékenységi körök, törzstőke és befizetési ütemezés, ügyvezetés.
  2. Alapító okirat elkészítése és ellenjegyzése. Nem kell közjegyző: elég az ügyvéd által ellenjegyzett okirat. Az ügyvédi azonosítás ma online, videókapcsolaton keresztül is elvégezhető.
  3. Iratok: személyazonosító adatok, a székhely címe és helyrajzi száma, a székhely használatára jogosító irat (tulajdonosi hozzájárulás vagy bérleti szerződés), az ügyvezető elfogadó nyilatkozata, ha nem a tag az ügyvezető.
  4. Elektronikus cégbejegyzési kérelem a székhely szerint illetékes cégbírósághoz – kötelező jogi képviselettel. A kérelmet az alapító okirat ellenjegyzésétől számított 30 napon belül kell beadni (Ctv. 34. § (1)).
  5. Illeték: a kft. cégbejegyzése illetékmentes (Itv. 45. § (1a)), és a bejegyzés közzététele is ingyenes (22/2006. (V. 18.) IM rendelet 5. § (3)); költségként így jellemzően csak az ügyvédi munkadíj merül fel.
  6. Bejegyzés: egyszerűsített eljárásban jellemzően 1 munkanap (Ctv. 48. § (4)), normál eljárásban 15 munkanap a törvényi határidő (Ctv. 46. § (7)).
  7. Bejegyzés után: bankszámla, NAV-regisztráció és adózási mód (társasági adó vagy KIVA), a tényleges tulajdonos bejelentése, könyvelő.

A gyakorlatban…

A leggyakoribb helyzet, amivel hozzám fordulnak, nem a „zöldmezős” alapítás, hanem az, amikor egy egyéni vállalkozás kinőtte magát: nő a forgalom, jönnek az alkalmazottak, és a vállalkozó egyre kényelmetlenebbül érzi, hogy minden kockázat a saját házán ül. Ilyenkor sokan arra számítanak, hogy „átírjuk” az egyéni vállalkozást kft.-re. Ahogy fent írtam: ez jogilag új cég alapítása. Ezért az igazán fontos kérdések nem a cégbíróságon dőlnek el, hanem előtte: mikor indul az új cég, hogyan kerülnek át a szerződések és a dolgozók, mi lesz a régi egyéni vállalkozással, és hogyan alakul az adózás az átállás évében. Aki ezt egy ügyvéd–könyvelő egyeztetéssel előre végiggondolja, az a legtöbb meglepetést megspórolja.

Gyakori kérdések az egyszemélyes kft.-ről

Lehet-e egyszemélyes kft.-t 3 millió forint befizetése nélkül alapítani?

Igen, a pénzbeli hozzájárulás befizetése ütemezhető. Amíg azonban a vállalt pénzbeli hozzájárulást teljes egészében nem teljesítetted, osztalékot nem vehetsz ki (Ptk. 3:162. § (1)), és a még be nem fizetett összeg erejéig helytállsz a cég tartozásaiért (Ptk. 3:162. § (4)).

Kell-e közjegyző az egyszemélyes kft. alapításához?

Nem. Ügyvéd által ellenjegyzett alapító okirat elegendő, a cégbejegyzési kérelmet pedig a jogi képviselő elektronikusan nyújtja be.

Lehetek egyszerre tag, ügyvezető és munkavállaló a saját kft.-mben?

Igen, ezek a szerepek összeegyeztethetők. Hogy melyik jogviszonyban dolgozz, az elsősorban adó- és járulékkérdés – ezt a könyvelőddel együtt érdemes eldönteni.

Mi történik, ha egy kéttagú kft.-ben az egyik tag kiszáll, és egyedül maradok?

A cég egyszemélyes kft.-ként működik tovább. A társasági szerződést akkor kell alapító okirattá alakítani, ha egy éven belül nem lép be újabb tag (Ptk. 3:208. § (2)); a változást a cégbíróságon be kell jegyeztetni.

Felelek-e a magánvagyonommal, ha a kft.-m csődbe megy?

Főszabályként nem. Személyes felelősséged akkor lehet, ha visszaéltél a korlátolt felelősséggel, ha nem fizetted be a vállalt hozzájárulást, vagy ügyvezetőként a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben nem a hitelezők érdekei szerint jártál el.


Egyszemélyes kft.-t alapítanál, vagy egyéni vállalkozásból lépnél tovább? Nézd meg a cégalapítási szolgáltatásunkat, ahol leírjuk, hogyan visszük végig az alapítást az első egyeztetéstől a bejegyzésig. Ha már működő céged van, és változásbejegyzés, tagváltozás vagy alapító okirat-módosítás a feladat, a cégügyek oldalon találsz minden információt. Hívj a +36 42 790 103-as számon, vagy írj a titkarsag@drbodo.hu címre.

Dr. Bodó Gergely ügyvéd, közgazdász, okleveles adószakértő · Nyíregyháza, Debrecen · Frissítve: 2026. október

Kérdésed van? Írd meg röviden!

Írd le pár mondatban, miben segíthetek, és 1 munkanapon belül jelentkezem.

Legutóbbi bejegyzések

Vitás válás: mi történik, ha nincs megegyezés?

Ha nincs megegyezés, a bíróság akkor bontja fel a házasságot, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott (Ptk. 4:21. § (1)). Ilyenkor a gyermek elhelyezéséről, a kapcsolattartásról és a gyermektartásról a bíróság dönt, kérelem nélkül is (Pp. 459. § (1)). A...

Szóvédjegy vagy ábrás védjegy? Melyiket válaszd

Ha csak egyet választasz, általában a szóvédjegy a jobb: a nevet bármilyen betűtípusban, színben és formában védi. Az ábrás védjegy a konkrét grafikai megjelenést védi, ezért egy logócserénél gyengülhet. Erős, hosszú távú márkánál mindkettő indokolt, de az két külön...