Járulékok ellenőrzése 2026: mikor minősíti át a NAV a megbízást munkaviszonnyá?

márc 1, 2022 | Egyéb

A NAV a járulékellenőrzésben azt vizsgálja, hogy a foglalkoztatottaidat bejelentetted-e, és a valós jogviszonyuknak megfelelően fizetted-e utánuk a 18,5% tb-járulékot és a 13% szochót. Ha egy megbízási vagy vállalkozási szerződés valójában munkaviszony, a NAV a valódi tartalom elve alapján átminősíti, és visszamenőleg kiveti a járulékot, a bírságot és a pótlékot.

A járulék az egyik legnagyobb teher a foglalkoztatásban, ezért sok cég próbálja „rugalmasabb” formában foglalkoztatni az embereit: megbízással, vállalkozói számlával, egyéni vállalkozó alvállalkozóként. Ez önmagában nem tilos, de ha a szerződés papíron más, mint a valóságban, abból a NAV-nál könnyen drága ügy lesz.

Milyen járulékokat kell fizetni 2026-ban?

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról és ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) és a szocho-törvény szerint 2026-ban:

Teher Mérték Ki fizeti?
Tb-járulék 18,5% a munkavállaló (a munkáltató vonja le)
Személyi jövedelemadó 15% a munkavállaló (a munkáltató vonja le)
Szociális hozzájárulási adó (szocho) 13% a munkáltató

A minimálbér 2026-ban 322 800 Ft, a garantált bérminimum 373 200 Ft. A tb-járulék alapja munkaviszonyban legalább a minimálbér 30%-a (96 840 Ft) akkor is, ha részmunkaidőben foglalkoztatod a munkavállalót. 2026-tól a szocho alapjának számításánál a korábbi 112,5%-os szorzó megszűnt, az alap a minimálbér, illetve a garantált bérminimum 100%-a.

A bevallást a 2608-as nyomtatványon havonta, a tárgyhót követő hónap 12. napjáig kell benyújtani, és a járulékot is eddig kell megfizetni.

Mit vizsgál a NAV egy járulékellenőrzésben?

A járulékellenőrzés jellemzően két irányból indul:

  1. Helyszíni ellenőrzés. A NAV munkatársai a telephelyen, építkezésen, üzletben megnézik, kik dolgoznak, és összevetik a bejelentésekkel. Ilyenkor a munkavállalókat is meghallgatják.
  2. Adatalapú kockázatelemzés. A NAV látja, kinek fizetsz rendszeresen megbízási díjat vagy vállalkozói számlát, mióta, milyen összegben, és hogy az illetőnek van-e más megrendelője.

Az ellenőrzés kérdései: bejelentetted-e a foglalkoztatottat (még a munkába lépés előtt), helyes-e a járulékalap, levontad és befizetted-e a járulékokat, kiadtad-e a jogszabályi igazolásokat, és valós-e a szerződés szerinti jogviszony.

Mikor minősít át a NAV egy megbízást munkaviszonnyá?

Az adózás rendjéről szóló törvény két alapelvre épít:

  • Art. 1. §: az adójogviszonyban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni, és nem rendeltetésszerű az a szerződés, amelynek célja az adótörvények megkerülése;
  • Art. 2. §: az adóhatóság a szerződést, ügyletet valódi tartalma szerint minősíti.

Vagyis nem az számít, mi a szerződés címe. Ahogy a könyvemben is írom: ha a „tanácsadási” szerződés valójában munkaviszony, visszamenőleg béradót kell fizetned.

A minősítésnél a NAV és a bíróságok — az Art. 1–2. §-a (rendeltetésszerű joggyakorlás, a valódi tartalom elve) és a bírói gyakorlat alapján — a munkaviszony jellemzőit keresik. (A szempontrendszert korábban a 7001/2005. (MK 170.) FMM–PM együttes irányelv foglalta össze; ez hatályos jogszabályként ma nem hivatkozható, a gyakorlat legfeljebb iránymutatásként idézi.) A jellemző jegyek:

Erősen munkaviszonyra utaló jelek:

  • a munkát a megbízott személyesen köteles elvégezni, nem küldhet maga helyett mást,
  • meghatározott munkakört lát el, folyamatosan, nem egy konkrét eredményért felel,
  • a megbízó utasítja, ellenőrzi, a munkaidejét meghatározza,
  • a munkavégzés helye és eszközei a megbízóé (az ő irodája, gépe, céges e-mail címe),
  • havi fix díjat kap, függetlenül az eredménytől,
  • nincs más megrendelője, gazdaságilag tőled függ.

Megbízásra vagy vállalkozásra utaló jelek:

  • egy meghatározott feladat vagy eredmény a cél,
  • a megbízott maga osztja be az idejét, a saját eszközeivel dolgozik,
  • több megrendelője van, és viseli a saját üzleti kockázatát,
  • a díj a teljesítményhez kötött.

Egyetlen jel nem dönt: az összkép számít. Egy „vállalkozó”, aki évek óta minden reggel nyolckor beül az irodádba, a te gépeden dolgozik, és csak neked számláz, nagy valószínűséggel munkavállaló.

Mi a következménye az átminősítésnek?

Ha a NAV átminősít, a teljes jogviszonyt munkaviszonyként kezeli, visszamenőleg az elévülési időn belül (főszabály szerint 5 év). Ennek pénzügyi következményei:

  • a ki nem fizetett tb-járulék, szja-előleg és szocho különbözete,
  • adóbírság, főszabály szerint a hiány 50%-áig (Art. 215. § (3)),
  • késedelmi pótlék az eredeti esedékességtől,
  • mulasztási bírság a bejelentés elmaradása miatt.

Ezen túl munkajogi kockázat is van: a munkavállaló utólag követelheti a munkaviszonyból járó juttatásokat (szabadság, túlóradíj, felmondási idő, végkielégítés) a munkajogi elévülési időn belül (3 év — Mt. 286. § (1)).

Mennyibe kerül a be nem jelentett foglalkoztatás?

Ha valakit egyáltalán nem jelentesz be, a NAV foglalkoztatottanként kétmillió forintig terjedő mulasztási bírságot szab ki (Art. 225. § (1)), és elrendelheti az üzlet, telephely lezárását is, első alkalommal 12, ismételt mulasztásnál 30, majd minden további esetben 60 nyitvatartási napra (Art. 245. § (1)–(2)).

Változás, hogy egyes esetekben 2025 óta az üzletlezárás extra összegű mulasztási bírság megfizetésével kiváltható (Art. 245. § (1b)–(1c)): a lezárás elkerülhető, ha az adózó lemond a fellebbezés jogáról, és a mulasztási bírság mellett annak tízszeresét (12 napos lezárásnál), illetve húszszorosát (30 napos lezárásnál) kitevő, üzletzárást kiváltó bírságot is befizeti. A NAV tájékoztatása szerint vállalkozások már éltek ezzel a lehetőséggel, és ilyenkor több millió forintos bírságot fizettek. Az üzlet nyitva maradhat, de olcsó megoldás ez sem.

Hogyan védekezhetsz, és mit tehetsz most?

  1. Nézd át a megbízási és vállalkozói szerződéseidet. Melyik az, ahol a valóság munkaviszonyhoz hasonlít? Ott vagy alakítsd át a szerződést munkaszerződéssé, vagy alakítsd át a valóságot (eredményfelelősség, saját eszköz, saját időbeosztás).
  2. Dokumentáld a valós tartalmat. Teljesítésigazolás, eredménytermék, a megbízott más megrendelői, a díj teljesítményhez kötése.
  3. Bejelentés még a munkába lépés előtt. Az egyszerűsített foglalkoztatás (alkalmi munka, idénymunka) is bejelentéshez kötött.
  4. Ha hibát találsz, javíts önellenőrzéssel, mielőtt a NAV ellenőrzést indít. Az ellenőrzés alá vont időszakra már nem lehet.
  5. Ha megjött a megbízólevél, olvasd el a NAV-adóellenőrzés teljes útmutatóját, és ne a munkavállalóid meghallgatása után kezdj el gondolkodni a stratégián.

A gyakorlatban…

A járulékos átminősítési ügyekben a praxisban ritkán a szerződés szövege dönt. A NAV a munkavállalók meghallgatásából és a mindennapi működésből rakja össze a képet: ki adja ki a feladatot, ki dönt a szabadságról, kinek az eszközével dolgoznak. Ha a szerződés „vállalkozást” mond, de az érintett azt nyilatkozza, hogy „a főnököm megmondja, mikor jövök be”, a szerződés keveset ér. Ezért a megelőzés a legolcsóbb: ha egy jogviszony a valóságban munkaviszony, azt érdemes munkaviszonyként kezelni, és a teher csökkentését jogszerű eszközökkel (béren kívüli juttatások, kedvezmények, KIVA) megoldani. A könyvemben is felhívom a figyelmet arra, hogy a csak-osztalékos vagy csak-számlás konstrukció a dolgozónak sem jó: nem gyűjt nyugdíjat, nem jár neki táppénz.

Gyakori kérdések a járulékellenőrzésről

Mennyi a járulékteher 2026-ban?

A munkavállaló bruttó béréből 18,5% tb-járulékot és 15% szja-t vonnak le, a munkáltató pedig 13% szochót fizet. A minimálbér 322 800 Ft, a garantált bérminimum 373 200 Ft.

Átminősítheti a NAV a megbízási szerződésemet?

Igen. Az Art. 2. §-a alapján a NAV a szerződést valódi tartalma szerint minősíti. Ha a megbízott valójában munkakört lát el, utasítás szerint, a te eszközeiddel és rendszeres fix díjért, munkaviszonynak minősülhet.

Hány évre visszamenőleg minősíthet át a NAV?

Az adómegállapításhoz való jog elévüléséig, ami főszabály szerint a bevallás évének végétől számított 5 év.

Mennyi a bírság a be nem jelentett munkavállaló után?

Foglalkoztatottanként kétmillió forintig terjedő mulasztási bírság (Art. 225. § (1)), és elrendelhető az üzlet lezárása is. Egyes esetekben az üzletlezárás extra bírság megfizetésével kiváltható (Art. 245. § (1b)–(1c)).

Javíthatom a hibát, mielőtt a NAV ellenőriz?

Igen, önellenőrzéssel, amíg az adott időszakot a NAV nem vizsgálja. A bejelentés utólagos pótlása és az önellenőrzés jóval kisebb terhet jelent, mint az ellenőrzésben megállapított bírság és pótlék.


Megbízottakkal, alvállalkozókkal dolgozol, vagy már folyik a járulékellenőrzés? Okleveles adószakértőként és ügyvédként a munkajogi és az adójogi oldalt együtt nézzük: átvilágítjuk a szerződéseidet, segítünk az átállásban vagy az önellenőrzésben, és képviselünk NAV-ellenőrzésben, fellebbezésben. Nézd meg az adózási szolgáltatásainkat, hívj a +36 42 790 103 számon, vagy írj a titkarsag@drbodo.hu címre.

Dr. Bodó Gergely ügyvéd, közgazdász, okleveles adószakértő · Nyíregyháza, Debrecen · Frissítve: 2026. október

Kérdésed van? Írd meg röviden!

Írd le pár mondatban, miben segíthetek, és 1 munkanapon belül jelentkezem.

Legutóbbi bejegyzések

Vitás válás: mi történik, ha nincs megegyezés?

Ha nincs megegyezés, a bíróság akkor bontja fel a házasságot, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott (Ptk. 4:21. § (1)). Ilyenkor a gyermek elhelyezéséről, a kapcsolattartásról és a gyermektartásról a bíróság dönt, kérelem nélkül is (Pp. 459. § (1)). A...

Szóvédjegy vagy ábrás védjegy? Melyiket válaszd

Ha csak egyet választasz, általában a szóvédjegy a jobb: a nevet bármilyen betűtípusban, színben és formában védi. Az ábrás védjegy a konkrét grafikai megjelenést védi, ezért egy logócserénél gyengülhet. Erős, hosszú távú márkánál mindkettő indokolt, de az két külön...