Vállalkozói szerződés: a felek jogai és kötelezettségei

okt 26, 2021 | Vállalkozási szerződés

A vállalkozó köteles a munkát maga megszervezni, szakszerűen elvégezni, a megrendelőt figyelmeztetni a célszerűtlen utasításra, és a kész művet átadni. A megrendelő köteles a munkavégzés feltételeit biztosítani, együttműködni, a művet átvenni és a díjat megfizetni. Ellenőrizhet és utasíthat – de a munka megszervezésébe nem szólhat bele (Ptk. 6:240. §).

Mik a vállalkozó fő kötelezettségei?

A vállalkozó eredményért felel, ezért a kötelezettségei is az eredmény körül forognak:

  • A teljesítés megszervezése: a vállalkozó dönti el, hogyan, milyen ütemben, kikkel dolgozik – ez az ő felelőssége és szabadsága is (Ptk. 6:239. § (1)).
  • Anyagbiztosítás: ha a szerződés mást nem mond, az anyagot a vállalkozó szerzi be; ha a megrendelő ad anyagot, és az alkalmatlan, a vállalkozónak erre figyelmeztetnie kell (Ptk. 6:239. § (2)).
  • Szakszerű munka: a mű feleljen meg a szerződésnek, a műszaki előírásoknak és a rendeltetésének.
  • Tájékoztatás és figyelmeztetés: a vállalkozó köteles a megrendelőt értesíteni minden olyan körülményről, amely a mű eredményességét, határidejét vagy díját veszélyezteti (Ptk. 6:126. § (1)).
  • Pótmunka elvégzése: az utólag megrendelt munkát is el kell végeznie, ha az nem teszi aránytalanul terhesebbé a feladatát (Ptk. 6:244. § (2)).
  • A mű átadása átadás-átvételi eljárásban (Ptk. 6:247. §).

Kivitelezésnél ehhez jön egy fontos plusz: a kivitelező köteles a megrendelőtől kapott tervet a szerződés megkötése előtt megvizsgálni, a felismerhető hibákra figyelmeztetni, és a munka közben észlelt tervhibát késedelem nélkül jelezni (Ptk. 6:252. §). Aki ezt elmulasztja, nem bújhat a „rossz volt a terv” kifogás mögé.

Milyen jogai vannak a vállalkozónak?

  • Díj: a szerződés szerinti vállalkozói díj, átalánydíjnál a pótmunka ellenértéke is (Ptk. 6:245. §).
  • Közreműködő igénybevétele: alvállalkozót bevonhat, de úgy felel érte, mintha maga járt volna el (Ptk. 6:129., 6:148. §).
  • Vállalkozói zálogjog (Ptk. 6:246. §): a díj és a költségek biztosítékául zálogjog illeti meg a megrendelőnek azokon az ingó dolgain, amelyek a munkával kapcsolatban a vállalkozó birtokába kerültek. Klasszikus példa: a szervizben lévő autó vagy gép. Ingatlanra nem áll fenn – az építőipari vállalkozó tehát a felújított házon nem szerez zálogjogot.
  • Elállás vagy a munka megtagadása: ha a megrendelő nem biztosítja a munkavégzés feltételeit (munkaterület, terv, engedély), az a megrendelő szerződésszegése (Ptk. 6:150. §), és a vállalkozó megtagadhatja a munka megkezdését, illetve elállhat.

Meddig terjed a megrendelő utasítási joga?

A megrendelő a vállalkozót utasíthatja – hiszen az ő művéről van szó –, de ennek határai vannak (Ptk. 6:240. §):

  • az utasítás nem terjedhet ki a munka megszervezésére, és
  • nem teheti a teljesítést terhesebbé.

Ha az utasítás célszerűtlen vagy szakszerűtlen, a vállalkozónak erre figyelmeztetnie kell a megrendelőt. Ha a megrendelő a figyelmeztetés ellenére ragaszkodik hozzá, a vállalkozó választhat:

  1. eláll a szerződéstől és kártérítést követelhet, vagy
  2. az utasítás szerint, a megrendelő kockázatára teljesít.

Ha az utasítás jogszabályt vagy hatósági határozatot sértene, vagy mások személyét, vagyonát veszélyeztetné, a vállalkozónak a teljesítést meg kell tagadnia – itt nincs választás.

Gyakorlati tanács: a figyelmeztetést mindig írásban add meg (e-mail, építési napló). Szóban elhangzott figyelmeztetést egy vitában szinte lehetetlen bizonyítani – a vállalkozó pedig így viseli annak a hibának a következményét, amelyre pedig szólt.

Mik a megrendelő kötelezettségei?

  • A munkavégzés feltételeinek biztosítása: alkalmas munkaterület, tervek, adatok, engedélyek – időben.
  • Együttműködés: döntések, jóváhagyások, információk határidőben. Ha több vállalkozó dolgozik ugyanazon a munkán, a munkájuk összehangolása is a megrendelő feladata lehet – erre érdemes külön koordinációs rendet vagy szerződést kötni.
  • Átvétel: a művet át kell venni; apró, a használatot nem akadályozó hiba miatt az átvétel nem tagadható meg (Ptk. 6:247. §). Vállalkozások közötti szerződésben a 30 napnál hosszabb átvételi határidő tisztességtelen kikötés lehet.
  • A díj megfizetése a szerződés szerinti esedékességkor.

Milyen jogai vannak a megrendelőnek?

  • Ellenőrzés (Ptk. 6:242. §): a megrendelő a munkát és a felhasznált anyagot bármikor ellenőrizheti. Ez jog, nem kötelezettség: ha nem él vele, a vállalkozó ettől még nem mentesül a hibás teljesítés következményei alól.
  • Utasítás – a fenti korlátokkal.
  • Pótmunka megrendelése (Ptk. 6:244. § (2)).
  • Bármikori elállás vagy felmondás (Ptk. 6:249. §): a munka megkezdése előtt elállhat, utána felmondhat, indoklás nélkül is – de ilyenkor a díj arányos részét és kártalanítást fizet, együtt legfeljebb a teljes díj erejéig.
  • Szavatossági és kártérítési igények hibás vagy késedelmes teljesítés esetén, valamint – ha kikötötték – kötbér.

Összefoglaló: ki mit köteles, ki mihez jogosult?

Vállalkozó Megrendelő
Fő kötelezettség mű elkészítése és átadása átvétel és díjfizetés
Szervezés ő szervezi a munkát nem szólhat bele
Utasítás követi, de figyelmeztet; jogsértőt megtagad utasíthat a fenti korlátokkal
Ellenőrzés tűri bármikor, de nem köteles
Feltételek jelzi, ha hiányoznak biztosítja (terület, terv, engedély)
Biztosíték zálogjog a nála lévő ingóságon kötbér, jótállás (ha kikötötték)
Kilépés csak meghatározott okból bármikor, díj + kártalanítás ellenében

A gyakorlatban…

A vállalkozó és a megrendelő közötti viták jelentős része nem a mű minőségéről, hanem a kommunikációról szól: ki mit mondott, mikor, és ki vállalta érte a kockázatot. A megrendelő kér egy változtatást „szóban, a helyszínen”, a vállalkozó elvégzi, a végén pedig mindkét fél másképp emlékszik arra, hogy ez pótmunka volt-e, és hogy a vállalkozó figyelmeztetett-e a következményekre.

A Ptk. ezekre a helyzetekre ad megoldást – a figyelmeztetés, az utasítás, az ellenőrzés szabályai mind a felelősség elosztását szolgálják –, de csak az tud élni vele, aki dokumentál. Egy egyszerű szabály sokat segít: minden utasítás, figyelmeztetés és pótmunka-megrendelés kerüljön írásba (e-mail, építési napló, jegyzőkönyv), a szerződésben pedig nevezd meg, ki jogosult a felek nevében ilyen nyilatkozatot tenni.

Gyakori kérdések

Megmondhatja-e a megrendelő, hány emberrel és milyen sorrendben dolgozzak?

Nem. A munka megszervezése a vállalkozó joga és felelőssége; a megrendelő a műre vonatkozóan utasíthat, a szervezésbe nem.

Mi történik, ha figyelmeztettem a megrendelőt, de ragaszkodott a rossz utasításhoz?

Választhatsz: elállsz, vagy az utasítás szerint, az ő kockázatára teljesítesz. Ha az utasítás jogszabálysértő vagy veszélyes, meg kell tagadnod.

Visszatarthatja-e a szerviz az autómat, amíg nem fizetek?

A vállalkozót a díj biztosítékául zálogjog illeti meg a nála lévő ingóságon, ezért igen, a javított autó visszatartására általában jogosult.

Ha nem ellenőriztem a munkát, elveszítem a szavatossági jogaimat?

Nem. Az ellenőrzés a megrendelő joga, nem kötelezettsége; elmulasztása nem mentesíti a vállalkozót.

Kiléphet-e a megrendelő a szerződésből indoklás nélkül?

Igen, bármikor – de a díj arányos részét és kártalanítást kell fizetnie, együtt legfeljebb a teljes díj összegéig.


Vállalkozóként vagy megrendelőként vitád van a teljesítésről, a pótmunkáról vagy a díjról? Az ügyvédi irodánk Nyíregyházán és Debrecenben szerződést készít, véleményez, és vitás helyzetben képvisel; cégügyekben folyamatos jogi támogatást is adunk. Ha a megrendelő nem fizet az elvégzett munkáért, nézd meg a követeléskezelési szolgáltatásunkat (195 000 Ft + áfa fix díj, plusz sikerdíj egyedi ajánlat alapján, bármekkora követelésre), csináld végig a Követelés Pre-Checket, vagy töltsd le a Követeléskezelési Kisokost. Elérhetőség: +36 42 790 103, titkarsag@drbodo.hu.

Dr. Bodó Gergely ügyvéd, közgazdász, okleveles adószakértő · Nyíregyháza, Debrecen · Frissítve: 2026. október

Kérdésed van? Írd meg röviden!

Írd le pár mondatban, miben segíthetek, és 1 munkanapon belül jelentkezem.

Legutóbbi bejegyzések

Vitás válás: mi történik, ha nincs megegyezés?

Ha nincs megegyezés, a bíróság akkor bontja fel a házasságot, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott (Ptk. 4:21. § (1)). Ilyenkor a gyermek elhelyezéséről, a kapcsolattartásról és a gyermektartásról a bíróság dönt, kérelem nélkül is (Pp. 459. § (1)). A...

Szóvédjegy vagy ábrás védjegy? Melyiket válaszd

Ha csak egyet választasz, általában a szóvédjegy a jobb: a nevet bármilyen betűtípusban, színben és formában védi. Az ábrás védjegy a konkrét grafikai megjelenést védi, ezért egy logócserénél gyengülhet. Erős, hosszú távú márkánál mindkettő indokolt, de az két külön...