A szerződés tartalmi követelményei: mi kell ahhoz, hogy a szerződésed érvényes és használható legyen?

szept 6, 2021 | Cégügyek, Egyéb

A szerződés akkor jön létre, amikor a felek akarata kölcsönösen és egybehangzóan kifejeződik (Ptk. 6:63. §) – ehhez a lényeges kérdésekben kell megállapodni, a többit a Ptk. pótolja. Érvényességhez egyes szerződéseknél írásbeliség kell, használhatósághoz pedig mindig: pontos felek, tárgy, ár, határidő, biztosíték és kilépési szabályok.

Milyen alapelvek érvényesülnek a szerződéseknél?

  • Kötelező erő (Ptk. 6:58. §): a megkötött szerződés köti a feleket. Egyoldalúan főszabályként nem lehet „meggondolni”.
  • Szerződési szabadság (Ptk. 6:59. §): szabadon dönthetsz, kötsz-e szerződést, kivel és milyen tartalommal. A felek a Ptk. szerződési szabályaitól közös akarattal eltérhetnek, ha a törvény az eltérést nem tiltja.
  • Visszterhesség vélelme: ha a szerződésből nem derül ki egyértelműen, hogy ingyenes, akkor ellenérték jár.
  • Együttműködési és tájékoztatási kötelezettség (Ptk. 6:62. §): a felek már a tárgyalásoktól kezdve kötelesek együttműködni és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről.
  • Szerződési képesség: szerződést az köthet, aki cselekvőképes, illetve cég nevében az, aki képviseleti joggal rendelkezik. Cégnél ezt a cégkivonatból ellenőrizd az aláírás előtt.

Mikor jön létre a szerződés?

A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre (Ptk. 6:63. § (1)). A gyakorlatban: az egyik fél ajánlatot tesz, a másik elfogadja.

Három dolgot érdemes tudni:

  1. Lényeges kérdések: nem jön létre a szerződés, ha a felek valamely lényeges, vagy bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésben nem állapodtak meg. Ha tehát egy pont neked fontos (például a teljesítési határidő), mondd ki, hogy lényeges.
  2. Amit a jogszabály rendez, abban nem kell külön megállapodni. Ha a felek nem rögzítik például a fizetés helyét, a Ptk. pótolja.
  3. Ráutaló magatartás is elég lehet: ha a partner ajánlatodra szó nélkül teljesít (kiszállítja az árut), a szerződés létrejön. A hallgatás viszont főszabályként nem jelent elfogadást.

Mik a szerződés lényeges tartalmi elemei?

A törvény nem ír elő egységes „kötelező tartalmat” minden szerződésre, de egy használható szerződés az alábbiakat mindig tartalmazza:

  1. Megnevezés – mi ez a szerződés (vállalkozási, megbízási, adásvételi). A bíróság a tartalmat nézi, nem a címet, de az egyértelmű megnevezés segít.
  2. A felek pontos adatai – cégnév, székhely, cégjegyzékszám, adószám, képviselő; magánszemélynél név, születési adatok, lakcím.
  3. A szerződés tárgya – pontos, ellenőrizhető leírással (műszaki leírás, specifikáció mellékletben).
  4. Ár / díj és fizetési feltételek – összeg, áfa, esedékesség, fizetési mód, részletek, késedelmi kamat.
  5. Teljesítés – határidő, részhatáridők, hely, átadás-átvétel módja.
  6. Biztosítékok – foglaló, kötbér, bankgarancia, zálog, kezesség.
  7. Szavatosság, jótállás, felelősség – a felelősségkorlátozás határai (szándékos és súlyosan gondatlan szerződésszegésért, valamint életben, testi épségben okozott kárért a felelősség nem zárható ki).
  8. Vis maior – a Ptk. a kártérítési felelősség alóli mentesülésnél az ellenőrzési körön kívül eső, előre nem látható körülményt veszi alapul (Ptk. 6:142. §); a szerződésben pontosíthatod, mi tartozik ide.
  9. Hatály és megszűnés – határozott/határozatlan idő, felmondási idő, azonnali hatályú felmondás okai, elállási jog.
  10. Jogvita – illetékes bíróság vagy választottbíróság, külföldi félnél az alkalmazandó jog.
  11. Keltezés és aláírás – hely, idő, cégszerű aláírás.

Mikor kötelező az írásbeliség, és számít-e írásnak az e-mail?

Főszabály: a szerződés alakiság nélkül, szóban is érvényes. Egyes szerződéseknél azonban a törvény írásbeliséget ír elő – ilyenkor írás nélkül a szerződés semmis. Ilyen többek között:

  • ingatlan-adásvétel (Ptk. 6:215. § (2)) – a tulajdonjog bejegyzéséhez ráadásul ügyvéd által ellenjegyzett okirat vagy közokirat kell;
  • kezesség (Ptk. 6:416. § (3));
  • kötbér: csak írásban köthető ki (Ptk. 6:186. §).

Ha jogszabály vagy a felek megállapodása írásbeliséget kíván, főszabály szerint a szerződés módosítását és megszüntetését is az előírt alakban kell megtenni. Az alakiság mellőzésével történt módosítás, megszüntetés vagy felbontás azonban érvényes, ha az annak megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából létrejött (Ptk. 6:94. § (2)) – kivéve, ha jogszabály közokiratot vagy teljes bizonyító erejű magánokiratot ír elő, vagy a szerződés ingatlan tulajdonjogának átruházására irányul: ilyenkor a módosítás ebben az esetben is semmis.

E-mail: az írásbeli formát a Ptk. szerint az a nyilatkozat is teljesíti, amely a tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a megtétel időpontjának azonosítására alkalmas (Ptk. 6:7. § (3)). Egy sima e-mail ennek bizonyítási szempontból nem mindig felel meg; nagyobb értéknél használj minősített vagy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírást (például AVDH-t), vagy papíralapú, aláírt példányt.

Mi a teendő, ha a szerződés hibás?

A Ptk. két fő kategóriát különít el:

  • Semmis szerződés: eleve érvénytelen, erre bárki hivatkozhat, a bíróság hivatalból is észleli. Tipikus okok: jogszabályba ütközés (Ptk. 6:95. §), jóerkölcsbe ütközés, uzsorás szerződés, a kötelező alakiság hiánya. Bizonyos esetekben a formahiányos szerződés a teljesítés elfogadásával, a teljesített rész erejéig érvényessé válik (Ptk. 6:94. § (1)) – kivéve, ha jogszabály közokiratot vagy teljes bizonyító erejű magánokiratot ír elő, vagy a szerződés ingatlan tulajdonjogának átruházására irányul.
  • Megtámadható szerződés: érvényes, amíg valaki sikeresen meg nem támadja. Tipikus okok: tévedés (Ptk. 6:90. §), megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés (Ptk. 6:91. §), és a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti feltűnő értékaránytalanság (Ptk. 6:98. §). A megtámadásra a szerződés megkötésétől számított egy év áll rendelkezésre (Ptk. 6:89. § (3)).

Az érvénytelenség következménye főszabályként az, hogy a már teljesített szolgáltatások visszajárnak; ha ez nem lehetséges, pénzben kell elszámolni.

Mi változott 2026. március 1-jétől?

A 2025. évi CXVII. törvény a szerződési jogban is hozott két, gyakorlatban fontos változást:

  • Jogátruházás (Ptk. 6:202. § (1)): megfordult a főszabály. Korábban egy jog átruházható volt, hacsak jogszabály vagy a jog természete ki nem zárta; 2026. március 1-jétől csak akkor ruházható át, ha jogszabály ezt lehetővé teszi, vagy a forgalomképesség a jog természetéből következik. Ha a szerződésed szerződéses pozíciók, opciók, szerződésből eredő jogok átruházásával számol, ezt a pontot érdemes kifejezetten rendezni.
  • Engedményezés érvénytelen alapszerződésnél (Ptk. 6:193. § (5)): ha az engedményezett követelés alapjául szolgáló szerződés érvénytelen, az engedményes megkapja azokat a jogokat, amelyeket az engedményező az érvénytelenség jogkövetkezményeként az adóssal szemben érvényesíthetne. Ez faktoringnál, követelésvásárlásnál számít.

Hogy melyik szabály vonatkozik rád, azt a szerződés megkötésének időpontja (2026. március 1. előtt vagy után) dönti el.

Hogyan szűnhet meg a szerződés?

  • Teljesítéssel – ez a leggyakoribb és a legjobb eset.
  • Közös megegyezéssel – a felek bármikor megszüntethetik vagy módosíthatják.
  • Elállással – visszamenőleges hatállyal; a már teljesített szolgáltatások visszajárnak.
  • Felmondással – a jövőre nézve; a múltbeli teljesítésekkel el kell számolni.
  • Lehetetlenüléssel – ha a teljesítés lehetetlenné válik.

Az elállás és a felmondás csak akkor illeti meg a felet, ha a szerződés vagy a törvény (például szerződésszegés esetén) ezt biztosítja – ezért kell a kilépési pontokat előre leírni.

A gyakorlatban…

A legtöbb szerződéses vita, amellyel hozzám fordulnak, nem azért keletkezik, mert a szerződés érvénytelen, hanem mert hiányos. Gyakran a másik fél által hozott „bevált sablon” kerül aláírásra, amely az ő érdekeit szolgálja: nincs benne kötbér, nincs részhatáridő, nincs egyértelmű elállási ok. Amikor a partner késik vagy nem teljesít, kiderül, hogy a szerződésből nem lehet mit érvényesíteni.

Hasonlóan gyakori a foglaló és az előleg összekeverése. Az előleg csak részfizetés: ha a szerződés meghiúsul, visszajár. A foglaló biztosíték: ha a meghiúsulásért az átadó felelős, elveszíti, ha az átvevő, kétszeresen fizeti vissza; ha egyik fél sem vagy mindkettő felelős, visszajár (Ptk. 6:185. §). Egy szó különbség – és teljesen más következmény.

Gyakori kérdések

Érvényes-e a szóbeli szerződés?

Igen, ha a törvény nem ír elő írásbeliséget. A gond a bizonyítással van: vitában neked kell igazolnod, miben állapodtatok meg.

Létrejön-e a szerződés, ha a partner az ajánlatomra nem válaszol?

Főszabályként nem: a hallgatás nem elfogadás. Ha viszont ráutaló magatartással teljesít (például szállít vagy fizet), a szerződés létrejöhet.

Elég-e egy e-mailes visszaigazolás?

Sok ügyletnél igen, de ahol a törvény írásbeliséget kíván, vagy nagy az érték, használj elektronikus aláírást vagy aláírt papíralapú okiratot.

Mi a különbség a semmis és a megtámadható szerződés között?

A semmis szerződés eleve érvénytelen, erre bárki hivatkozhat. A megtámadható érvényes, amíg az érintett fél határidőben meg nem támadja.

Ki kell-e kötni a kötbért?

Igen, kötbér csak írásban kikötve jár. Előnye, hogy a kárt nem kell bizonyítani; a kötelezett csak akkor mentesül, ha a szerződésszegést kimenti.

Átruházhatom-e a szerződésből eredő jogomat másra 2026-ban?

Csak ha jogszabály ezt lehetővé teszi, vagy a jog természetéből ez következik – és persze ha a szerződés nem tiltja. A március 1. után kötött szerződésekben ezt érdemes kifejezetten rendezni.


Szerződést kötnél, és nem szeretnél a partner „bevált sablonjára” hagyatkozni? Az ügyvédi irodánk Nyíregyházán és Debrecenben elkészíti vagy átnézi a szerződéseidet; cégek közötti szerződéseknél a cégügyek oldalon is találsz információt. Ha a szerződés már megköttetett, de a partner nem fizet, csináld végig a 2 perces Követelés Pre-Checket, vagy töltsd le a Követeléskezelési Kisokost. Elérsz a +36 42 790 103-as számon vagy a titkarsag@drbodo.hu címen.

Dr. Bodó Gergely ügyvéd, közgazdász, okleveles adószakértő · Nyíregyháza, Debrecen · Frissítve: 2026. október

Kérdésed van? Írd meg röviden!

Írd le pár mondatban, miben segíthetek, és 1 munkanapon belül jelentkezem.

Legutóbbi bejegyzések

Vitás válás: mi történik, ha nincs megegyezés?

Ha nincs megegyezés, a bíróság akkor bontja fel a házasságot, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott (Ptk. 4:21. § (1)). Ilyenkor a gyermek elhelyezéséről, a kapcsolattartásról és a gyermektartásról a bíróság dönt, kérelem nélkül is (Pp. 459. § (1)). A...

Szóvédjegy vagy ábrás védjegy? Melyiket válaszd

Ha csak egyet választasz, általában a szóvédjegy a jobb: a nevet bármilyen betűtípusban, színben és formában védi. Az ábrás védjegy a konkrét grafikai megjelenést védi, ezért egy logócserénél gyengülhet. Erős, hosszú távú márkánál mindkettő indokolt, de az két külön...