Így zajlik a munkaügyi per 2026-ban: határidők, költségek, és mire figyelj munkáltatóként

márc 31, 2021 | Cégügyek

A munkaügyi per a munkáltató és a munkavállaló közötti jogvita bíróság előtt. 2020 óta első fokon a törvényszék jár el. Felmondás vagy más munkáltatói jognyilatkozat ellen a közléstől számított 30 napon belül kell keresetet indítani, bérkövetelésnél 3 év az elévülés. Az illetéket nem kell előre megfizetni, ügyvéd nem kötelező, de erősen ajánlott.

A munkaügyi per nem olyan, mint egy „sima” polgári per. A munkáltató és a munkavállaló viszonya alá-fölérendeltségi viszony, ezért a jog több ponton a munkavállaló felé billenti a mérleget: kedvezőbb illetékességi szabályok, költségkedvezmény, és az, hogy a munkáltatónak kell bizonyítania a felmondás okát. Ez a cikk mindkét oldalnak szól, de külön kitér arra, mit tegyél, ha cégvezetőként te állsz a per túloldalán.

Milyen ügyekben van helye munkaügyi pernek?

Munkaügyi per a munkaviszonyból és bizonyos, munkaviszonyhoz hasonló jogviszonyokból eredő jogvitákban indítható. A leggyakoribb pertárgyak:

  • a munkaviszony jogellenes megszüntetése (felmondás, azonnali hatályú felmondás, közös megegyezés megtámadása),
  • munkabér, túlóra, pótlékok, szabadságmegváltás,
  • egyéb juttatások, például végkielégítés, bónusz, cafeteria,
  • kártérítés (a munkavállaló vagy a munkáltató kára),
  • hátrányos jogkövetkezmény, egyoldalú munkaszerződés-módosítás,
  • a munkáltató igénye a munkavállalóval szemben (például leltárhiány, okozott kár).

Pénzkövetelésre a munkavállaló fizetési meghagyást is indíthat. Ha a munkáltató nem mond ellent, a meghagyás jogerős, ha ellentmond, az ügy perré alakul.

Melyik bíróság jár el, és hol lehet perelni?

2020. április 1-jével megszűntek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok. Azóta első fokon a törvényszék mint munkaügyi bíróság, másodfokon az ítélőtábla jár el.

Ha a munkavállaló perel, választhat: perelhet a munkáltató székhelye, a saját lakóhelye, a jelenlegi vagy a korábbi munkavégzési helye szerinti törvényszék előtt. Ha a munkáltató perel, csak a munkavállaló belföldi lakóhelye (ennek hiányában tartózkodási helye) szerinti bíróság előtt indíthat pert. Illetékességi kikötésnek munkaügyi perben nincs helye, tehát a munkaszerződésbe írt „a felek a nyíregyházi bíróság illetékességét kötik ki” mondat itt nem segít.

Mennyi idő van a keresetindításra?

Ez a munkaügyi per legfontosabb kérdése, mert a határidők rövidek, és jellemzően elvágják az igényt.

30 nap a közléstől az alábbi esetekben (Mt. 287. § (1)):

  • a munkaviszony megszüntetésének jogellenessége,
  • egyoldalú munkaszerződés-módosítás,
  • hátrányos jogkövetkezmény alkalmazása,
  • a munkáltató fizetési felszólítása.

A Kúria szerint a 30 napos szabály a munkáltatói jognyilatkozatokra vonatkozik. Ha a munkavállaló szünteti meg jogellenesen a munkaviszonyt, a munkáltató az elévülési időn belül perelhet.

3 év az általános elévülési idő (Mt. 286. §), például elmaradt bér, túlóradíj vagy szabadságmegváltás esetén.

5 nap a kollektív munkaügyi vitákban (például üzemi tanácsi választás, sztrájk).

Ha a 30 napos határidőt vétlenül mulasztod el, igazolási kérelmet adhatsz be az akadály megszűnésétől számított 15 napon belül, de a határidő lejártától számított 3 hónap után már nem. Emellett az Mt. 287. § (4) szerint az igény hat hónap elteltével már nem érvényesíthető.

Mit kaphat a munkavállaló, ha a felmondás jogellenes volt?

Az Mt. 82–83. §-a szerint, ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyt:

  • Kártérítés az elmaradt jövedelemért, legfeljebb 12 havi távolléti díj összegéig (Mt. 82. § (2)). Ez felső határ, nem automatikus összeg: a munkavállalónak bizonyítania kell a kárát, és azt is, hogy próbált új munkát találni.
  • Végkielégítés összege, ha a jogellenes megszüntetés miatt nem kapta meg.
  • Az elmaradt jövedelem helyett kompenzációs átalány: a munkáltatói felmondás esetén járó felmondási időre eső távolléti díj, kárbizonyítás nélkül (Mt. 82. § (4)).
  • A munkaviszony helyreállítása csak kivételesen, az Mt. 83. § (1) bekezdésében felsorolt súlyos esetekben, például az egyenlő bánásmód megsértése vagy felmondási tilalom megszegése miatt.

Fordítva is igaz: ha a munkavállaló szünteti meg jogellenesen a munkaviszonyt (például egyszerűen nem jön be többet), a munkáltatói felmondás esetén járó felmondási időre eső távolléti díjnak megfelelő összeget kell fizetnie (Mt. 84. § (1)).

Mennyibe kerül a munkaügyi per?

  • Illeték: a munkaügyi perben az illetéket nem kell előre megfizetni. A per végén a bíróság dönt róla, általában a vesztes fél viseli. A mértéke a pertárgyértéktől függő, sávos illeték (Itv. 42. § (1) a)); ha a per tárgyának értéke nem állapítható meg, 10 000 Ft (Itv. 43. § (5)).
  • Munkavállalói költségkedvezmény: ha a munkavállaló bruttó havi átlagkeresete nem haladja meg a KSH által közzétett, két évvel korábbi nemzetgazdasági bruttó átlagkereset kétszeresét, akkor pervesztesség esetén sem kell megfizetnie az illetéket, a szakértői díjat és a tanúköltséget. Ez nem mentesít az ellenfél ügyvédi költségének megfizetése alól.
  • Perköltség: főszabály szerint a vesztes fél fizeti a nyertes fél költségeit, ügyvédi díjat is beleértve.

Hogyan zajlik a per lépésről lépésre?

  1. Keresetlevél. A per a keresetlevél benyújtásával indul. Tartalmaznia kell a kérelmet, a tényeket, a jogalapot és a bizonyítékokat. Jogi képviselő nélkül eljáró munkavállaló nyomtatványt is használhat. Céged elektronikus kapcsolattartásra köteles, tehát munkáltatóként elektronikusan jársz el.
  2. Írásbeli ellenkérelem. A munkáltató a bíróság felhívására írásban védekezik. Itt dől el sok per: amit ebben a szakaszban nem adsz elő, azt később csak korlátozottan teheted meg.
  3. Perfelvételi tárgyalás. A bíróság rögzíti, miről vitatkoztok, és megkísérli az egyezséget.
  4. Érdemi tárgyalás, bizonyítás. Tanúk, iratok, esetleg szakértő.
  5. Ítélet, fellebbezés. Az ítélet ellen az ítélőtáblához lehet fellebbezni. Jogi képviselet első és másodfokon sem kötelező.

Munkáltató vagy: mit tegyél, hogy ne veszíts?

A munkaügyi perek jelentős része már a felmondás napján eldől. A munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmondás indoka valós és okszerű, és ezt az indokolásban előre rögzítenie kell. Később nem tudsz új okot „hozzátenni”.

Mielőtt felmondasz:

  • Nézd meg a munkaszerződést, a munkaköri leírást és a belső szabályzatokat. Ha a munkaköri leírás nem tartalmazza azt a feladatot, amit nem teljesített, nehéz lesz rá hivatkozni.
  • Dokumentálj: figyelmeztetések, e-mailek, teljesítményértékelések. A „mindenki tudta, hogy nem dolgozik” nem bizonyíték.
  • Ellenőrizd a felmondási tilalmakat (várandósság, szülési szabadság, gyermekgondozás miatti fizetés nélküli szabadság stb.).
  • Fontold meg a közös megegyezést. Gyakran olcsóbb egy jól megírt megállapodás, mint egy per.

Ha keresetlevelet kaptál:

  • Azonnal nézd meg a bírósági határidőt az ellenkérelemre, és gyűjtsd össze a teljes munkaügyi dossziét.
  • Ne kommunikálj közvetlenül a volt munkavállalóval a perről, és ne nyilatkozz a többi munkatársnak.
  • Mérd fel reálisan a kockázatot: 12 havi távolléti díj + perköltség + a saját időd.

A munkáltató saját igényei: a munkáltató a munkaviszonnyal összefüggő, a kötelező legkisebb munkabér háromszorosát meg nem haladó igényét írásbeli fizetési felszólítással is érvényesítheti (Mt. 285. § (2)). 2026-ban, 322 800 Ft-os minimálbér mellett ez 968 400 Ft. A munkavállaló a felszólítás ellen 30 napon belül fordulhat bírósághoz.

A gyakorlatban…

A munkáltatói oldalon vesztett munkaügyi perek ritkán azon buknak el, hogy a munkavállaló valójában jól dolgozott. Sokkal gyakrabban azon, hogy a felmondás indokolása általános („nem megfelelő munkavégzés”), nincs mögötte dokumentáció, vagy a munkaszerződésből hiányzik valami alapvető. A könyvemben leírok egy esetet, ahol a próbaidőt „bizalomból” kihúzták a munkaszerződésből. Amikor két hónap után kiderült, hogy az új munkatárs nem teljesít, már nem lehetett indokolás nélkül elküldeni, és a cég végül egy drága közös megegyezéssel zárta le a helyzetet. A munkaügyi per megelőzése a munkaszerződésnél kezdődik, nem a felmondásnál.

Gyakori kérdések a munkaügyi perről

Mennyi idő alatt kell perelni felmondás után?

A felmondás közlésétől számított 30 napon belül kell a keresetlevelet benyújtani. Ha ezt vétlenül mulasztottad el, 15 napon belül igazolási kérelmet adhatsz be, de 3 hónap után már nem.

Kell ügyvéd a munkaügyi perhez?

Nem kötelező sem első, sem másodfokon. Mivel azonban a határidők rövidek, és a perfelvételi szakaszban elmulasztott előadás később nehezen pótolható, mindkét félnek érdemes szakértő képviselővel eljárnia.

Ki fizeti a munkaügyi per költségét?

Főszabály szerint a vesztes fél. Az illetéket nem kell előre megfizetni, és a munkavállaló jövedelmi határ alatt költségkedvezményt kaphat, de az ellenfél ügyvédi díját vesztes per esetén neki is meg kell térítenie.

Mennyi kártérítést kaphat a munkavállaló jogellenes felmondásnál?

Az elmaradt jövedelemért legfeljebb 12 havi távolléti díjat, emellett az esetleg elmaradt végkielégítést. Ehelyett kárbizonyítás nélkül kompenzációs átalányt is kérhet. Helyreállításra csak kivételes esetekben van lehetőség.

Hol indíthat pert a munkáltató a munkavállaló ellen?

Kizárólag a munkavállaló belföldi lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti törvényszék előtt. A munkaszerződésben kikötött illetékesség munkaügyi perben nem érvényes.

Meddig követelhető vissza az elmaradt munkabér?

A munkaviszonyból eredő igények 3 év alatt évülnek el, így az elmaradt bér visszamenőleg 3 évig követelhető.


Munkaügyi vitád van, vagy felmondás előtt állsz, és biztosra akarsz menni? Munkáltatói oldalon segítünk a munkaszerződések és felmondások jogi átvilágításában, a közös megegyezés megírásában és a perbeli képviseletben, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye egész területén, nyíregyházi és debreceni irodánkból. Nézd meg a cégügyek oldalunkat, vagy keress minket a nyíregyházi irodában (Dózsa György u. 27.), a +36 42 790 103 számon vagy a titkarsag@drbodo.hu címen.

Dr. Bodó Gergely ügyvéd, közgazdász, okleveles adószakértő · Nyíregyháza, Debrecen · Frissítve: 2026. október

Kérdésed van? Írd meg röviden!

Írd le pár mondatban, miben segíthetek, és 1 munkanapon belül jelentkezem.

Legutóbbi bejegyzések

Vitás válás: mi történik, ha nincs megegyezés?

Ha nincs megegyezés, a bíróság akkor bontja fel a házasságot, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott (Ptk. 4:21. § (1)). Ilyenkor a gyermek elhelyezéséről, a kapcsolattartásról és a gyermektartásról a bíróság dönt, kérelem nélkül is (Pp. 459. § (1)). A...

Szóvédjegy vagy ábrás védjegy? Melyiket válaszd

Ha csak egyet választasz, általában a szóvédjegy a jobb: a nevet bármilyen betűtípusban, színben és formában védi. Az ábrás védjegy a konkrét grafikai megjelenést védi, ezért egy logócserénél gyengülhet. Erős, hosszú távú márkánál mindkettő indokolt, de az két külön...