Csődeljárás 2026: hogyan mentheti meg a céget, és mikor jobb a szerkezetátalakítás?

ápr 1, 2020 | Cégügyek

A csődeljárás az adós cég által kezdeményezett bírósági eljárás, amelynek célja a cég megmentése, nem a megszüntetése. A cég 120 napos fizetési haladékot (moratóriumot) kap, ami a hitelezők hozzájárulásával legfeljebb 365 napig hosszabbítható. Ezalatt szünetel a végrehajtás, a cég pedig egyezséget köthet a hitelezőivel. Ha nincs egyezség, a bíróság hivatalból felszámolást rendel el.

A csőd szó a köznyelvben a véget jelenti, a jogban viszont pont az ellenkezőjét: a csődeljárás a túlélés eszköze. A kulcs az időzítés. Aki akkor kéri, amikor még van mit megmenteni, az tárgyalóasztalhoz ülteti a hitelezőit. Aki megvárja a hitelezői felszámolási kérelmet, az elveszíti a kontrollt.

Mikor gondolj a csődeljárásra?

Akkor, amikor a cég átmenetileg nem tud fizetni, de az üzleti modell alapvetően működik. Tipikus helyzetek: egy nagy vevő nem fizet, és ez láncreakciót indít; egy elhúzódó beruházás felélte a forgótőkét; szezonális kiesés után a tartozások egyszerre esedékesek.

A három leggyakoribb ok, amiért a cégek idáig jutnak: gyenge üzleti tervezés, túl optimista bevételi várakozás vagy kevés induló tőke, és elhanyagolt értékesítés. Ezek ma is igazak. A csődeljárás ezeket nem oldja meg, csak időt ad a megoldásukra.

A csődeljárás nem való neked, ha a cég tartósan veszteséges, és a 120 nap után is ugyanott tartana. Ilyenkor csak elhalasztja a felszámolást, és közben nő a vezető kockázata.

Hogyan indul a csődeljárás, és mi kell a kérelemhez?

A csődeljárást csak az adós kérheti, a hitelező nem. A Cstv. (1991. évi XLIX. törvény) 7–8. §-a szerint:

  • a kérelmet az adós vezetője nyújtja be a törvényszékhez, és ehhez jogi képviselet kötelező,
  • kell hozzá a legfőbb szerv (taggyűlés, egyszemélyes kft.-nél az alapító) előzetes egyetértése,
  • a munkavállalókat és képviselőiket is tájékoztatni kell,
  • csatolni kell egy legfeljebb háromhavi beszámolót vagy közbenső mérleget, a hitelezők listáját és a vezetői nyilatkozatokat,
  • nem kérhető, ha már szerkezetátalakítás vagy csődeljárás folyik, vagy ha felszámolást elrendelő elsőfokú végzés született; a korábbi csődeljárás befejezése után főszabály szerint két évig új csődkérelem nem nyújtható be.

A bíróság a kérelem után gyorsan, egy munkanapon belül intézkedik az ideiglenes fizetési haladék Cégközlönyben való közzétételéről (Cstv. 9. §). Az adóst ettől a pillanattól megilleti a védelem.

Mit kapsz a csődeljárásban? A 120 napos moratórium

Elem Mit jelent a gyakorlatban?
Fizetési haladék A 120. napot követő második munkanap 0 óráig tart
Hosszabbítás A hitelezők hozzájárulásával, összesen legfeljebb 365 napig
Végrehajtás A pénzkövetelések végrehajtása szünetel
Felszámolás A haladék alatt nem indulhat ellened
Vagyonfelügyelő A bíróság rendeli ki; figyeli a gazdálkodást, nyilvántartja a követeléseket, részt vesz az egyezségi javaslat előkészítésében

A cég tovább működik, a vezetés a helyén marad, de a nagyobb döntésekhez a vagyonfelügyelő ellenjegyzése kell. Ez nem gyámság, hanem a hitelezők bizalmának a biztosítéka.

Hogyan jön létre az egyezség, és mi lesz, ha nem jön létre?

A moratórium alatt a cég egyezségi javaslatot készít: például részleges tartozáselengedést, átütemezést, követelés tőkévé alakítását. A hitelezők osztályokban szavaznak, és ha az adós a szavazati joggal rendelkező hitelezőktől a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályban egyaránt, külön-külön megkapja a szavazatok többségét (Cstv. 20. § (1)), a bíróság jóváhagyja az egyezséget. Ettől kezdve az egyezség a kisebbségben maradt hitelezőket is köti.

Ha nincs egyezség, a bíróság a csődeljárást megszünteti, és hivatalból elrendeli a felszámolást. Ezért a csődeljárás nem „ingyen próbálkozás”: csak akkor kezdd el, ha van reális ajánlatod a hitelezők számára.

Mi a szerkezetátalakítási eljárás, és mikor jobb, mint a csőd?

2022. július 1. óta van egy harmadik út is: a szerkezetátalakítási eljárás (2021. évi LXIV. törvény, Szát.), amely uniós irányelvet ültetett át. A lényeges különbségek:

  • Korábban indítható: nem a fizetésképtelenség beállta után, hanem amikor az valószínű (Szát. 3. §, 6. § (1)). Csak az adós dönthet róla.
  • Lehet nem nyilvános: nyilvánossá csak akkor válik, ha általános moratóriumot rendelnek el (Szát. 15. §). A piaci megítélésed így kevésbé sérül.
  • Célzott moratórium: kérhető csak egyes hitelezőkkel szemben is, a napi üzletmenet folytatható. Az alapidő legfeljebb 4 hónap, a moratórium teljes időtartama a meghosszabbításokkal együtt sem haladhatja meg a 12 hónapot (Szát. 36. § (3)).
  • Szerkezetátalakítási szakértő: általános moratóriumnál kötelező kirendelni (Szát. 29. §).
  • Sikertelenség: ha a terv nem megy át, az önmagában nem vezet felszámoláshoz — a bíróság ezen okból sem kérelemre, sem hivatalból nem állapíthatja meg az adós fizetésképtelenségét (Szát. 34. § (4)).

Van viszont egy kemény korlát: nem kérhető (Szát. 7. §), ha a cégnek 30 napon túl lejárt tartozása van, és ez meghaladja a kötelezettségei 10%-át, ha végrehajtás folyik ellene, vagy ha nem helyezte letétbe az előírt beszámolóit. Vagyis a szerkezetátalakítás a korán lépő cégeké. Aki már mélyen bajban van, annak jellemzően a csődeljárás marad.

Mire figyelj a csődeljárás alatt, hogy ne a vezető fizesse meg az árát?

  • Ne rejts el vagyont, ne írass át semmit, és ne fizess ki „kedvezményesen” egyes hitelezőket (például rokonokat vagy saját magadat). Ez a csődbűncselekmény (Btk. 404. §) és a megtámadható ügyletek tipikus terepe.
  • Ne vállalj új kötelezettséget úgy, hogy tudod: nem fogod tudni teljesíteni.
  • Dokumentálj mindent: a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben a vezetőnek a hitelezők érdekeit is figyelembe kell vennie (Cstv. 33/A. § (1)). Ha a cég később felszámolásba kerül, a felszámoló évekre visszamenőleg átnézi a döntéseidet.

A gyakorlatban…

A gyakorlatban a csődeljárás sikere szinte mindig azon múlik, mikor kezdi el a cégvezető. A tipikus minta a „lopakodó fizetésképtelenség”: a cég már egy ideje veszteséges, a tulajdonos saját pénzt tölt bele, újabb hitelt vesz fel, és reméli, hogy a következő negyedév hozza a fordulatot. Mire ügyvédhez jön, már van ellene fizetési meghagyás, esetleg felszámolási kérelem, és a mozgástér nagy része elfogyott.

A másik gyakori hiba, hogy a vezető egyezségi ajánlat nélkül, „időnyerésre” akarja használni a csődöt. A hitelezők ezt hamar észreveszik, és ha nincs egyezség, a vége hivatalbóli felszámolás. A működő csődeljárás mögött mindig ott van egy reális, számokkal alátámasztott terv: mennyit, mikor és miből tud fizetni a cég.

Ha még korán vagy, érdemes megnézni a szerkezetátalakítást is: diszkrétebb, célzottabb, és nem kockáztatod vele automatikusan a céget.

Gyakori kérdések a csődeljárásról

Mennyi ideig véd a csődeljárás a hitelezőktől?

A fizetési haladék a 120. napot követő második munkanapig tart, és a hitelezők hozzájárulásával összesen legfeljebb 365 napig hosszabbítható.

Kérhet-e csődeljárást a hitelező?

Nem. Csődeljárást csak az adós cég kérhet, jogi képviselővel és a legfőbb szerv előzetes egyetértésével. A hitelező felszámolást kérhet.

Mi történik, ha a hitelezők nem fogadják el az egyezséget?

A bíróság megszünteti a csődeljárást, és hivatalból elrendeli a cég felszámolását.

Maradhatok az ügyvezető a csődeljárás alatt?

Igen. A vezetés a helyén marad, de a vagyonfelügyelő figyeli a gazdálkodást, és a fontosabb döntésekhez az ő közreműködése kell.

Mi a különbség a csődeljárás és a szerkezetátalakítás között?

A szerkezetátalakítás korábban, már valószínűsíthető fizetésképtelenségnél indítható, lehet nem nyilvános, és a moratórium csak egyes hitelezőkre is kérhető. Viszont kizárt, ha a cégnek jelentős, 30 napon túl lejárt tartozása vagy folyamatban lévő végrehajtása van.

Megúszható a felszámolás a csődeljárással?

Igen, ha létrejön és teljesül az egyezség. Ha a cég az egyezséget nem teljesíti, a hitelezők felszámolást kérhetnek.


Fizetési nehézségben van a céged, vagy már felszámolással fenyegetnek? Minél korábban lépsz, annál több lehetőséged marad: szerkezetátalakítás, csődeljárás vagy egyezség. Nézd meg a felszámolási képviselet szolgáltatásunkat (adós oldali képviselet: 390 000 Ft + áfa), töltsd le az ingyenes Felszámolás Kisokost, vagy csináld végig a 2 perces Pre-Check ellenőrzőlistát, hogy lásd, a te céged melyik úton indulhat. Elérsz a +36 42 790 103 számon vagy a titkarsag@drbodo.hu címen.

Dr. Bodó Gergely ügyvéd, közgazdász, okleveles adószakértő · Nyíregyháza, Debrecen · Frissítve: 2026. október

Kérdésed van? Írd meg röviden!

Írd le pár mondatban, miben segíthetek, és 1 munkanapon belül jelentkezem.

Legutóbbi bejegyzések

Vitás válás: mi történik, ha nincs megegyezés?

Ha nincs megegyezés, a bíróság akkor bontja fel a házasságot, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott (Ptk. 4:21. § (1)). Ilyenkor a gyermek elhelyezéséről, a kapcsolattartásról és a gyermektartásról a bíróság dönt, kérelem nélkül is (Pp. 459. § (1)). A...

Szóvédjegy vagy ábrás védjegy? Melyiket válaszd

Ha csak egyet választasz, általában a szóvédjegy a jobb: a nevet bármilyen betűtípusban, színben és formában védi. Az ábrás védjegy a konkrét grafikai megjelenést védi, ezért egy logócserénél gyengülhet. Erős, hosszú távú márkánál mindkettő indokolt, de az két külön...