Hitelezőként akkor kérheted az adós felszámolását, ha szerződésen alapuló, nem vitatott vagy elismert, 1 000 000 Ft-ot meghaladó tartozását a lejárat után 20 napon belül sem fizette ki és nem is vitatta, majd az írásbeli fizetési felszólításodra sem teljesített (Cstv. 27. § (2) a)). A felszámolási kérelem gyakran már önmagában fizetésre bírja az adóst, mert a cége léte a tét.

A felszámolás a követeléskezelés legerősebb eszköze, de nem minden helyzetre való. Ebben a cikkben a hitelező szemszögéből nézzük meg: mikor van jogalapod, mi történik a kérelem után, és mikor jársz jobban a fizetési meghagyással.

Mikor fizetésképtelen az adós a csődtörvény szerint?

A bíróság a Cstv. 27. § (2) bekezdése alapján állapítja meg a fizetésképtelenséget. A hitelező szempontjából a legfontosabb esetek:

  1. Nem vitatott szerződéses tartozás: az adós a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem fizetett és nem vitatta a tartozást, majd a hitelező írásbeli fizetési felszólítására sem teljesített.
  2. Jogerős határozat vagy fizetési meghagyás: az adós a jogerős bírósági határozatban vagy jogerős fizetési meghagyásban megállapított tartozást a teljesítési határidőig nem fizette meg.
  3. Eredménytelen végrehajtás az adóssal szemben.
  4. Az adós nem teljesítette a csőd- vagy felszámolási eljárásban kötött egyezséget.

Ezen felül a követelésnek kamat és járulékok nélkül meg kell haladnia az 1 000 000 Ft-ot, különben a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítják. Ez átmeneti szabály (a 2026. december 31-ig benyújtott kérelmeknél; 2021. évi XCIX. tv. 74. § (3)): a Csődtörvény alapszabálya (27. § (2b)) 200 000 Ft, de ettől a 2026. december 31-ig benyújtott kérelmeknél el kell térni.

Miért döntő, hogy az adós vitatja-e a tartozást?

A felszámolás nem vitás követelések behajtására szolgál, nem jogvita eldöntésére. Ha az adós a tartozást a kérelem előtt, érdemben vitatta (például kifogásolta a teljesítést, hibás munkára hivatkozott), a bíróság nem fogja megállapítani a fizetésképtelenséget. Ilyenkor előbb perre vagy fizetési meghagyásra van szükség, és csak a jogerős döntés után jöhet a felszámolás.

Ezért fontos, hogy a felszólítás előtt nézd át a levelezést: van-e olyan e-mail, amelyben az adós kifogást emelt? Egy utólag, a felszámolási kérelem után kitalált vitatás viszont jellemzően már nem menti meg az adóst.

Hogyan zajlik a hitelezői felszámolási kérelem?

  1. Írásbeli fizetési felszólítás az adósnak, a tartozás pontos megjelölésével. Ezt célszerű ügyvédi levélként, igazolható módon küldeni.
  2. Felszámolási kérelem a törvényszékhez elektronikusan, a követelés jogalapjával, lejáratával és a fizetésképtelenség okaival, a mellékletekkel (szerződés, számla, felszólítás, kézbesítés igazolása).
  3. Az adós nyilatkozata: a bíróság értesíti az adóst, aki az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül (Cstv. 24. § (3)) elismerheti a tartozást, és a kiegyenlítésére legfeljebb 45 napos fizetési haladékot kérhet (Cstv. 26. § (3)), igazolhatja, hogy már fizetett, vagy hallgathat. Ha nem nyilatkozik, a fizetésképtelenséget a bíróság megállapíthatja.
  4. A felszámolás elrendelése: a bíróság a fizetésképtelenséget a kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül (Cstv. 27. § (1)) megállapítja, és kijelöli a felszámolót (elektronikus, véletlenszerű kiválasztással).
  5. Közzététel a Cégközlönyben és a hitelezői igénybejelentések.

Fontos: ha az adós a felszámolás elrendelése előtt kifizeti a teljes tartozást, a kérelmet jellemzően vissza kell vonnod, vagy az eljárás megszűnik. Ez a hitelező szempontjából a legjobb kimenet: megvan a pénz, és nem kell évekig várnod a felszámolás végére.

Mit kell tenned, ha a felszámolást már elrendelték?

Ha az adós ellen felszámolás indult (akár a te kérelmedre, akár más hitelezőére), a követelésedet be kell jelentened a felszámolónak:

  • a Cégközlönyben való közzétételtől számított 40 napon belül bejelentett igények a sorrendjükben teljes jogon részt vesznek az elosztásban,
  • a később, de legkésőbb a 180. napig bejelentett igényeket csak akkor elégítik ki, ha a határidőben bejelentettek után marad fedezet; a 180 napos határidő elmulasztása jogvesztő (Cstv. 37. § (1), (3)),
  • a bejelentéskor nyilvántartásba vételi díjat kell fizetni: a követelés tőkeösszegének 1%-át, de legalább 20 000 Ft-ot és legfeljebb 400 000 Ft-ot, a bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt elkülönített számlára (Cstv. 46. § (7)).

Milyen sorrendben fizet a felszámoló?

A felszámolásban nem az kap először, aki először szólt, hanem a törvényi sorrend számít (Cstv. 57. § (1)). Egyszerűsítve: először a felszámolási költségek, majd a zálogjoggal biztosított követelések, ezt követően többek között a magánszemélyek és a mikro- és kisvállalkozások egyes követelései, a köztartozások (adó, járulék), végül az egyéb követelések, legvégül a késedelmi kamatok és a többségi tagok, vezetők követelései.

A legtöbb kereskedelmi hitelező az „egyéb követelések” közé kerül. Ebből következik a felszámolás nagy igazsága: az elrendelés után a hitelező gyakran csak töredéket kap vissza, és évekig vár rá. A felszámolási kérelem igazi ereje az elrendelés előtti szakaszban van.

Felszámolás vagy fizetési meghagyás: mikor melyiket válaszd?

Szempont Fizetési meghagyás Felszámolási kérelem
Mire jó? Bármilyen lejárt pénzkövetelés, vitatott is Nem vitatott, 1 000 000 Ft feletti tartozás
Nyomás az adóson Közepes Nagyon erős: a cége léte a tét
Ha az adós vitat Perré alakul A kérelem elbukik
Ha az adósnak nincs vagyona A végrehajtás eredménytelen lehet A felszámolásban is kevés jut neked

A kettőt nem keverjük: vagy fizetési meghagyás (és utána végrehajtás), vagy felszámolási kérelem. Hogy melyik a jó út, az az adós helyzetétől, a tartozás jellegétől és attól függ, mi a célod: a pénz gyors behajtása vagy a hosszabb, de biztosabb jogi út.

Felelhet-e az adós cég ügyvezetője a tartozásért?

A korlátolt felelősség nem jelent korlátlan védelmet. Ha a felszámolás során kiderül, hogy a vezető a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben nem a hitelezők érdekei szerint járt el (például vagyont mentett ki, egyes hitelezőket kedvezményesen kifizetett), a hitelező vagy a felszámoló kérheti a vezető személyes felelősségének megállapítását (Cstv. 33/A. §). Ilyenkor a vezetőnek kell bizonyítania, hogy minden tőle elvárhatót megtett a hitelezői veszteségek csökkentése érdekében.

A gyakorlatban…

A gyakorlatban a hitelezők leggyakoribb hibája a következetlenség. Hónapokig udvarias e-mailek mennek, telefonon elhangzanak ígéretek, de semmi nincs írásban, és nincs megnevezett következmény. Amikor végül felszámolási kérelemre kerülne sor, kiderül, hogy a teljesítést egy régi levélben az adós kifogásolta, vagy hogy a felszólítás kézbesítését nem lehet igazolni.

Ami működik: rögzített lépések és dátumok, egyetlen ügyvédi felszólítás egyértelmű határidővel, és minden telefonos egyeztetés írásos megerősítése („ahogy telefonon megbeszéltük…”). Az adós ilyenkor tapasztalja meg először, hogy a határidő nálad azt jelenti, amit. A jól előkészített felszámolási kérelem után sok adós még az elrendelés előtt rendezi a tartozást.

Gyakori kérdések a hitelezői felszámolási kérelemről

Mekkora tartozás miatt kérhetek felszámolást?

Ha a követelés kamat és járulékok nélkül meghaladja az 1 000 000 Ft-ot (a 2026. december 31-ig benyújtott kérelmeknél; 2021. évi XCIX. tv. 74. § (3)), és teljesülnek a fizetésképtelenség feltételei.

Kell-e előtte fizetési meghagyás?

Nem. Nem vitatott szerződéses tartozásnál a lejárat utáni 20 nap és az eredménytelen írásbeli felszólítás elegendő.

Mi van, ha az adós vitatja a tartozást?

Ha a kérelem előtt érdemben vitatta, a felszámolás nem jó út. Ilyenkor fizetési meghagyás vagy per kell.

Mi történik, ha az adós a kérelem után kifizet?

Ez a leggyakoribb jó kimenet: megkapod a pénzed, a kérelmet visszavonod, a felszámolás nem indul el.

Mennyit kapok vissza, ha elrendelik a felszámolást?

Ez a vagyontól és a kielégítési sorrendtől függ. A kereskedelmi hitelezők jellemzően az „egyéb követelések” közé kerülnek, és gyakran csak részleges kielégítést kapnak, évek múlva.

Kötelező-e ügyvéd a felszámolási kérelemhez?

A kérelem elektronikus, formailag szigorú, és a vitatás, az értékhatár, a kézbesítés kérdése könnyen elbuktatja. Ügyvéddel a kérelem pontosan a fizetésképtelenségi okra épül.


Nem fizet az adósod, és elfogyott a türelmed? Megnézzük, hogy nálad a felszámolási kérelem vagy a fizetési meghagyás a gyorsabb út. Nézd meg a követeléskezelés szolgáltatásunkat (195 000 Ft + áfa fix díj, plusz sikerdíj egyedi ajánlat alapján, bármekkora követelésre, országosan), töltsd le az ingyenes Követelés Kisokost, vagy csináld végig a 2 perces Pre-Check ellenőrzőlistát. Elérsz a +36 42 790 103 számon vagy a titkarsag@drbodo.hu címen.

Dr. Bodó Gergely ügyvéd, közgazdász, okleveles adószakértő · Nyíregyháza, Debrecen · Frissítve: 2026. október

Kérdésed van? Írd meg röviden!

Írd le pár mondatban, miben segíthetek, és 1 munkanapon belül jelentkezem.