Vállalkozási szerződés teljesítés előtti megszűnése

Mi az a vállalkozási szerződés?

Ahogy egy korábbi blogbejegyzésben már írtunk róla, a vállalkozási szerződés a megbízási szerződéssel ellentétben eredménykötelmet keletkeztet, tehát a szerződés megkötésének célja valamely eredmény elérése. A megrendelő és a vállalkozó a vállalkozási szerződésben megállapodnak az elérni kívánt eredményről (más szóval a műről), valamint rögzítik, hogy a megvalósításért a vállalkozó átalánydíjat kap, vagy tételes elszámolás történik. Amennyiben a vállalkozó tevékenysége nem vezetett eredményre, úgy a megrendelő nem köteles a vállalkozót kifizetni.

Átalánydíj esetén a vállalkozó előre, egy adott fix összegben határozza meg a vállalkozói díjat. Ez kissé kockázatos, hiszen ha nem pontosan számolt a vállalkozó, nagy összegtől is eleshet, a megbízó ugyanis csak a pótmunkát köteles kifizetni átalány fizetéses díjazásnál. A pótmunka olyan utólag megrendelt – legtöbbször tervmódosítás miatt szükséges – munka, melynek elvégzése nem ró aránytalan terhet a vállalkozóra. A pótmunka ellenértékén túl a többletmunka ellenértékét nem kell megtérítenie a megbízónak, különösen jelentős ez építési munkálatoknál.

A tételes elszámolás azt jelenti, hogy a vállalkozó nem közöl fix árat a megbízóval, csupán egy irányárat közöl viszonyításképpen. Ebben az esetben az elszámolás teljesítéskor, a mű átadásakor történik, így a vállalkozó jogosulttá válik az összes elvégzett munka ellenértékére. Mivel az elszámolás teljesítéskor történik, fogalmilag kizárt a pót- és többletmunka.

A vállalkozási szerződés nevesített változatai a következők:

• építőipar: tervezés és kivitelezési szerződés
• tudomány: kutatási szerződés
• agrárium: mezőgazdasági vállalkozási szerződés
• utazási szerződés

A vállalkozási szerződés megkötésére nem vonatkozik semmilyen szabály, a Ptk. szerződéskötési szabadságot biztosít, így a szerződés nem csak írásban, hanem szóban, vagy ráutaló magatartással is létrejöhet. Mindenesetre az írásos szerződéskötés ajánlott vállalkozási szerződés kötésekor is. Hiába jöhet létre a szerződés szóban, mint tudjuk, a szó elszáll, de az írás megmarad.

Ha ügyvédi segítségre van szüksége, forduljon hozzánk bizalommal!

A vállalkozói szerződés teljesítés előtti megszűnése alapvetően három esetben történhet:

• a szerződés lehetetlenülésekor
• a szerződésről való elálláskor
• a szerződés felmondásakor

Tekintsük át ezeket részletesen is!

A szerződés lehetetlenülése

A szerződés lehetetlenülése háromféleképpen történhet: lehetséges, hogy a vállalkozási szerződés lehetetlenülésének okáért egyik fél sem felelős, előfordulhat, hogy mindkét fél felelős, illetve hogy csupán az egyik fél tehet a szerződés lehetetlenné válásáért.

Ha a lehetetlenülés okáért egyik fél sem felelős, akkor a vállalkozó érdekkörében felmerült ok eredménye, hogy díjazásra sem tarthat igényt. A megrendelő érdekkörében felmerült ok következménye, hogy a vállalkozót megilleti a díjazás bizonyos megszorításokkal: a megrendelő levonhatja a vállalkozó által a lehetetlenülés folytán megtakarított összeget, valamint a felszabadult időben máshol keresettet vagy azt az összeget, amit nehézség nélkül máshol kereshetett volna. Mindkét fél érdekkörében vagy érdekkörén kívül felmerült ok esetén a vállalkozót megilleti a díjazás az elvégzett munka és költségek arányában.

Ha a teljesítés lehetetlenüléséért kifejezetten az egyik fél felelős, akkor a másik fél szabadul a szerződésből eredő teljesítési kötelezettség alól, ezen kívül pedig a szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését is követelheti.
Ha lehetetlenülésért mindkét fél, a vállalkozó és a megrendelő is felelős, a szerződés megszűnik, a felek a lehetetlené válásból eredő kárukat a közrehatás arányában követelhetik egymástól.

Elállás a szerződéstől

Fontos hangsúlyozni, hogy míg a vállalkozó a szerződéstől a teljesítés megkezdése után is elállhat, a megrendelő csak a teljesítés megkezdése előtt élhet az elállás jogával. Amennyiben a megrendelő eláll a szerződéstől, köteles a vállalkozónak a díj arányos részét megfizetni, valamint a szerződés megszüntetésével okozott kárt megtéríteni; a kártérítés összege azonban nem haladhatja meg a vállalkozási szerződésben kikötött vállalkozói díjat.

Ahogy említettük, a vállalkozó a teljesítés megkezdése után is elállhat a szerződéstől, két esetben:

• ha a megrendelő célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítással van irányába, habár a vállalkozó figyelmeztette őt az utasítás célszerűtlen és szakszerűtlen voltára
• ha a megrendelő a vállalkozó felszólítására sem biztosítja a tevékenység végzésére alkalmas munkaterületet

A szerződés felmondása

A vállalkozási szerződés felmondása alatt értjük azt a másik félhez címzett jognyilatkozatot, amely megszünteti a szerződést a jövőre nézve. A vállalkozási szerződés felmondása történhet egyrészt a megrendelő által, aki a teljesítés megkezdését követően a teljesítésig a szerződést bármikor felmondhatja, azonban ilyenkor gondoskodnia kell a vállalkozó kártalanításáról. Ha a megrendelő a vállalkozási szerződés felmondása mellett dönt, köteles a vállalkozói díj arányos részét megfizetni, valamint a szerződés megszüntetésével okozott kárt megtéríteni, ennek összege azonban – ahogy korábban már említettük – nem haladhatja meg a vállalkozói díjat.

A vállalkozási szerződés felmondása másrészt bármelyik fél által bekövetkezhet a teljesítés ideje alatt, amennyiben szerződésszegés történt.

Mivel határozatlan idejű jogviszonyról van szó, így a vállalkozási szerződés felmondása rendes felmondás, tehát bizonyos határidőre szól. A feltételeket tekintve a megbízó és a vállalkozó megállapodása az irányadó, egyébként a jogszabályi rendelkezéseket kell figyelembe venni. A határozott időtartamra kötött szerződés rendes felmondással csak a felek megállapodásakor szüntethető meg. Súlyos szerződésszegés esetén a feleket a rendkívüli felmondás joga is megilleti, ezt azonban minden esetben indokolni szükséges.

Ha még többet szeretne tudni a vállalkozási szerződésekről, forduljon hozzánk bizalommal!