A megrendelő a vállalkozási szerződéstől a munka megkezdése előtt bármikor elállhat, utána bármikor felmondhatja – indoklás nélkül is. Ennek ára van: a vállalkozónak a díj arányos részét és kártalanítást kell fizetni; a kártalanítás összege a vállalkozói díjat nem haladhatja meg (Ptk. 6:249. § (2)). A vállalkozó csak meghatározott esetekben léphet ki.

Mi a vállalkozási szerződés, és miért számít, hogyan ér véget?

Vállalkozási szerződésben a vállalkozó egy eredmény létrehozására vállal kötelezettséget – egy épület felépítésére, egy gép megjavítására, egy weboldal elkészítésére –, a megrendelő pedig a díj megfizetésére (Ptk. 6:238. §). Ez a különbség a megbízáshoz képest: ott a gondos eljárás a cél, itt a kész mű.

A díj két alapformája:

  • Átalánydíj: fix összeg. A pótmunkát külön kell megrendelni – és írásban érdemes.
  • Tételes elszámolás: a ténylegesen elvégzett munka és felhasznált anyag alapján, átadáskor elszámolva.

Vállalkozási szerződést szóban, sőt ráutaló magatartással is lehet kötni, de a gyakorlatban mindig írásba foglald. Építőipari kivitelezésnél jogszabály a szerződés kötelező tartalmát is előírja (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 3. §). Ha a szerződés egyszer írásba került, a megszüntetésről szóló nyilatkozatokat is írásban tedd meg – ez a bizonyítás alapja.

A teljesítés előtti megszűnésnek három fő útja van: lehetetlenülés, elállás és felmondás. A különbség nem szőrszálhasogatás: az elállás visszamenőleg szünteti meg a szerződést (a már teljesített szolgáltatások visszajárnak), a felmondás a jövőre nézve (a már elvégzett munkával el kell számolni).

Mi történik, ha a teljesítés lehetetlenné válik?

Ha a szerződés teljesítése lehetetlenné válik – például leég az épület, amelyet fel kellett volna újítani, vagy a jogszabályi környezet megtiltja a munkát –, a szerződés megszűnik (Ptk. 6:179. §). A fél, aki a lehetetlenülésről tudomást szerez, köteles erről a másikat haladéktalanul értesíteni; aki ezt elmulasztja, a mulasztásából eredő kárért felel.

Hogy ki mit kap, attól függ, ki a felelős:

  • Egyik fél sem felelős: a szerződés megszűnik, a már nyújtott szolgáltatásokkal el kell számolni – a vállalkozónak az elvégzett munka és a felmerült költségek ellenértéke jár.
  • Az egyik fél felelős: a másik fél mentesül a teljesítés alól, és a szerződésszegés szabályai szerint kártérítést követelhet.

A vállalkozási szerződésre a Ptk. külön is ad szabályt arra, ki viseli a kárveszélyt az átadásig, és mi jár a vállalkozónak, ha a mű a megrendelő által adott anyag hibája miatt semmisül meg (Ptk. 6:248. §).

Elállhat-e a megrendelő a munka megkezdése előtt?

Igen, bármikor, indoklás nélkül (Ptk. 6:249. §). A megrendelőnek ez egy „kilépési gomb”: ha mégsem kell a mű, nem kényszeríthető arra, hogy végigcsináltassa.

Cserébe:

  • a vállalkozónak meg kell fizetnie a díj arányos részét (amennyi munka és költség már felmerült), és
  • kártalanítást kell fizetnie – vagyis ez nem szerződésszegés, ezért nem kártérítést, hanem a kilépéssel okozott hátrány kiegyenlítését;
  • a kártalanítás összege nem haladhatja meg a vállalkozói díjat (Ptk. 6:249. § (2)).

Vállalkozóként ebből az következik: ha nagy anyagbeszerzést vagy kapacitásfoglalást teszel egy projektért, dokumentáld – ez lesz a kártalanítási igényed alapja.

Felmondhatja-e a megrendelő a szerződést a munka közben?

Igen. A teljesítés megkezdése után a megrendelő már nem eláll, hanem felmond – ugyanazokkal a feltételekkel: a díj arányos része és kártalanítás jár a vállalkozónak; a kártalanítás összege a vállalkozói díjat nem haladhatja meg (Ptk. 6:249. § (2)). A különbség a gyakorlatban az elszámolásban van: felmondásnál a már elkészült rész a megrendelőé marad, és azzal el kell számolni.

Mikor léphet ki a vállalkozó?

A vállalkozó helyzete szigorúbb: neki nincs „bármikori” kilépési joga. Elállhat vagy felmondhat azonban, ha:

  • a megrendelő célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, és figyelmeztetés ellenére ragaszkodik hozzá – ilyenkor a vállalkozó választhat: eláll, vagy a megrendelő kockázatára az utasítás szerint teljesít. Ha az utasítás jogszabálysértésre vagy mások biztonságának veszélyeztetésére vezetne, a teljesítést meg kell tagadnia (Ptk. 6:240. § (2));
  • a megrendelő nem biztosítja a munkavégzés feltételeit (munkaterület, tervek, anyag), és felhívás ellenére sem pótolja (Ptk. 6:241. § (2) – a törvényi szabály szövegszerűen a munkaterület biztosításáról szól);
  • a megrendelő szerződést szeg – például nem fizeti meg az esedékes részszámlát, és emiatt a szerződés teljesítéséhez fűződő érdek megszűnik.

Elállhat-e a megrendelő, ha a vállalkozó késik vagy hibásan dolgozik?

Igen, a szerződésszegés általános szabályai szerint:

  • Késedelem: ha a teljesítés a megrendelőnek már nem érdeke, vagy a vállalkozó a megfelelő póthatáridő alatt sem teljesít, a megrendelő elállhat (Ptk. 6:154. §).
  • Előreláthatóan bekövetkező szerződésszegés: ha már a határidő előtt nyilvánvaló, hogy a vállalkozó nem fog határidőre vagy szerződésszerűen teljesíteni, a megrendelő nem köteles kivárni (Ptk. 6:151. §).
  • Hibás teljesítés: elsősorban kijavítás jár; ha az nem történik meg, árleszállítás vagy elállás jöhet szóba (kellékszavatosság).

Fogyasztónál külön szabály is van: ha a vállalkozási szerződést üzlethelyiségen kívül vagy távollévők között (online, telefonon) kötötték, a fogyasztót főszabályként 14 napos indoklás nélküli elállási jog illeti meg (45/2014. Korm. rendelet). Ha a vállalkozó erről nem tájékoztatta, az elállási határidő 12 hónappal meghosszabbodik (45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 21. § (1)).

A gyakorlatban…

A vállalkozási szerződések megszűnésénél a legtöbb vita nem a „ki léphet ki” kérdésén múlik, hanem azon, hogy mit írtak bele a szerződésbe előre. A könyvemben leírt egyik eset jól mutatja ezt: egy megrendelő a kivitelező által hozott „bevált sablonnal” szerződött, amelyben nem volt sem késedelmi, sem meghiúsulási kötbér. A kivitelező hónapról hónapra csúszott, végül 17 hónapos késéssel adta át a művet. A megrendelőnek a késedelemre nem volt napi pénzbeli szankciója, egyértelmű kilépési pontja sem, a kártérítési per pedig azon bukott el, hogy a kivitelező az okozott kárért nem volt bizonyíthatóan felelős.

A tanulság: kötbér nélküli vállalkozási szerződést ne írj alá – a kötbért a Ptk. szerint írásban kell kikötni (Ptk. 6:186. §), és előnye, hogy a kárt nem kell bizonyítanod, a mértéke pedig előre ismert – a vállalkozó csak akkor mentesül, ha a szerződésszegést kimenti. Ugyanígy rögzítsd a részhatáridőket, a munkaterület átadását, a pótmunka megrendelésének rendjét és azt, hogy melyik határidő elmulasztása ad jogot az elállásra. Ezek a pontok döntik el, hogy egy elcsúszott projektből tudsz-e gyorsan, tisztán kiszállni.

Gyakori kérdések

Elállhat-e a megrendelő úgy, hogy semmit nem fizet?

Nem. Ha a munka megkezdése előtt áll el, a vállalkozó addig felmerült költségeit és kártalanítását akkor is meg kell fizetnie – a kártalanítás összege a vállalkozói díjat nem haladhatja meg (Ptk. 6:249. § (2)). Kivétel, ha a vállalkozó szerződésszegése miatt áll el: akkor a vállalkozó felel.

Mi a különbség az elállás és a felmondás között?

Az elállás visszamenőleg szünteti meg a szerződést, a már nyújtott szolgáltatások visszajárnak. A felmondás a jövőre szól: a már elvégzett munkával el kell számolni.

Kiléphet-e a vállalkozó, ha a megrendelő nem fizet?

Igen, szerződésszegés miatt. Előtte érdemes írásban felszólítani, póthatáridőt adni, és ha az eredménytelen, írásban elállni vagy felmondani – majd a már elvégzett munka díját követelni.

Kell-e írásban elállni vagy felmondani?

Ha a szerződés írásban jött létre, a megszüntetést is írásban tedd meg. Bizonyítás szempontjából ajánlott, tértivevényes levél vagy igazolható elektronikus üzenet a minimum.

Mi történik az előleggel, ha a szerződés megszűnik?

Az előleg a szerződés megszűnésekor főszabályként elszámolandó: ami a már elvégzett munkán felül van, visszajár. A foglaló más: ott a felelős fél elveszti, illetve kétszeresen fizeti vissza.


Vállalkozási szerződést kötnél, vagy egy elcsúszott projektből kellene kiszállnod úgy, hogy ne te fizess rá? Ha a megrendelő nem fizet a már elvégzett munkáért, nézd meg a követeléskezelési szolgáltatásunkat (fix díj: 195 000 Ft + áfa, plusz sikerdíj egyedi ajánlat alapján, bármekkora követelésre), vagy csináld végig a 2 perces Követelés Pre-Checket, és töltsd le a Követeléskezelési Kisokost. Szerződés-előkészítésben az ügyvédi irodánk Nyíregyházán és Debrecenben is segít: +36 42 790 103, titkarsag@drbodo.hu.

Dr. Bodó Gergely ügyvéd, közgazdász, okleveles adószakértő · Nyíregyháza, Debrecen · Frissítve: 2026. október

Kérdésed van? Írd meg röviden!

Írd le pár mondatban, miben segíthetek, és 1 munkanapon belül jelentkezem.