Amit tudni kell a vállalkozási szerződésről

Mi az a vállalkozási szerződés?

A vállalkozási szerződés és a megbízási szerződés két külön fogalom. Míg a megbízási szerződésnél gondossági kötelemről beszélhetünk, addig a vállalkozási szerződés eredménykötelem kategóriába esik. A két kötelem más kötelezettségeket fakaszt és más jogkövetkezményekkel jár. A legfontosabb eltérés, hogy míg a megbízottnak a megbízási díj akkor is jár, ha eljárása nem vezetett eredményre, addig a vállalkozónak már nem. Vállalkozási szerződés révén ugyanis a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény megvalósítására, a megrendelő pedig annak átvételére, illetve vállalkozói díj megfizetésére vállal kötelezettséget. Tehát a vállalkozási szerződés mindenkori célja valamilyen eredmény elérése.

Mikor kell vállalkozási szerződés?

Vannak az írásbeliséget kötelezően előíró élethelyzetek, amikor a szerződés kézzel foghatóságának elvárásán túl a szerződés tartalmi és formai követelményei is külön jogszabályban szabályozottak. Ilyen egy ingatlancsere vagy vétel lebonyolítása, építészeti-műszaki tervezés, üzletszerű gazdasági tevékenységként folytatott építőipari kivitelezési tevékenység, de az olyan tevékenység is ide tartozik, mint az utaztatás. Ezt azt jelenti, hogy ezekben az esetekben (összeghatárra tekintet nélkül) a szerződések csak írásbeli formában válnak érvényessé.

A vállalkozási szerződés létrejöhet szóban és ráutaló magatartással is, a Ptk. alapvetően szerződéskötési szabadságot biztosít. Ez azt jelenti, hogy a felek szabadon dönthetnek arról mikor, milyen élethelyzetben vetik papírra is azt, amiben szóban már megegyeztek. Az adótörvényeknél csak a TAO él közvetlen követelményekkel a szerződések papírra vetésének módjára vonatkozóan. Mindenesetre tény és való, hogy az egyes jogok és kötelezettségek mindenre kiterjedően csupán egy számlából nem lesznek kiolvashatók, ezért mindenképp előnyös ragaszkodnunk az írásos formaságokhoz.

A vállalkozási szerződés nevesített változatai

Ahány vállalkozás, annyi szerződés. A mai gazdasági rendszer rendkívül komplex és sokrétű, semmi sem fehér vagy fekete. Minden tevékenységi körre, szituációra más és már elvárásokat, követelményeket szükséges megfogalmazni, hogy azok eredményes és jogilag tiszta ellátása biztosítva legyen. A jelenlegi Ptk. a következő vállalkozási szerződési altípusokat különbözteti meg.

Építőipar: tervezés és kivitelezési szerződés

A vállalkozási szerződés egyik megjelenési formája, az építészet egyik alapvető jogi kelléke a tervezési szerződés. E szerződés alapján a vállalkozó műszaki-gazdasági tervezőmunka elvégzésére, illetve a tervdokumentáció átadására, a megrendelő annak átvételére és díj fizetésére vállal kötelezettséget. A szerződő felek egyike a beruházó, aki fő szabályként megrendeli a terveket. Ez a személy lehet természetes, de jogi személy is.
Ha már felépült az ingatlan vagy az adott projekt az utolsó szakaszába ért, akkor eljött a kivitelezési szerződés életre hívásának ideje. Szerepe jelentős, mivel mindaddig nem kerülhet sor az építési, illetve szerelési munkálatok elvégzésére vagy a már kész mű (játszótér, irodaház… stb.) átadás-átvételének levezénylésére, illetve megrendelői oldalról az ellenérték megfizetésére, amíg nem áll kézzel fogható formában rendelkezésre a kivitelezési szerződés

Tudomány: kutatási szerződés

A vállalkozási szerződés egy igazán speciális esete a kutatási szerződés. Ez ahhoz szükséges, hogy felkérésre a tudományos élet világában tevékenykedő kutatók új területeket fedezhessenek fel vagy a már meglévő tudásbázisuk bővítése érdekében mélyebb ismereteket szerezhessenek egy adott területről. A szerződés alapján kutatómunkával elérhető eredmény felmutatására vállalnak kötelezettséget a kutatók, a megrendelő pedig átvételre és az ellenérték vagyis a díj megfizetésére köteles. Habár a kutatási szerződés tekintetében a Ptk. nem vár el írásbeliséget, érdemes papíra vetni a feltételeket a félreértések elkerülése végett.

Agrárium: mezőgazdasági vállalkozási szerződés

A hazai agárgazdaságra a dualitás jellemző, vagyis sok kis üzem és kevés nagy diszharmóniájában zajlanak a termelési folyamatok. Ezzel az a legnagyobb probléma, hogy a sok kis üzem birtokolja a művelhető földterületek egy meghatározó százalékát, ugyanakkor az átlag üzemméret még az 5 hektárt sem éri el. Ez a hatékonyság ellen hat.
Ahhoz, hogy a kínálati oldal az igényekre minőségi és egyöntetű árualappal tudjon válaszolni, nagy földterületre van szükség, ahol a termelés kiegyensúlyozottan és szinkronban működik. Ehhez nyújt segítséget a mezőgazdasági vállalkozási szerződés. Ez mind a vállalkozónak mind a megrendelőnek előnyös, legyen szó állattenyésztésről vagy növénytermesztésről. Előbbinél jellemzően a földtulajdonos gondjára bízza a megrendelő a tulajdonában álló állatok nevelését, utóbbinál pedig a termények megrendelő tulajdonában álló területen való megtermelésére vállalkozik a földtulajdonos. A megrendelő mindezért díjat köteles fizetni.

Utazási szerződés: csak írásban!

Az utóbbi időkben megsokszorozódott negatív események az utazási irodák körül csak még egyértelműbbé tették ennek szükségességét. A szerződés révén a vállalkozó az utazás és az út egyes állomásain való tartózkodás megszervezésére, a kapcsolódó szolgáltatások biztosítására vállal kötelezettséget. A szolgáltatás megrendelője pedig a szolgáltatások átvételére és az ellenérték megfizetésére köteles. Az utazási szerződést kivétel nélkül kötelezően írásba kell foglalni és az utas, a megrendelőnek el kell juttatni offline (papír) vagy online (tartós adathordozó) módon.

Mi a vállalkozói díj fizetésének feltétele?

A vállalkozói szerződés a kötelmek tekintetében az eredménykötelmek közé tartozik. Ez azt jelenti, hogy valami produktum kell származzon a kötelezett tevékenységéből. A vállalkozó tehát csak akkor teljesíti sikeresen a szerződést, ha az abban vállalt eredményt megvalósítja. Másképpen fogalmazva, hiába jár el a vállalkozó az eljárása során a lehető legnagyobb gondossággal, körültekintéssel és szakértelemmel, ha nem tud a megállapodásnak megfelelő eredményt felmutatni szerződésszegést követ el.
A teljesítés értékelésénél a szolgáltatás mind mennyiségileg mind minőségileg történő pontos meghatározása, valamint a vállalkozói díj mellett a teljesítési határidő megjelölése is fontos szerepet játszik. Lényeges pont, hogy amíg a szerződés tárgya nem ütközik jogszabályba, csak azért, mert az egyes tevékenységekhez szükséges engedélyek nem állnak rendelkezésre (kontárszerződések) a szerződés nem veszíti el érvényességét.

Mikor kell kifizetni a vállalkozói díjat?

A jelenleg hatályos törvényi előírások (Ptk.) alapján a vállalkozói díj esedékessége a szerződés teljesítésekor jelentkezik, vagyis a. A vállalkozói díj esedékességének meghatározása eltérő módon is történhet, annak ellenére, hogy erről a jelenleg hatályos Ptk. szövegezése már nem tesz említést. Ahogy erre már korábban utaltunk, díj a vállalkozónak csak akkor jár, ha a szerződésben vállalt eredmény megvalósult, vagyis a szolgáltatott dolog átadásra késze, átvehető és rendeltetésszerű használatba vehető. Bizonyos vállalkozási szerződés altípusoknál (tervezési vagy kivitelezési) a fizetendő díjnál speciális jogszabályi előírások is élhetnek.

A vállalkozási szerződés: eredménykötelem és vállalkozói felelősség

Az eredménykötelem igen nagy terhet jelent, hiszen amellett, hogy a vállalkozó önállóan látja el tevékenységét komoly felelősség is terheli, hogy fel tudja mutatni az elvárt eredményt.

Általánosan igaz, hogy a vállalkozó kötelezettsége, vagyis a pontos és minőségi teljesítés érdekében, illetve joga gyakorlásához igénybe vehet közreműködőt. Itt viszont arról sem szabad megfeledkezni, hogy felelősséggel tartozik nemcsak maga, hanem az igénybe vett személy magatartásáért is.

A vállalkozó alapvetően a „maga ura” és a tevékenységének feltételeit úgy köteles megszervezni, hogy garantálja annak balesetmentes, szakszerű, gazdaságos és határidőre történő teljesítését, befejezését. Fontos megjegyezni azonban, hogy a tevékenységét a megrendelő érdekében, az ő elképzelése szerint végzi. Így a vállalkozónak számolnia kell azzal a lehetőséggel is, hogy a megrendelő (főként az eredmény minőségéhez kapcsolódó) utasításokkal látja el őt tevékenysége ellátásával kapcsolatban, amelyeknek eleget kell tudnia tenni a vállalkozónak.

Ha az eredmény megvalósításának helyszínét (munkaterület) a megrendelő hivatott biztosítani, úgy alkalmasnak kell lennie arra, hogy a vállalkozó tevékenységét maradéktalanul elláthassa. Ez azért lényeges, mert a vállalkozónak joga van mindaddig megtagadnia a tevékenység megkezdését, amíg a munkaterület alkalmassá nem válik a tevékenység végzéséhez. Ez ugyanúgy igaz akkor is, ha több vállalkozó együttműködésének lehetősége áll fent. A megrendelő felelőssége és feladata annak biztosítása, hogy a munkák költséghatékony és összehangolt elvégzésének feltételei adottak legyenek.

A vállalkozónak elemi érdeke kell, hogy legyen a jól teljesítés és az eredmény megvalósítása a szerződésszegés elkerülése érdekében, mivel a megrendelőnek csak joga és nem kötelezettsége a vállalkozó ellenőrzése.

Összességében, ami fontos, hogy a vállalkozó szerződés egy szükséges jó, bizonyos típusait mint tervezési, kivitelezési vagy utazási szerződés írásba kell foglalni. A vállalkozó, vállalkozói díjra jogosult, de csak akkor, ha a vállalt eredményt megvalósítja.

Szeretne még többet tudni a vállalkozási szerződések világáról? Kérjen ajánlatot!