Bekebelezés, mint tulajdonszerzés

szept 9, 2021 | Ingatlan ügyek

A tulajdonszerzés esetéről elmondható, hogy minden, ami tulajdoni jogviszonyt eredményez bizonyos dologra nézve, tulajdonszerzésnek minősül. A tulajdonszerzésnek két módja van, lehet eredeti módon és származékos módon tulajdoni hatalmat keletkeztetni. A közös tulajdonról megállapítható, hogy jogközösségnek minősül, melyben minden tulajdonostársat megillet az e jogból származó részjogosítvány/ részjogosítványok. Ilyen a birtoklás, használat vagy hasznok szedése, stb.

Történelmi probléma: íme, a megoldás!

A kétes tulajdoni viszonyok, mintegy 30 éve okoznak fejtörést, mely a földprivatizáció eredménye.

A bekebelezés útja egy közigazgatási per lesz, mely több millió hektár terület helyzetét segíti elő. 2021 januárjában lépett életbe a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény szabályai.

A bekebelezés, mint jogintézmény létrehozásának célja, a kialakult osztatlan közös tulajdon fennállásának megszüntetése, amikor a közös tulajdon megszűnik, és egy személy rendelkezik majd tulajdonosi jogokkal. A legegyszerűbb módja az osztatlan közös tulajdon rendezése a felek megállapodása alapján, mely nem minden esetben kivitelezhető. A bekebelezés két fajtája sorolható fel:

  • megosztás útján történő bekebelezés
  • egyetlen tulajdonostárs általi tulajdonszerzés

A bekebelezés menete

A bekebelezést megindító tulajdonos köteles írásbeli formában értesíteni a többi tulajdonostársat, arról, hogy e szándéka fennáll.

Az a tulajdonos, akit értesítettek, 30 napig rendelkezhet, fejtheti ki álláspontját.

Fontos megjegyezni, hogy amikor megtörténik a bekebelezés ekkor sem szűnik meg az esetlegesen fennálló földhasználati jog.

Amennyiben megtörténik a bekebelezés, rendeznünk kell az ingatlan nyilvántartásban szereplő adatokat, információkat.

Bekebelezés, mint tulajdonszerzés

Gyakori problémák az eljárással kapcsolatban

Sokszor vezetett már problémához, hogy az ingatlan nyilvántartásban a már elhunytak szerepeltek, ezért a törvény sorai között rögzíti, hogy a felelős hivatal évente egyszer vizsgálja, hogy van e olyan személy, akinek a születésétől minimum 120 év eltelt. Amennyiben a földhivatal az ellenőrzött személyt nem találja, „nem beazonosítható” címszóval jelöli a nyilvántartásban. Amennyiben e személy elhunyt és ez a hivatal tudomására jut, úgy e tényt jelzi az illetékes jegyzőnek a szükséges eljárás megindítása és lefolytatása érdekében.

Mivel hazánkban nincs uratlan vagyon, ezért amennyiben így a rendezés nem járt sikerrel, végső soron a vagyon az államra száll. Bár e tulajdonszerzés peres úton támadható, annak jogosultja megítélés esetén kártérítésre jogosult, mely összeg az ingatlan értékének becslése alapján állapítható meg.

Amennyiben van több tulajdonos résszel rendelkező tulajdonostárs, így a sorrendben ő lesz az első aki a bekebelezésre jogosult.

Így fékezi meg a törvény a terület aprózódását

Annak érdekében, hogy ne következzen be területelaprózódás a törvény minimum térértékeket határoz meg.

Így:

  • kert esetében: 3000 m2
  • szőlőnek minősülő földrészlet esetében: 3000 m2
  • rét esetében ez a szám már 10 000 m2
  • zártkert esetében 1500 m2
  • stb.

Valamint további kritériumként sorolja fel a törvény, hogy az lehet jogosult bekebelezés útján tulajdonjogot szerezni, aki:

  • tulajdonszerzését öröklés után
  • minimum 3 éve
  • közeli hozzátartozójaként szerzi

Különleges esetek

Érdekességként említeném, hogy akár az állam tulajdonában álló területréz is bekebelezhető. Ez alól egy kivétellel találkozunk, ha e földrészen sírhely található.

Fontos megjegyezni, hogy a bekebelezés akár egyoldalú nyilatkozattal is véghezvihető, melynél kritérium, hogy az közjegyző előtt készült közokirat vagy ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott magánokirat lehet. Amennyiben az egyoldalú nyilatkozat nem e formában érkezik a Földhivatalhoz, úgy e szerv azt vizsgálat nélkül el fogja utasítani.

2021: új jogi lehetőségek

A történelmi távlatokig visszanyúló földprobléma 2021-től gyorsabb és egyszerűbben megoldható, a Magyar Közlöny 163. számában megjelenő új törvénnyel, valamint szakértői segítséggel. Amennyiben Ön is osztatlan közös tulajdonban rendelkezik tulajdoni résszel, ám ez nehézséget okoz, keresse Irodánkat bizalommal, a sikeres eljárás érdekében.

Legutóbbi bejegyzések

Kaució: alapvető tudnivalók al- és főbérlőknek

Rengeteg magyar él albérletben és találkozott már a kaució fogalmával, sőt ki is fizette azt. Ennek ellenére sokak számára továbbra sem mindig egyértelmű néhány dolog ezzel kapcsolatban. Például, hogy mi az a kaució pontosan, miért fizetjük, vagy mi alapján számítja...