Az ügyvéd javaslata ingatlanvásárlása esetén

0. Foglaló átadása, csak az adásvételi szerződés/adásvételi előszerződés aláírásakor történjen, nem megfelelő megoldás, ha csak „felskiccelünk” róla néhány sort. Ha az eladónak az ingatlan valóban eladó, akkor ki tudja várni azt az 1 napot, amíg eljutnak egy ügyvédhez a felek.

1. Az ingatlan használhatóságáról, jellemzőről minden esetben győződjünk meg, szigetelés, közüzemi számlák, közös költség megfizetése, stb. Ez az egyetlen dolog, amiben az eljáró ügyvéd nem tud segíteni (Ő nem tudja kinyitni a csapot, felkapcsolni a villanyt, de Ön igen, tegye meg!). Ha éppen nincs áram, vagy víz, nem biztos, hogy gond van, de érdemes utánanézni.
(Csak egy megjegyzés: nemrég találkoztam egy üggyel – nem én írtam a szerződést, utána kerestek meg – ahol a vevő szembesült azzal, hogy a gáz ki van kötve, persze visszakötik, de a visszakötéshez már nem jó a jelenlegi nyílt égésterű kazán, a zárt égésterűhöz pedig nem jó a kémény… kéménybélelés, új kazán, jóváhagyás, visszakötés, sok százezer forint, pedig csak a tűzhelyet kellett volna kinyitni)

2. Gyakran előforduló hiba, hogy valamelyik fél rájön, hogy mégsem álmai ingatlanját találta meg, a legtöbb esetben az ilyen irányú bizonytalanságnak éppen egy „foglalónyi” ára van, így érdemes megfelelően átgondolni, mielőtt meghozunk egy döntést, különben könnyen több százezer forintot is veszíthetünk.

3. A szerződés aláírásakor az eljáró ügyvéd ellenőrzi az ingatlan tulajdoni lapját, megvizsgálja, hogy van-e jogi akadálya a szerződésnek (jelzálogjog, végrehajtási jog, stb.), ezért is fontos, hogy ne adjunk át foglalót ettől korábban. Tipikus, hogy az eladónak van tulajdoni lapja, de az néhány éves, előfordulhat, hogy nem rosszhiszemű, de ő sem tudja, hogy valamilyen teher került bejegyzésre az ingatlanra.

4. Az eljáró ügyvéd mindkét felet – eladó(ka) t és vevő(ke)t egyaránt – képviseli így teljes körű felvilágosítást fog adni az ügyben.

5. A végleges adásvételi szerződés aláírásához tudnunk kell, hogy a vételárat pontosan milyen forrásból, forrásokból fizetjük ki. Minden banknak speciális – egyéni – elvárása van a szerződés tartalmával kapcsolatban, minden Banknak van egy-egy speciális mondata, amit a szerződésben vissza kell olvasnia a hitel folyósításához.

6. A legtöbb esetben energiatanúsítvány beszerzése kötelező, ez eladó kötelezettsége és a tanúsítvány számának be kell kerülnie a szerződésbe, így a végleges adásvételi szerződés aláírása előtt annak beszerzése mindenképpen fontos.

7. Számos alkalommal találkozunk azzal, hogy az ingatlanos ragaszkodik az ügyvédhez. Persze javasolni javasolhat, általában felkészült kollégákat ajánlanak, de az ügyvéd díját, legtöbbször, a vevő(k) fizeti(k), így – az eladóval egyetértésben – nekik kell találniuk olyan szakembert, akiben megbíznak, ha bizonytalanok vagyunk ragaszkodjunk mi is az általunk választott szakemberhez, az ingatlaniroda nem fogja emiatt elveszíteni az üzletet.

8. Végül a határidők: teljesen természetes emberi tulajdonság, hogy ha már meghoztunk egy döntést egy vásárlásról, szeretnénk minél előbb megkapni azt a dolgot, legyen szó akár ingatlanról, akár bármi másról, eladó esetén pedig a vételárról. A gyakorlat azonban az, hogy miután a bankok megfelelő határidőhöz kötve utalják a vételár rájuk eső részét, így ezzel kapcsolatban a javaslat, hogy bízzanak a kiválasztott ügyvédben, majd ő kiszámolja a megfelelő határidőket.

+1 Előfordul az az igény, hogy a Vevő(k) kulcsot kapjanak a teljes kifizetés előtt, mert pl. még felújítanak, vagy pedig a hosszú hitel ügyintézési határidő esetén szeretnének korábban beköltözni. Ez semmiképpen sem javasolt, és senkinek sem jó. Eladóként előfordulhat, hogy a szerződés meghiúsul, az ingatlanunkban pedig már lakik valaki. De vevőként talán még rizikósabb, mivel a legtöbb esetben ilyenkor, mint jövőbeni tulajdonos beköltözés előtt még újítgatunk az ingatlanon, kifestünk stb, több százezer forintot fektetünk egy ingatlanba, ami nem a miénk, így ha esetleg a hitelt mégsem kapjuk meg, akkor a felújítási költségtől elestünk.