Bizományi szerződés

Mi is az a bizományi szerződés?

A Ptk. szabályozása szerint a bizományi szerződés a megbízási szerződés egyik altípusa. A bizományi szerződés megkötésekor három fél válik érdekeltté:

• a megbízó
• a bizományos
• az eladó vagy a vevő

A bizományi szerződés alapján a bizományos a megbízó javára a saját nevében ingó dologra adásvételi szerződés kötésére, a megbízó a díj megfizetésére köteles – tehát a bizományi jogviszony közvetítői jellegű. Fontos, hogy bizományi szerződés keretében ingatlan tulajdonjoga nem szerezhető meg, de ingatlan adásvétel során köthető bizományi szerződés.

Vételi bizomány

Vételi bizomány esetén a bizományos megszerzi az ingó dolog tulajdonjogát, amit az elszámoláskor átruház a megbízóra. Lehetséges, hogy a megbízó a bizományi szerződésben limitárat határozott meg, ami a dolog tulajdonjogának megszerzéséért kifizethető legmagasabb árat jelenti.

Bizományi díj

De mekkora összeg jár a bizományosnak? A legelterjedtebb megoldás a következő: a bizományi díjat a limitár és az eladási ár különbözeteként határozhatják meg, de más díjszabás is elfogadható. Díjazását nem befolyásolja, ha különösen jó áron sikerül értékesítenie a megbízás tárgyát.
A bizományos a díjat akkor kaphatja meg, ha az adásvételi szerződés megkötésre került, vagy a szerződés megkötése a megbízó érdekkörében felmerült ok miatt nem történt meg.

A bizományos jogállása

A Ptk. részletesen szabályozza a bizományost érintő jogosultságokat és kötelezettségeket. A bizományi szerződés alapján kötött adásvételi szerződés az, amely a bizományossal szerződő féllel szemben a bizományost jogosítja és kötelezi. A kötelezettségek teljesítéséért akkor kell helyt állnia a bizományosnak, amelyek a vele szerződő felet a szerződés folytán terhelik, ha a bizományos ezt kifejezetten elvállalta. Így helytállási kötelezettsége a bizományosnak csak külön megállapodás fennállása esetén van.

Lényeges, hogy a bizományos hitelezői nem támaszthatnak igényt a bizományossal szerződő féllel szemben fennálló és a megbízót illető követelésekre, vételi bizománykor a bizományos által megvett dolgokra, valamint azokra a bizományoshoz befolyt és elkülönítve tartott pénzösszegekre, amik a megbízót illetik meg.

Belépési jog

A Ptk. a 6:285 §-ban összegzi a bizományos belépési jogáról való tudnivalókat. Eszerint lényeges, hogy a bizományos az adásvételi szerződést a megbízóval is megkötheti, ha a dolog forgalmi értéke a nyilvános információk alapján egyértelműen megállapítható. A bizományosnak magától értetődő módon a megbízóra legkedvezőbb feltételek mellett kell szerződést kötnie. A bizományosnak tájékoztatási kötelezettsége van a megbízó felé az adásvételi szerződést illetően, amit ha magával a megbízóval kötött meg, az nem befolyásolja a bizományosi díj összegét. Bizományos belépésekor a megbízó és a bizományos jogviszonyára az adásvételi szerződés szabályait kell alkalmazni.

Eltérés a bizományi szerződés feltételeitől

Ahogy láthattuk, a bizományi szerződésben szigorúan rögzítve van, hogy a bizományos milyen áron adhat el vagy vásárolhat. Vannak esetek azonban, amikor a bizományosnak el kell térnie a bizományi szerződésben foglaltaktól.
A bizományos áron alul akkor adhat el valamit, ha bizonyítani tudja, hogy az adásvételi szerződést nem lehetett megkötni a megállapított áron, ezáltal a megbízót kártól óvta meg, akit nem tudott idejében értesíteni az árcsökkenésről. Előfordulhat az előzőek ellentettje is, a bizományos kedvezőbb feltételek mellett köti meg a szerződést. Ilyenkor a haszon a megbízót illeti meg.

Ha további kérdései vannak a bizományosi szerződésről, forduljon hozzánk bizalommal!