A foglaló a szerződés megerősítéseként átadott pénz (Ptk. 6:185. §). Ha az adásvétel teljesül, beszámít a vételárba. Ha meghiúsul, az számít, ki a felelős: ha a vevő, elveszti a foglalót; ha az eladó, a kapott foglaló kétszeresét kell visszafizetnie. Ha egyik fél sem felelős, a foglaló visszajár. Előleg viszont minden esetben visszajár.
A foglaló az ingatlanpiac egyik leggyakrabban használt és leggyakrabban félreértett fogalma. Sokan úgy adják át, mint egy „biztosítékot”, és csak a vita idején derül ki, hogy a papíron előleg szerepelt, vagy éppen semmi. Lássuk, mit jelent a foglaló pontosan, és hogyan véd téged.
Mi a foglaló, és mikor minősül valóban foglalónak?
A Ptk. 6:185. § (1) bekezdése szerint a másik félnek fizetett pénzt akkor lehet foglalónak tekinteni, ha azt a kötelezettségvállalás megerősítéseként fizették, és ez a rendeltetés a szerződésből egyértelműen kitűnik.
Ebből két gyakorlati következtetés adódik:
- A foglalót írásban, kifejezetten foglalóként kell megnevezni. A „befizetett 2 000 000 Ft” vagy az „előleg/foglaló” típusú megfogalmazás nem elég egyértelmű.
- Ha nem egyértelmű, az összeg előlegnek minősülhet, ami minden esetben visszajár. Ez főként az eladónak hátrányos.
Ne adj át pénzt írásos megállapodás nélkül, se az eladónak, se az ingatlanközvetítőnek. Ha pénz mozog, legyen mögötte aláírt szerződés, amely kimondja, mi a pénz jogi természete.
Mi történik a foglalóval, ha az adásvétel létrejön?
Ha a szerződést teljesítik, a tartozás a foglaló összegével csökken (Ptk. 6:185. § (2)). Egyszerűen: a foglaló a vételár része. Ha 40 millió Ft a vételár, és 4 millió Ft foglalót fizettél, a végleges szerződés teljesítésekor már csak 36 millió Ft-ot kell kifizetned.
Mikor veszíti el a vevő a foglalót, és mikor fizet kétszereset az eladó?
A szabály a felelősséghez kötődik, nem ahhoz, ki „lépett vissza”:
| Helyzet | Mi történik a foglalóval? |
|---|---|
| A vevő felelős a meghiúsulásért | A vevő elveszti a foglalót |
| Az eladó felelős a meghiúsulásért | Az eladó a kapott foglaló kétszeresét fizeti vissza |
| Egyik fél sem felelős | A foglaló visszajár (Ptk. 6:185. § (2)) |
| Mindkét fél felelős | A foglaló visszajár (Ptk. 6:185. § (2)) |
A „kétszeres” azt jelenti, hogy az eladó visszaadja a kapott összeget, és még egyszer ugyanannyit fizet. 4 millió Ft foglaló esetén tehát 8 millió Ft-ot.
Mi a helyzet, ha a bank nem adja meg a hitelt?
Ez a leggyakoribb kockázat a vevő oldalán. Ha hitelből vásárolsz, foglalót fizetsz, és a bank elutasít, könnyen előfordulhat, hogy a meghiúsulásért te leszel a felelős, és elveszíted a foglalót.
A megoldás: a szerződésbe írj bontó feltételt a hitelelutasításra. Például: ha a bank egy megadott határidőig nem hagyja jóvá a hitelt, a szerződés megszűnik, és a foglaló visszajár. Így nem a te kockázatod, ha a bank nemet mond. Érdemes azt is rögzíteni, mit kell a vevőnek igazolnia (pl. a bank írásbeli elutasítását), hogy a feltétel ne legyen visszaélésre alkalmas.
Mennyi foglalót szokás adni, és lehet-e túl sok?
A Ptk. nem határoz meg összeget. A gyakorlatban a vételár kb. 10%-a a szokásos. Ennél jóval magasabb foglaló már inkább nyomásgyakorlás, mint a szándék megerősítése: a túlzott mértékű foglalót a bíróság mérsékelheti (Ptk. 6:185. § (5)).
Foglaló, előleg, bánatpénz: mi a különbség?
- Foglaló: a szerződés megerősítése. Meghiúsuláskor a felelősség dönt: elvész vagy kétszeresen jár vissza.
- Előleg: a vételár előre fizetett része. Meghiúsuláskor mindig visszajár, attól függetlenül, ki a felelős.
- Bánatpénz: az elállás „ára”. Ha a szerződés kiköti, a fél a bánatpénz megfizetésével jogszerűen elállhat a szerződéstől (Ptk. 6:213. § (2)).
Fontos: a foglaló nem vásárolja meg a kiszállás jogát. Aki elveszti a foglalót vagy kétszeresét fizeti, az a szerződésszegés egyéb következményei alól sem mentesül automatikusan; a foglaló a kártérítésbe beszámít (Ptk. 6:185. § (4)).
Adózik-e az elvesztett foglaló?
Erről kevés szó esik, pedig okleveles adószakértőként rendszeresen látom, hogy kimarad. Az eladónál maradt, elvesztett foglaló a fellelt adószakmai álláspont szerint nem adómentes kártérítés, hanem egyéb jövedelem, amely után SZJA-t és szociális hozzájárulási adót kell fizetni (szocho: 13%, 2018. évi LII. tv. 2. § (1)). A foglalót meghaladó, igazolt kártérítés megítélése ettől eltérhet. Ha nagyobb összegű foglaló marad nálad, beszéld meg a könyvelőddel vagy velünk, hogyan kell bevallanod.
A gyakorlatban…
A gyakorlatban a foglalóval kapcsolatos viták szinte mindig ugyanabból a három hibából születnek: a szerződés nem mondja ki egyértelműen, hogy foglalóról van szó; nincs határidő a végleges szerződésre vagy a vételár kifizetésére, így nem lehet megállapítani, ki esett késedelembe; és hiányzik a hitelre vonatkozó feltétel. Ezek mindegyike egyetlen jól megírt bekezdéssel megelőzhető.
Az is gyakori, hogy a felek kézfogással, „bizalomból” adják át a foglalót, és csak utólag írják le a feltételeket. A vitás helyzetben ilyenkor már nem a jog, hanem a bizonyítás dönt, és az sokkal drágább.
Gyakori kérdések a foglalóról
Visszajár a foglaló, ha a vevő meggondolja magát?
Nem. Ha a vevő indok nélkül lép vissza, ő a felelős a meghiúsulásért, és elveszti a foglalót.
Mennyit kell fizetnie az eladónak, ha ő lép vissza?
A kapott foglaló kétszeresét: visszaadja a foglalót, és még ugyanannyit fizet.
Mi történik, ha a végleges szerződés megkötése mindkét félen kívüli okból hiúsul meg?
A foglaló ilyenkor visszajár. Ezért érdemes előre rögzíteni, mely helyzetek (pl. hitelelutasítás) számítanak ilyennek.
Foglaló vagy előleg, ha a szerződésben csak „befizetett összeg” szerepel?
Ha a foglaló rendeltetése nem tűnik ki egyértelműen a szerződésből, az összeg nem tekinthető foglalónak, és általában előlegként visszajár.
Lehet foglalót adni az ingatlanközvetítőnek?
Csak akkor, ha írásos szerződés rögzíti, hogy az eladó nevében veszi át, és mi a pénz jogi természete. Biztonságosabb, ha a foglaló közvetlenül az eladóhoz vagy ügyvédi letétbe kerül.
Mennyi a szokásos foglaló?
A Ptk. nem szab meg összeget; a gyakorlatban a vételár kb. 10%-a. A túlzott foglalót a bíróság mérsékelheti.
Foglalót adnál vagy kapnál? Mielőtt pénz mozdul, nézesd át vagy készíttesd el a szerződést. Az ingatlan-adásvételi szerződést elkészítjük, ellenjegyezzük, a vételárat és a foglalót szükség esetén ügyvédi letétben kezeljük, és a földhivatali bejegyzést is intézzük. A munkadíj a vételár 0,5%-a, minimum 195 000 Ft + áfa. Részletek: ingatlanügyvéd Nyíregyházán, a teljes folyamatról pedig az ingatlan-adásvétel lépésről lépésre cikkben olvashatsz. Elérsz a +36 42 790 103 számon vagy a titkarsag@drbodo.hu címen.
Dr. Bodó Gergely ügyvéd, közgazdász, okleveles adószakértő · Nyíregyháza, Debrecen · Frissítve: 2026. október
Kérdésed van? Írd meg röviden!
Írd le pár mondatban, miben segíthetek, és 1 munkanapon belül jelentkezem.
