Az üzleti titok fogalma mindenki számára egyértelműnek tűnik. Ha azonban egy picit jobban a mélyére ásunk rájövünk, hogy bizony sokkal összetettebb dologról van szó, mint azt elsőre gondoltuk. Nem véletlen, hogy törvény szabályozza védelmét, hiszen az üzleti adatok és információk különösen fontosak a gazdaságban tevékenykedők számára. Ezek az ismeretek kiemelt jelentőséggel bírnak egy vállalkozás működése szempontjából, és alapvetően határozhatják meg annak sikerét. Érdemes ezért egy kicsit közelebbről megismerkedni az üzleti titokkal, annak védelmével illetve megsértésének következményeivel.
Mi számít üzleti titoknak?
Az üzleti titok olyan titkos tény, tájékoztatás, adat és azokból készült összeállítás lehet, amely vagyoni értékkel bír és gazdasági tevékenységhez kapcsolódik. Az egyik kritérium az, hogy ezek az információk az érintett szereplők számára nem közismertek és nehezen hozzáférhetők, a másik pedig a gazdasági mivolta. Tehát egy magántitok abban az esetben, ha nem bír ilyen jelleggel nem számít üzleti titoknak.
Ide tartoznak például belső gazdasági adatok, műszaki eljárások, gyártási módszerek, stratégiai, illetve forgalmazási tervek, valamint a know-how is. Ez utóbbinál beszélhetünk technológiai és üzleti know-how-ról: mindkettő olyan ismeretet takar, amit rögzítettek – tehát tartalma átadható és ellenőrizhető. Emellett titkos, azaz nem vált közkinccsé, végezetül pedig értéke pénzben kifejezhető.
Az üzleti titok védelme és annak megsértése
Miután tisztáztuk a pontos fogalmát, egy pár szót ejtsünk arról, hogy pontosan mit foglal magába az üzleti titok védelméről szóló törvény, illetve milyen következményekkel számolhat, aki megsérti eme rendelkezést.
Az üzleti titkot mindenkinek kötelessége tiszteletben tartani, tilos jogtalanul megszerezni, felfedni, illetve hasznosítani. Ez azt jelenti, hogy ha egy ilyen információt tartalmazó dokumentumhoz bárki engedély nélkül hozzájut és azt mondjuk lemásolja, vagy egy harmadik személlyel közli, esetleg a nyilvánosság elé tárja, bűncselekményt követ el. Az adatvédelem megsértésének igen komoly jogi következményei vannak.
Egyes esetekben viszont nem ütközik törvénybe, ha valakinek a birtokába kerül egy üzleti titok. Ilyen szituációnak minősül, amikor valaki azt a saját útján keresztül, függetlenül a jogosulttól fedezte fel, alkotta meg vagy fejlesztette ki. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha bárki egy nyilvánosan hozzáférhető vagy megszerezhető terméket vagy szolgáltatást elemzett, megvizsgált vagy tesztelt és így fedezte fel az üzleti titkot. Nem sért jogszabályt az sem, aki tisztességesen, jóhiszeműen és feddhetetlen magatartással jutott hozzá az információhoz.
Szankciók
Amikor valakinek az üzleti titkát megsértik, annak tulajdonosa a visszaélés miatt különböző polgári jogi igényeket támaszthat. Fontos megjegyezni, hogy csak az elszenvedő léphet fel ez ügyben az ellen, aki elkövette a bűncselekményt. Ha szeretne többet megtudni az eljárás menetéről, vegye fel ügyvédi irodánkkal a kapcsolatot!
- A sértett kérheti, hogy a bíróság állapítsa megtörténtnek a jogsértést, valamint magának a tevékenységnek a megszüntetését és további folytatását.
- Követelheti, hogy az elkövető adjon elégtételt nyilatkozattal vagy más módon, ha szükség van rá, akkor az üzleti titok tulajdonosa megjelentetheti az esetet napilapban vagy internetes sajtófelületen a vádlott költségére.
- Igényelheti a bűncselekmény előtti állapot helyreállítását – természetesen a tettes pénzén -, illetve az üzleti titok megsértése révén előállt dolognak a megsemmisítését.
- Kártérítést kérhet, amiért megsértették az üzleti titkát.
- Ha túl nagy a kompenzáció összege a bűntett súlyosságához mérten, a bíróság a vádlottra kiszabhat olyan bírságot, amelyet közérdekű célra kell fordítani.
- Végezetül: ha valószínűsíthető, hogy üzleti titok megsértésének esete áll fenn, ám a későn történő intézkedés visszafordíthatatlan kárral járna, a bíróság ideiglenesen elrendelheti a jogsértő eszköz zár alá vételét.
Ha felkeltettük az Ön érdeklődését blogbejegyzésünkkel, olvassa el a kényszertörlési eljárásról szóló cikkünket is!