A pénzügyi ellenőrzési tevékenység véghezvitele során, mind az állami számvevőszék, mint a kormányzati ellenőrzési hivatal, a nemzeti adó- és vám hivatal és a Magyar Nemzeti Bank is folytat tevékenységet.
Az Állami Számvevőszék a legfontosabb financiális ellenőrzések elvégzését szolgája, mely az Országgyűlés alárendeltségében dolgozik.
Az Állami Számvevőszék nemcsak az ellenőrzéseket végzi el, ezt követően annak eredményét „papírra veti”, így készül el az ellenőrzési jegyzőkönyv. A jegyzőkönyv szükséges feltétele az az intézkedési terv mely a jegyzőkönyvben foglaltakra ad reakciót, az ellenőrzés alá vont szerv vezetőjétől. Ennek elkészítése, majd a megfelelés kötelezettsége.
A kormányzati ellenőrzési hivatal a kormány által kijelölt szerv felügyeleti tevékenységét végzi, mely szintén a közvagyon, a nemzeti vagyon ellenőrzéséért felel. A gazdasági folyamatok, a költségvetés, különböző alapok ki és befizetéséért, az adókért stb. ezen rendszerek rendes működésért és ellenőrzéséért szintén felelős a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is.
A Magyar Nemzeti Bank az intézményi ellenőrzéseket végzi, a ma már jelentősen szabályozott, a pénzmosás és terrorizmus a megakadályozásáért, a megfelelő ellenőrzések elvégzését végzi. De számos más terület sorolható ide.
Az általa végzett ellenőrzések meghatározott időpontjáról törvény rendelkezik.
Ám nemcsak itt, hanem minden esetben is szabályozott az ellenőrzés határideje. Ez a határidő általános esetben 30 nap. Majd egy szélesebb idősávban van megszabva pl.: az állami garancia. Majd ettől is szélesebb a határidő, összesen 120 nap pl.: központosított ellenőrzések esetén.
Mely határidők szüneteltethetőek, mely szünetelésre okot adó körülmények, mind az adózó, mind az adóhatóság oldalán felmerülhetnek.
Az adózó oldalán pl.:-fordítás hiánya és annak pótlása.
Hatósági oldalon pl.: ügygondok kirendelése.
Ezentúl meghatározott esetekben a határidő meghosszabbítására is sor kerülhet. a hosszabbítás időtartalma 90 vagy 120 nap lehet.
E területen is felmerülhet a közigazgatás által szabályozott kézbesítési vélelem, mely esetei a következők:
-elektronikus úton továbbított.
-„Nem kereste” jelzést megjelölése.
-Megtagadás alkalma.
Mely vélelem kifogásolható a kézbesítés helytelenségére vagy az önhibán kívüli ok bekövetkezésére tekintettel.
Ha Önnek is kérdései merültek fel, forduljon szakembereinkhez bizalommal!