Munkavégzés helye: hol is van az pontosan? (2026)

nov 9, 2021 | Egyéb

A munkavégzés helyét a munkaszerződésben lehet meghatározni; ha ez elmarad, munkahelynek – eltérő megállapodás hiányában – a munkakörben szokásos munkavégzési helyet kell tekinteni (Mt. 45. § (3)). A munkáltató a dolgozót évente legfeljebb 44 munkanapra (352 órára) küldheti egyoldalúan más munkahelyre (Mt. 53. §). Rendszeres otthoni munkára távmunka-megállapodás kell.

Kötelező-e a munkahelyet a munkaszerződésbe írni?

A munkaszerződés kötelező tartalma az alapbér és a munkakör (Mt. 45. § (1)). A munkahelyet nem kötelező beleírni, de erősen ajánlott – mert ha hiányzik, munkahelynek eltérő megállapodás hiányában a munkakörben szokásos munkavégzési helyet kell tekinteni (Mt. 45. § (3)). Ez vitában bizonytalan: a munkáltató szerint „bárhol”, a munkavállaló szerint ott, ahol eddig dolgozott.

A munkáltató emellett írásban tájékoztatja a munkavállalót a munkavégzés helyéről, ha az a munkaszerződésből nem derül ki, legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított hét napon belül (Mt. 46. § (1) c)).

Lehet-e több munkahely, vagy „változó” munkahely?

Igen. A munkahely lehet:

  • egy konkrét cím (pl. a nyíregyházi iroda),
  • több megnevezett telephely (pl. „a munkáltató nyíregyházi és debreceni telephelye”),
  • az összes telephely, vagy
  • földrajzi egységként meghatározott munkahely – ha a munka jellegéből adódóan nem köthető egy helyhez.

Ami nem elég: annyit írni, hogy „különböző helyszínek” vagy „változó”. A bírói gyakorlat szerint nem jogszerű a munkahely olyan megjelölése, amely csupán annak változó jellegére utal – ilyenkor a szokásos munkavégzési hely az irányadó (Kúria Mfv.10071/2021/7, indokolás [29]–[30]); a munkahely ugyanakkor nagyobb földrajzi egységként is meghatározható, amelyen belül a munkáltató – a rendeltetésszerű joggyakorlás és a méltányosság (Mt. 6. § (3)) korlátai között – egyoldalúan jelölheti ki a tényleges munkavégzési helyet (Fővárosi Ítélőtábla Mf.31221/2021/6). A szerződés ezért nevezze meg, hol végezhető a munka – például a munkáltató székhelyén, telephelyein, illetve az ügyfelei, üzleti partnerei telephelyein. Tipikus változó munkahelyes munkakör: üzletkötő, szerelő, szervizes, építőipari dolgozó.

Az Mt. munkahelyre vonatkozó szabályaitól a munkaszerződés és a kollektív szerződés bizonyos körben eltérhet – ezért is érdemes pontosan fogalmazni.

Küldheti-e a munkáltató máshová dolgozni a munkavállalót?

Igen, átmenetileg, egyoldalú utasítással (Mt. 53. §). Korlát: naptári évenként összesen legfeljebb 44 beosztás szerinti munkanap vagy 352 óra. Ez a keret részmunkaidőben és határozott idejű munkaviszonyban is irányadó (arányosan).

A felek ennél többet is megengedhetnek a munkaszerződésben, de a munkáltató egyoldalúan nem lépheti túl a keretet.

Védett munkavállalók: egyes munkavállalók csak a hozzájárulásukkal küldhetők más helységbe dolgozni – így a munkavállaló a várandóssága megállapításától a gyermeke hároméves koráig, a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló a gyermeke tizenhat éves koráig, a hozzátartozóját tartósan, személyesen gondozó, valamint a rehabilitációs szakértői szerv által megállapított, legalább 50%-os mértékű egészségkárosodással élő munkavállaló (Mt. 53. § (3)).

A más munkahelyen végzett munkával járó indokolt költségeket (utazás, szállás) a munkáltató köteles megtéríteni (Mt. 51. § (2)).

Mi történik, ha a cég elköltözik?

Ha a munkáltató áthelyezi a székhelyét vagy telephelyét, és a munkaszerződésben konkrét cím szerepel munkahelyként, a munkavállaló nem köteles elfogadni az új helyet. A munkahely megváltoztatása munkaszerződés-módosítás, ehhez közös megegyezés kell (Mt. 58. §). Ha a munkavállaló nem fogadja el, a munkáltató – a működésével összefüggő okra hivatkozva – rendes felmondással élhet, felmondási idővel és, ha jár, végkielégítéssel.

Ha viszont a szerződés eleve több telephelyet vagy változó munkahelyet rögzít, a költözés a munkáltató szervezési jogkörében maradhat. Ezért érdemes már a munkaszerződésben előre gondolkodni.

Mi a különbség a távmunka és a home office között?

Ez 2026-ban a leggyakoribb munkahely-kérdés. A jog két helyzetet különböztet meg:

1. Távmunka (Mt. 196. §). A munkavállaló a munkaidő egy részében vagy egészében, rendszeresen a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen – jellemzően otthon – dolgozik. Feltételei:

  • a távmunkát a munkaszerződésben (vagy annak módosításában) kell kikötni – egyoldalúan nem rendelhető el (Mt. 196. § (2));
  • eltérő megállapodás hiányában a munkáltató utasítási joga az ellátandó feladatok meghatározására terjed ki, az ellenőrzés távolról, számítástechnikai eszközzel történik, a munkavállaló a munkáltató telephelyén a tárgyévben legfeljebb a munkanapok egyharmadán végez munkát, a munkáltató pedig biztosítja a telephelyre való belépést és a kapcsolattartást; helyszíni ellenőrzésnél az ellenőrzés nem jelenthet a munkavállalónak aránytalan terhet (Mt. 196. § (3)–(5));
  • munkavédelem: a munkáltató írásban tájékoztatja a dolgozót az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés szabályairól, és – ha a felek másként nem állapodnak meg – a munkavédelmi előírások betartását távolról, informatikai eszközzel is ellenőrizheti (Mvt. 86/A–86/B. §). Saját eszköz használata megállapodás alapján lehetséges, de a munkáltató munkavédelmi felelőssége ilyenkor is megmarad.

2. Alkalmi home office. Ha a munkavállaló eseti jelleggel, a munkáltató engedélyével vagy belső szabályzat alapján dolgozik otthonról (pl. heti egy nap, rugalmasan), az nem feltétlenül távmunka. A munkahely ilyenkor továbbra is az iroda. Erre a legjobb eszköz egy home office szabályzat: ki, mikor, milyen igényléssel dolgozhat otthonról, milyen elérhetőséggel, milyen eszközzel, és milyen adatvédelmi szabályok mellett.

Jár-e költségtérítés az otthoni munkáért, és mennyi adómentes 2026-ban?

A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló munkavégzéssel kapcsolatban felmerült indokolt költségeit (Mt. 51. § (2)). Távmunkánál erre két mód van:

  • Átalány igazolás nélkül: havonta legfeljebb a tárgyév első napján érvényes minimálbér 10%-a számolható el adómentesen, igazolás nélkül (Szja tv. 3. számú melléklet II. 11. pont). 2026-ban a minimálbér bruttó 322 800 Ft (426/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (1)), így a havi keret 32 280 Ft. Ha csak a hónap egy részében volt távmunka, a keret arányosan jár.
  • Tételes elszámolás: internet, és ha külön helyiség van, rezsi arányos része, számlákkal. A kettő ugyanarra a hónapra nem kombinálható.

Az átalány a munkáltatónak lehetőség, nem kötelezettség – a munkaszerződésben vagy szabályzatban érdemes rögzíteni.

Dolgozhat-e a munkavállaló külföldről home office-ban?

Lehet, de külön meg kell vizsgálni. Ha valaki tartósan másik országból dolgozik, felmerül, hogy melyik ország társadalombiztosítása alá tartozik (EU-n belül uniós koordinációs szabályok és egy, a határon átnyúló távmunkára vonatkozó keretmegállapodás alapján, egyedi vizsgálattal), és hogy keletkezik-e a munkáltatónak adóügyi telephelye külföldön. Ezt ne hagyd szóbeli „persze, mehetsz” szintjén.

Mit írj a munkaszerződésbe a munkahelyről?

  1. A munkavégzés helyét – címmel vagy telephelyek felsorolásával; ha változó, indokolással és a lehetséges helyekkel.
  2. Távmunkánál: a távmunka tényét, arányát (pl. heti 2 nap), helyét (lakcím), az eszközöket, a költségtérítést, az elérhetőséget.
  3. Más helyen végzett munkát: ha a munkakör miatt gyakori, kösd ki előre a 44 napot meghaladó keretet is.
  4. Home office szabályzatot – külön dokumentumként, amelyre a szerződés hivatkozik.

A könyvemben közölt munkaszerződés-mintában is külön pont a munkakör és a munkavégzés helye – nem véletlenül: a munkaügyi viták jó része ezen indul.

A gyakorlatban…

A munkahely kérdése általában akkor kerül elő, amikor változás jön: a cég költözik, új telephelyet nyit, vagy a dolgozó, aki évek óta otthonról dolgozik, egyszer csak visszarendelést kap az irodába. Ilyenkor derül ki, hogy a munkaszerződésben egy régi cím szerepel, a távmunkáról pedig senki nem írt semmit – az „otthoni munka” egy szóbeli megállapodás vagy egy régi e-mail.

Az ilyen helyzetek a legtöbbször megelőzhetők: munkáltatóként évente egyszer nézd át, hogy a munkaszerződések a tényleges munkavégzést tükrözik-e, és ahol eltérés van, módosítsd közös megegyezéssel. Ez jóval olcsóbb, mint egy munkaügyi per.

Gyakori kérdések

Mi a munkahelyem, ha a munkaszerződésben nincs benne?

Az a hely, ahol a munkát szokás szerint végzed.

Hány napra küldhet el a munkáltató máshová dolgozni?

Egyoldalúan naptári évenként legfeljebb 44 beosztás szerinti munkanapra vagy 352 órára. Bizonyos védett munkavállalóknál ehhez is hozzájárulás kell, ha más helységről van szó.

Elrendelheti-e a munkáltató egyoldalúan a home office-t?

Rendszeres távmunkát nem: azt a munkaszerződésben kell kikötni. Alkalmi otthoni munkát a felek megállapodása vagy belső szabályzat alapján lehet szervezni.

Mennyi az adómentes home office-átalány 2026-ban?

A minimálbér 10%-a, azaz havi 32 280 Ft – távmunkánál, igazolás nélkül, a távmunkanapokkal arányosan.

Köteles vagyok-e követni a céget, ha elköltözik?

Ha a munkaszerződésben konkrét cím a munkahely, nem; a változtatáshoz a te hozzájárulásod kell. Ha nem fogadod el, a munkáltató rendes felmondással élhet.

Dolgozhatok-e külföldről távmunkában?

Csak a munkáltatóval egyeztetve, mert társadalombiztosítási és adózási következményei lehetnek mindkét félre.


Munkaszerződést, home office szabályzatot írnál, vagy munkahely-változás miatti vitád van? Az ügyvédi irodánk Nyíregyházán és Debrecenben munkáltatóknak és munkavállalóknak is segít, cégügyekben pedig folyamatos jogi támogatást adunk. A költségtérítés és a külföldi távmunka adózási kérdéseiben nézd meg az adózási szolgáltatásunkat. Elérhetőség: +36 42 790 103, titkarsag@drbodo.hu.

Dr. Bodó Gergely ügyvéd, közgazdász, okleveles adószakértő · Nyíregyháza, Debrecen · Frissítve: 2026. október

Kérdésed van? Írd meg röviden!

Írd le pár mondatban, miben segíthetek, és 1 munkanapon belül jelentkezem.

Legutóbbi bejegyzések

Vitás válás: mi történik, ha nincs megegyezés?

Ha nincs megegyezés, a bíróság akkor bontja fel a házasságot, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott (Ptk. 4:21. § (1)). Ilyenkor a gyermek elhelyezéséről, a kapcsolattartásról és a gyermektartásról a bíróság dönt, kérelem nélkül is (Pp. 459. § (1)). A...

Szóvédjegy vagy ábrás védjegy? Melyiket válaszd

Ha csak egyet választasz, általában a szóvédjegy a jobb: a nevet bármilyen betűtípusban, színben és formában védi. Az ábrás védjegy a konkrét grafikai megjelenést védi, ezért egy logócserénél gyengülhet. Erős, hosszú távú márkánál mindkettő indokolt, de az két külön...