A köteles rész fogalma sok ember számára ismerősen csenghet ugyan, azonban kevesen vannak tisztában annak fogalmával és pontosabb jogi szabályzásával. Pontosan kiknek jár? Mennyi kötelesrészt kell juttatni az adott személynek minimálisan? Tegyünk tiszta vizet a pohárba: lássuk az öröklési jog ezen területének legfontosabb tudnivalóit!
Mit jelent a köteles rész?
Az örökség köteles rész az örökhagyó legközelebbi rokonait és feleségét megillető minimum részesedés az örökhagyó vagyonából. A köteles részre jogosult elsősorban pénzkövetelési igénye az örökhagyó halálával keletkezik az örökösökkel, vagy végső esetben egyes megajándékozottakkal szemben.
Előfordulhat ugyanis, hogy valaki végrendelkezése során semmit, vagy csak jóval kevesebb részt juttat törvény szerinti örököseinek. Emellett az is lehet, hogy az örökhagyó már életében elosztotta vagyonát. Ilyen esetekben jogosultak a törvényes örökösök a hagyatékból kötelesrészre.
A köteles rész alapja
A köteles rész alapjába két dolog tartozik: a hagyaték tiszta értéke, illetve az örökhagyótól az élők között bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatásakor fennállt tiszta értéke. Utóbbi nem más, mint az örökhagyó vagyonában található pozitív vagyon – úgy, mint pénz, ingatlan és ingóságok-, valamint hagyatéki tartozásainak a különbözete. A hagyatéki tartozások közé sorolhatók az örökhagyók tartozásai, illetve a temetési költségek.
Nem képezik a köteles rész alapját:
- az örökhagyó halálát megelőző 10 évből az általa juttatott ingyenes adományok értéke
- azoknak az adományoknak az értéke, amelyek a jogosultságot létrehozó kapcsolat keletkezését megelőzően adott az örökhagyó
- a szokásos mértéket meg nem haladó ajándék, egyéb ingyenes adomány értéke
- a házastárs vagy élettárs részére juttatott tartás értéke
- a létfenntartáshoz szükséges mértékig ingyenesen nyújtott tartás értéke az arra szoruló személynek
(Forrás: Freepik.com)
A köteles részre jogosultak köre
Az öröklési jog kötelesrész megilleti az örökhagyónak a leszármazottját, a házastársát, valamint a szülőjét, amennyiben ez az illető a törvényes örököse – vagy végintézkedés hiányában – az örökhagyónak az öröklés megnyílásakor. Amennyiben kiesik az adott személy az öröklési körből, az egyben a kötelesrészből történő kiesést is magában hordozza. Ez alól kivételt képez a kizárás esete, illetve a köteles részt fenntartó lemondási dokumentum. A családtagok kötelesrészre jogosultságuk sorrendjében:
- a leszármazók kiesési sorrendben, a helyettesítés elve alapján
- a házastárs vagy bejegyzett élettárs,
- a szülők, ha nincs leszármazó, vagy nem örökölhet.
Az örökség köteles rész kiadásánál nem állhat fent semmilyen teher vagy korlátozás. A jogosult igényelheti az öröklési szerződés kötelesrész ráeső mértékének pénzben való kiadását, illetve természetben történő rendezését. Utóbbi esetben akkor, amennyiben az örökhagyó ezen akaratát kinyilvánította, vagy végintézkedéssel, vagy még az élők között.
Kitagadás a köteles részből
Az öröklésből való kiesés eszköze a kitagadás, amely révén a köteles részre jogosult nem tarthat igényt innentől a kötelesrészre sem. Ez alól újfent kivételt képez a kizárás, valamint a köteles részt fenntartó lemondási szerződés. Ilyenkor az örökhagyó a kitagadási jogából fakadóan – csakis végintézkedéssel, és a törvényben meghatározott okok valamelyikének jelölésével – megfoszthatja a jogosultat a köteles részétől. Amennyiben az örökhagyó a jogosult leszármazóját is megfosztaná a kitagadott kötelesrészétől, szükséges kitagadnia a leszármazót is.
A kitagadás oka lehet, amennyiben a jogosult:
- öröklésre érdemtelen,
- bűncselekményt követett el az örökhagyó sérelmére,
- életére tört az örökhagyó egyenesági rokonának, házastársának vagy élettársának, vagy más súlyos bűnt követett el velük szemben,
- súlyosan megsértette az örökhagyóval szemben fennálló eltartási kötelezettségét,
- erkölcstelen életvitelt folytat,
- letöltendő börtönbüntetését tölti,
- nem nyújtott tőle elvárható segítséget az örökhagyó irányában szükséghelyzetben,
- az örökhagyóval szemben durva hálátlanságot tanúsított,
- szülők által tanúsított olyan magatartás, amelynek a felügyeleti jog megszüntetésére is alapot ad,
- házastárs esetében pedig a durván házastársi kötelezettséget sértő magatartás.
A fenti tájékoztatás a teljesség igénye nélkül készült, és semmilyen esetben sem minősül jogi tanácsadásnak. Amennyiben Önnek a figyelemfelhíváson túl öröklési jogban jártas segítségre van szüksége, mindenképp forduljon a megfelelő szakemberhez érdekei képviselete ügyében.
Hasznosnak találta bejegyzésünket? Akkor talán érdekelheti a munkaügyi pert összegző cikkünk is!